A Hét 1989/2 (34. évfolyam, 27-52. szám)
1989-08-11 / 33. szám
IPI-APACS! Az egyszerű bújócska versenyfutással összekötött változata az Ipi-apacsnak, vagy ritkábban Kiverőnek is nevezett kikopogó játék. A szabadban játsszák, ahol alkalom nyílik búvóhelykeresésre. A játék az első „kereső" kiválasztásával kezdődik. Ez kisebb számú játékosok esetén úgy történik, hogy a gyerekek körbe állnak, és jpbb lábukat előre helyezik. Ha a játékban sokan vesznek részt, akkor leggyakrabban egyszerűen csak kört alkotnak. Ezután valamelyikük elvégzi a „kiszámolást". Ez abból áll, hogy a kiszámoló játékos az óramutató járásának irányában saját magán kezdve egytől húszig számol. A huszadik számot megtoldja még egy huszonegyedikkel, ennek a neve „blúz". Tehát: Egy, kettő... húsz, blúz! Akire a blúz jut, az a kereső. Ezután kezdődik a játék fő része. A kereső egy meghatározott helyen a többieknek hátat fordít, s arcát tenyerébe hajtva rendszerint valamilyen szilárd alakzat felé fordul (pl. házfal, fa, kerítés stb. felé), majd a megegyezés szerint egyesével ötvenig, vagy tízesével ezerig hangosan számol. Közben a többiek elbújnak. A számolás befejeztével a ; kereső elkiáltja magát: — Aki bújt, aki nem, megyek! Ha ezután a kereső a bújók közül valakit megpillant, azt nevén szólítja, majd a kiveröhelyhez futva ezt kiáltja: — Egy, kettő, három, X. Y. ki vagy verve! Ezzel az illető játékost „leapacsolta". Persze az is megtörténhet, hogy a felismert játékos a keresőt megelőzve hamarabb ér a kiverőhelyhez, s ő „apacsolja le" a keresőt. Ezt egyébként a bújók akkor is megtehetik, ha a kereső nem talál rájuk, illetve nem látja meg őket. Ha a kereső véletlenül nem a megpillantott bújó nevét kiáltja, és helyette egy másik játékost ver ki, az illető játékos előjön rejtekhelyéről igazolni a tévedést. Ebben az esetben a játék elölről kezdődik, ugyanazzal a keresővel. Az elbújt játékosokat a következő kiáltással hívják össze: — Cseréptörés! A kereső megtévesztésére gyakori eset, hogy a bújók egymás között elcserélik a sapkájukat vagy kiakasztják azt valahová, esetleg még egymás ruhájába is átöltöznek. A keresőnek, hogy helyét átadhassa másnak, több játékost kell kivernie, mint ahányan öt verik ki. Feles eredménynél marad minden a regiben. Amennyiben azonban ez az arány a keresőnek kedvez, helyét annak adja át, akit elsőnek kivert. Ha a játék elején a gyerekek megegyeztek abban, hogy az utolsó bújó „brancsot menthet", akkor a legutoljára maradt bújó szükség esetén még megmentheti az egész csoportot, illetve az elsőnek kivert játékost. Tehát ha az utolsó bújónak sikerül kivernie a keresőt, akkor az a játék isméiésekor is megmarad keresőnek. (Tallós — Tomááikovo) Amíg a bújók rejtekhelyei keresnek, a hunyó a következő szöveget is mondhatja : Ipiapacs komandéra. Egy, kettő, három ... tíz. Húsz, harminc,... száz. Gyerekek, fussatok. Ég a ház! Majd hozzáfűzi: Aki nem bújik, az lesz a hunyó! (Deáki — Diakovce) Máshol a hunyó (kereső), mielőtt keresni indulna, ezt kiáltja: Aki nem bújt el, vessen magára, Fótot tegyen a hátára! (Pozsonyvezekény — Vozokany) A kiverésnél használatos versike változata: Ipiapacs, Piros pipacs! (Nádszeg — Trstice) Az Ipi-apaccsal rokon játék a Katonásdi. Mind a fiúk, mind a lányok köréóén előfordul. Főleg aratás után szók- I ták játszani, a kazlak között. A játékosok két csoportra oszlanak. | Egymástól körülbelül 10— 15m-re hátat fordítanak egymásnak, s egyikük háromig számol, vagy ehelyett egy jó hosszút fütyül. Közben mindkét csoportnak el kell bújnia a már előre elkészített rejtekhelyre, a fedezék mögé. Ezeket a szalmából sáncszerűen feltornyozott fedezékeket „várak"-nak nevezik. A várakon „lörések" is vannak, amelyeken keresztül figyelik, nem látják-e meg véletlenül az ellenfél valamelyik katonáját. Akit meglátnak, azt „lelövik". Lövés közben az illető „katonát" meg is kell nevezni, például: — Durr, Erzsi, lent vagy! Akiket lelőttek, azok félreállnak. Az ellenfél megtévesztése céljából a fedezék mögött a gyerekek gyakran ruhát is szoktak cserélni. Akit sikerül megtéveszteni, és a lövéskor nem a megpillantott katona nevét kiáltja, az kiesik a játékból. A harcból az a csoport kerül ki győztesként, amelyiknek sikerül az ellenfél minden egyes katonáját „lelőnie". Ismétlés alkalmával a csoport egymással várat cserél. (Tallós). GÁGYOR JÓZSEF Fotó: Gyökeres György