A Hét 1989/2 (34. évfolyam, 27-52. szám)
1989-08-25 / 35. szám
Amikor június 26-án százötvenedmagafnmal fölszálitam Prágában az IL 62-es repülőgépre, még nem gondoltam arra, hogy tizenhat nap múlva ugyanezen a repülőtéren — tarsolyomban vagy háromszáz színes képpel, teleirt jegyzetfüzettel és ami a leglényegesebb, hogy rengeteg élménnyel — léphetek tízórás repülőút után ismét szilárd talajra. És közben volt egy fesztivál. Immár a tizenharmadik Világifjúsági Találkozó. Tízezer kilométerre az első találkozó színhelyétől, Prágától. Az első találkozó óta 42 esztendő szaladt el. Tizenegy találkozónak Európa adott otthont, egynek Latin-Amerika és most a tizenharmadiknak az ázsiai földrész húszmilliós országa, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság. Phenjanban, az ország fővárosában tizenháromezer küldött és 5 000 turista gyűlt össze a világ 176 országából. Július elsején a megnyitó napján 150 ezres tömeg szorongott a Május 1. nevű stadionban. Két órán át vonultak a küldöttek, hogy azután részesei legyenek a fesztíválzászló felvonásának, a színes műsornak és a fesztiválláng meggyújtásának, mely nyolc napon át ott lobogott a közel kétmilliós Phenjan fölött. És ami a nyolc nap alatt történt? A résztvevő újságíró csupán fel-felvillanthat egy-egy képet, vagy felidézhet néhány maradandó emléket, mivel nem nyolc napra, legalább nyolc évre lenne szüksége ahhoz, hogy minden rendezvényt végignézzen, ott legyen mindig, ahol valami történik. Igazán nem akarom untatni a kedves olvasót, amikor felsorolom, hogy egyazon órában egyszerre mennyi esemény zajlott. Nyolc tematikus központban a békéről, a leszerelésről, a biztonságról, az atomfegyvermenes világról, antiimperialista szolidaritásról, függetlenségről, demokráciáról és emberi méltóságról, el nem kötelezettségről, adósságproblémáról, környezetvédelemről, a diákok és a gyerekek jogairól, a nők jogairól, az oktatásról, a tudományról, az új technológiákról vitatkoztak. Minden központban többszáz résztvevő cserélt véleményt a világ legégetőbb dolgairól. Folytak a kerekasztal-beszélgetések, kulturális és sportprogramok, a nemzetközi klubokban élénk élet zajlott, a fesztiválvásáron és a bazárban sok-sok csecsebecse cserélt gazdát. Szolidaritási nagygyűlések városszerte. Különböző rétegekhez tartozó fiatalok találkozói ... nem is sorolom tovább. Nemhogy mindegyiken részt venni, hanem még felsorolni is sok. Csehszlovákiát hatszáz küldött és háromszázturista képviselte a XIII. Világifjúsági Találkozón. Küldöttségünk tagjai részt vettek minden vitaközpont munkájában, jól megállták helyüket a sportversenyeken és a kulturális küldöttség tagjai nagy sikert arattak városszerte. Lucie Bila, Michal David, a Lúcnica népművészeti együttes tánccsoportja, a prágai Nemzeti Színház szólistái, Václav Patejdl és még sokan mások nemcsak a gálaműsoron kaptak hatalmas tapsot, hanem a csehszlovák nemzeti klubban is, ahol a nap során többször is színpadra léptek. Küldöttségünk minden egyes tagja kivette részét a munkából, ám két embernek az életét egyáltalán nem irigyeltem, mert nekik valóban nem volt egy szabad percük sem. Az egyik az ez évi csehszlovák szépségkirálynö, Ivana Christová, a másik pedig Jozef Pribilinec, tavalyi olimpiai bajnokunk volt. Mert hát ki ne szeretett volna lefényképezkedni Ivanával, és ki ne akart volna szót váltani Jozkoval? Nyolc feledhetetlen nap élményeivel telve búcsúztak a csaknem 180 ország küldöttei július 8-án a phenjani stadionban. Amikor befejeződött a záróünnepség és kialudt a fesztivál lángja a stadionban, a főváros felett szinpompás tűzijáték kezdődött. A világ minden részéröl összesereglett fiatalok nem akartak mozdulni a helyükről. Szemükben ott csillogott egy további találkozó reménye. Találkozni és barátkozni, nemes célok érdekében vitatkozni. Sportolni és a kulturális értékek bemutatásával másoknak örömet szerezni. Az emberiség jövőjéért, boldogulásáért küzdeni. Ez volt az eddigi találkozók célja is, és ezért éltették már a XIV. Világifjúsági Találkozót itt, FTtenjanban a XIII. befejezésének alkalmából. CSIKMÁK IMRE A szerző felvételei illanata gnyit° rne népéi ye Az db jozef Prib'lineC vitte a zászló fesztivá1 város forgatagában \ 17
