A Hét 1989/2 (34. évfolyam, 27-52. szám)
1989-09-08 / 37. szám
unott arccal a szálloda különtermének mennyezetét nézte; ha viszont Senna válaszolgatott az újságíróknak, akkor Prost szeme tapadt a plafonra, s közben fütyörészett, jobb kezével pedig az asztalon dobolt. Azután egy újabb kérdésre kereken kijelentette: — Hogy mi bajom Sennával? Legföljebb annyi, hogy nem bírok vele. Ebben az évben nem vagyok boldog a McLarennél, ezért megyek ... Úgy tűnik, jelenleg valóban Senna áll a kedvezőbb csillagzat alatt, mert ő a Magyar Nagydíj idei futama után is a győzelmi emelvényre állhatott, míg Prost „csak" a negyedik lett. Igaz, a világbajnoki pontversenyben viszont a „kis francia" vezet Senna előtt; s úgy tűnik, hogy a november ötödikén rendezendő ausztráliai nagydíj Aki harmadik lett: Thierry Boutsen után akár friss világbajnokként hagyhatja ott a McLaren színeit. Természetesen, addig még sok minden történhet az autózás magasiskolájának tartott Forma 1 különös világában ... További esélyesként itt van rögtön a rokonszenves Nigel Mansell, akinek — Gerhard Bergerrel ellentétben — szerencséje van a Ferrarival. Az 1989-es év korábbi versenyein is sikerült már pontokat gyűjtenie; a Hungaroringen pedig izgalmas, a végsőkig kiélezett küzdelemben ő lett az idei győztes! Pedig aránylag hátulról, csak a 12-es számmal jelölt rajthelyről indult, ám kitartóan, makacsul robogva jött egyre feljebb egészen az ötvenharmadik körig, amikor valóságos „tánc" kezdődött a mogyoródi pálya aszfaltján . .. Ekkor még a Williams-Renault autóban kocsizó Patrese vezetett, Mansell a negyedik helyen száguldott, és mindössze másfél másodperc volt közöttük a különbség. A Ferrariban ülő, 35 éves brit pilóta azonban nekilódult, hogy megpróbálja döntésre vinni a dolgot. Érezte ezt Senna meg Patrese is, bár az utóbbinak ekkor már rakoncátlankodott, majd az élen haladva egyszerűen csütörtököt mondott az autója! A többiek pillanatok alatt elrobogtak mellette, Mansell pedig többes párviadalt provokált Sennával, Prosttal, Cheeverrel és Boutsennal, hogy öt körrel később — egy hajmeresztő manőver után — az élre álljon! A 77 körre kiirt Magyar Nagydíj ez idei futamát vé-Folytatásunk a 19. oldalon Prágában Kamii Wiehl építész, a fővárosi műemlékvédő bizottság munkatársa így tájékoztatott néhány érdeklődőt: — Kevesen tudják ugyan, de tény, hogy Prágának nem egy, hanem több ferde tornya is van, amelyek a pisaival is vetekszenek. Részletező magyarázata után elindultunk, hogy a pisai vetélytársainak mondott, öt ferde tornyot a helyszínen is szemügyre vegyük. A legferdébbnek mondott — mert a merőlegeshez képest 68 centimétert dőlt meg —, a sítkovi víztorony. A Gottwald rakpart és a Slovan-sziget bejárója között áll. Nevét a hajdan mellette állott Sítka-féle vízimalomtól kapta. 1495-ben építették, hogy a Moldvából kerekeken kiemelt vizet innen vezessék facsöveken a város nyilvános kútjaiba és — ami talán még ennél is fontosabb volt — a sörfőzökbe. Mai, hagyma alakú, barokk sisakját a 18. század végén helyezték rá. Még korábban, a 17. század végén pedig azért kellett javítani, újjáépíteni, mert az 1684-ben vívott ütközetben, a svédek ágyútüzében nagyon megrongálódott. Egyébként a torony dőlését, különféle mérésekkel persze, már 1927-ben megállapították. Oka, hogy nem cölöpökre építették, a torony alapzatát közvetlenül a Moldva homokos medrének az aljára rakták. Jó félméteres dőlésű Vyéehrad városrész-Dél felé 23, nyugatra 14 cm-re hajlik el saját tengelyétől az óvárosi városháza 69,5 m magas tornya A merőlegeshez képest 68 cm-t dőlt meg a sítkovi víztorony Északi irányba 40 cm-re hajlik el a Györgybazilika bal oldali tornya ben a Mária-templom két szélső tornya. A templomot IV. Károly korában, 1360-ban építették, a harmincéves háború utáni években felújították, majd 1708-ban Roch Beier építész terve alapján az építmény alatt műbarlangot létesítettek: a betlehemi barlang utánzatát. Ekkor dőltek meg a tornyok. Egy szó sem igaz tehát abból a prágai regéből, mely szerint IV. Károly építésze, Bohuslav Hedvábny csak ördögi segítséggel volt képes a tornyok megépítésére, de nem tartotta be a gonosszal kötött szerződést az ördög le akarta dönteni a tornyokat, a két szélsőt már majdnem ledöntötte, ám a középsőt megóvta a templom védője, Mária. Tény ugyanis, hogy építészeti érdekessége a templomnak: a boltozata középoszlopon nyugszik. A barlang ásásakor tehát csak a szélső falak mozdultak meg, s ennek következménye a két szélső ferde torony. Fenn, a Várban található a következő. Ez a György-bazilika északi tornya. Pontosan 40 centiméterre hajlik el északi irányban. Az 1962 és 1972 között végzett teljes felújítás során azonban ezt a tornyot különleges statikai megoldások alkalmazásával megerősítették. A dőlés mértéke azóta sem változott. Különben az építmény a várnak a legrégebbi épen maradt épülete, amelyet Vratislav fejedelem alapított 920-ban. Itt helyezték el Vencel király nagyanyjának, Ludmillának, a csehek első, keresztény vértanújának csontmaradványait. VI. Károly koronázásának idején, 1723-ban a bazilika gondnokai a ferences barátok voltak, akik krónikájukban feljegyezték a bazilika akkori harangozóinak a nevét, köztük Xaver M. Pállfy sh. Prága ötödik ferde tornya — szinte hihetetlen —, a híres óvárosi városháza csaknem hetven (69,5) méter magas tornya. A legutóbbi, tavaly végzett mérés szerint dél felé 23, nyugatra 14 centiméterre hajlik el saját tengelyétől. Nincs különösebb jelentősége az ilyen mértékű dőlésnek. Az 1381-ben épített torony erős, szilárd, bár a cseh nép májusi felkelésekor, 1945-ben tankágyúkkal is lőtték. Gyalogosan, vagy felvonóval juthatunk fel az erkélyére. HAJDÚ ANDFfÁS Hajdú Endre felvételei 5
