A Hét 1989/2 (34. évfolyam, 27-52. szám)
1989-09-15 / 38. szám
A kor kihívásai A szlovák nemzeti felkelés 45. évfordulójának központi ünnepségei és az ott elhangzott beszédek élénk hazai és külföldi visszhangot váltottak ki. A szónokok hangsúlyozták, hogy a szocialista fejlődés új útjainak keresése került napirendre. És ez gondok és nehézségek leküzdésével jár együtt. Próbatétel is ez egyúttal, amelyhez a felkelés szellemi öröksége, erkölcsi erőforrásul szolgál. Ebből az alaptételből kiindulva állapította meg a Rudé právo vezércikke, hogy a felkelés öröksége arra int bennünket, hogy az akadályok elöl nem szabad meghátrálnunk. „Napjainkban az átalakítás bonyolult, igényes feladatai is ilyen állhatatosságot követelnek. Hisz a kor kihívásáról a szocializmus életképességéről van szó. A jövőnk a tét. Az átalakítás célja a szocializmus erősítése." A felkelés évfordulóján elhangzott beszédek tehát hitet tettek a több szocializmus, több demokrácia gorbacsovi elve mellett. A szocialista demokrácia kibontakozása és fejlődése mindannyiunk számára döntő jelentőségű kérdés, hiszen minőségileg új, demokrátikusabb viszonyok kialakításáról van szó, nemcsak a közélet, hanem a gazdaság egész területén is. Az új vállalati törvény lehetővé tette az igazgatók választását, a vállalati tanácsok és a dolgozó kollektívák szerepének elmélyítését, valamint azt, hogy a munkahelyeken úgy legyen, ahogy a dolgozók döntenek. A CSKP KB főtitkára, MiloS Jakes elvtárs ismét kinyilvánította a párt meggyőződését: „Az átalakítás és a demokratizálás programja mindenkivel számol, aki becsületesen részt kíván vállalni e nagy forradalmi munkából .. . Szeretném elmondani, hogy a további szocialista fejlődés útjainak keresésében és végigjárásában síkra szádunk a legszélesebb párbeszédért." A mélyreható átalakulás bizonyító erejeként emlegették az ünnepségeken azt a fejlődést, amelyen Szlovákia az elmúlt négy és fél évtizedben keresztülment. Szó volt a múltból örökölt elmaradottság felszámolásáról, a nemzetiségi kérdés rendezéséről, amely a szocialista föderáció megteremtésében érte el tetőpontját. A szocialista államszövetség pedig az egyenjogúság szellemében hivatott biztosítani a nemzetek és nemzetiségek sokoldalú fejlődését. A szovjet küldöttség vezetője, Vrtalij Vorotnyikov felhívta a figyelmet arra, hogy a szocialista országokban végbemenő átalakulás tartalmát, ütemét és konkrét formáját az illető ország sajátosságai határozzák meg. Megelégedéssel szögezte le, hogy az átalakítás folyamatát mind a Szovjetunióban, mind pedig Csehszlovákiában az alkotó szellem érvényesülése és a szocialista értékekhez való ragaszkodás jellemzi. Napjainkban minduntalan tapasztalhatjuk, hogy a szocialista országok közötti érdekegyeztetés rendkívül bonyolult folyamat, érzékeny megközelítést, rugalmasságot és tapintatot követel. „Az országot népek, nemzetek és nemzetiségek közötti határokon átívelő átalakulás nem rendelhető alá felelőtlen egyéni és csoportérdekeknek. Megnyugtató, hogy az ünnepi nagygyűlés tapssal kinyilvánítva tett hitet á kölcsönös tiszteleten és az internacionalizmuson alapuló nemzetközi kapcsolatok a szocialista országok szolidaritása mellett" — állapította meg vezércikkében a Rudé právo. Hazánk a széleskörű összeurópai együttműködés hive, jutott kifejezésre az ünnepségen. STRASSER GYÖRGY A mezőgazdaság szocializálásának 40. évfordulója alkalmából emlékművet avattak 1989. augusztus 25-én Dunaszerdahelyen (Dunajská Streda). A képen látható szoborcsoport alkotója Pataki Klára nemzeti művész. (MÁJ DA DUSÁN FELVETELE) VISSZ^PILLAMTÓ AUGUSZTUS '89 A zimbabwei fővárosban, Harareban r.z angolai helyzetről tartott tanácskozást nyolc afrikai ország vezetője. Zaire, Angola, Zambia, Zimbabwe, Gabun, Kongó, Mozambik, valamint Sao Tome és Principe szigetek képviselői tá-SZERDA 23 mogatták az angolai kormánynak azt a hatnapos béketervét, amelyet a múlt hónapban ismertetett és az UNITA-szervezet vezetőivel való tárgyalások megkezdését is magában foglalta. A lengyel szejm Wojciech Jaruzelski államfő javaslatára visszavonta Czeslaw Kiszczak kormányalakítási megbízatását, s a minisz-CSÜTÖRTÖK 24 terelnöki posztra Tadeusz Mazowiecki katolikus politikust, a Szolidaritás egyik vezető képviselőjét választotta meg. Morijama Majuki asszonyt, eddigi japán államminisztert, a környezetvédelmi hivatal volt főigazga-PÉNTEK 25 tóját nevezték ki a japán kormány főtitkárává. Ebben a tisztségben Jamasita Tokuót váltotta fel. Ünnepséget tartottak Banská Bystricában a szlovák nemzeti felkelés kitörésének 45. évfordulója alkalmából. Az országos rendez SZOMBAT 26 vényen MiloS JakeSnak, a CSKP KB főtitkárának vezetésével pártos állami küldöttség is részt vett. A szudáni kormány egy hónappal meghosszabbította az egyoldalú tűzszünetet. A tűzszünet kedvező feltételeket teremt a tárgyalásokhoz a Szudáni Népi Felszabaditasi Hadsereggel (SPLA). A kormány VASARNAP 27 és az SPLA közötti korábbi tárgyalásokat félbeszakították, mivel a felek nem tudtak megegyezni a Szudán déli részén folyó polgárháború kérdésében. Nicaraguái ellenforradalmárok néhány csoportja elhagyta bázisát és Honduras, illetve Costa Rica felé átlépte a határt — közölte Humberto Ortega nemzetvédelmi HÉTFŐ 28 miniszter, s egyben hangsúlyozta, ez megfelel a közép-amerikai államfők csúcsértekezletén elfogadott megállapodásoknak. Ignác Janák, a CSKP KB Elnökségének tagja, az SZLKP KB első titkára Bratislavában fogadta Jurij Kolomejecet, az Ukrán SZSZK Mi-KEDD 29 nisztertanácsának elnökhelyettesét, az ukrán Goszagropom elnökét, aki munkalátogatáson tartózkodott Szlovákiában. fedőét Qfajc'? Mire ezek a sorok megjelennek, már szeptember közepén járunk és azok a fekete szemű, szöghajú gyerekek, akikkel nyáron a falun végigballagva Stószon találkoztam és ismeretlenül és hangosan, szépen köszöntek, újra az iskolapadokban figyelik a tanítójuk szavát E stószi csöndben, Fábry Zoltán európaközelségű falujában, jólesett e csengő dallamos szavakat hallani. Fábry, a „stószi remete" már közel húsz éve nem hajol ki az ablakon, az akkori gyerekek, akiknek cukorkát osztogatott, már felnőttek, s lehet hogy az ő fiaikkal találkoztam a hosszú utcát átszelő, vígan csobogó, tisztavizű patak partján. Talán szüleiktől tanulták a tiszteletadást az emberi megbecsülést A szépen karbantartott Fábry-ház ma már zarándokhely. Külföldről és az ország minden részéből szinte hetente keresik fel, különösen nyáron. Az átellenben lakó mosolygós arcú Schreibemé, a Fábry-ház gondnoka mindig szívesen nyit ajtót és készségesen mutatja meg az európai hírű író, kritikus, gondolkodó szobáit, mely úgy van berendezve, ahogyan Fábry hagyta. Személyes dolgai az asztalon. Az ablak mellett az öreg szék, mintha még mindig a gazdájára várna... és a sok ezer könyv... egészen a cifra, eredeti festésű mennyezetig nyúlnak a polcok. A posta mindig megérkezett, a cím: Stósz Via KoSice. A könyvben a szerzők meleghangú ajánlásai, esetleg reménykedő kérései, hogy írjon a könyvről, mert a véleménye mindenki számára fontos volt. Még ma is jönnek levelek, küldemények, a Fábry-ház számára! A vendégkönyv — nem is kérdeztem hányadik — már majdnem megtelt elismerő szavakkal, iskolai csoportok, falusi tanítók, egyetemi tanárok, irodalomtörténészek, egyszerű falusi emberek bejegyzéseit olvasom és jóleső érzés tölt el, mert a Fábry-örökség tovább él és a hely szelleme mindenkit magával ragad. Bent, az átriumos udvaron a tűző nap fényében egy magányos kopjafa áll, tetején nyíló tulipán, sötétbarnára festett fáján hosszú repedések, a kivágott fa még halála után is „dolgozott", úgy áll ott mint egy karddal szabdalt harcos. A nyári művelődési tábor tagjai állították fel Fábry tiszteletére 1980-ban. Halálának 10. évfordulóján. Az udvart határoló meredek sziklafalat zöld repkény borítja, a magasból kíváncsian néznek le ránk a fák, bokrok, és felrebben egy kerti poszáta. A ház falán Fábry mellszobra — Löffíer Béta szobrászművész, a régi barát alkotása — alatta mindig van koszorú és színes szalagok lebegnek a szélben, érettségire készülő diákok hozták. A mellszobrot ha távolról nézem, az az érzésem, hogy Fábry hajol ki az ablakon és vigyázó szemmel tekint szét a tájon, szinte maga előtt látva egész Európát Azt az Európát, mely nemrég emlékezett a második világháború kirobbanásának 50. évfordulójára. E háború ellen emelte fel szavát mindig Fábry Zoltán, a „fegyver és vitéz" ellen, a vox humana nevében. Fábry Zoltán találóan írja róla: „Stószi magányában tisztán őrizte meg a kultúra emberi becsületét akkor is, amikor bűnök és hamis hitek szedték európaszerte áldozataikat... írói munkásságának a tehetség, a becsület és az élő gondolat adott rangot Olvasni és ismerni kell, hogy társunk lehessen..." 3
