A Hét 1989/2 (34. évfolyam, 27-52. szám)
1989-08-04 / 32. szám
dolgozója. Skálánkat szívesen bővítjük tehát, bár hozzáteszem: jelen pillanatban valójában nekünk sincs olyan ötletünk, amelynek megvalósításába azonnal szükséges és érdemes lenne belevágni, de továbbra sem akarunk semmitől elzárkózni, amire igény van. Ami reális, azzal mi reálisan számolunk, de pálmaággal való legyezést nyilván a jövőben sem vállalunk majd. Több okból persze és ezek között csak az utolsó ok, hogy a pálmaágat dollárért kéne importálni... Ezúttal én nevetek, majd komolyabbra igyekezvén fordítani a szót, bizonyítékokat kérek Papp Józseftől. Készségesen belevág. — 1988-ban a vállalat évi teljesítménye igen közel került a százmillióhoz. Ez országos összehasonlításban is több mint jelentős, abban azonban példátlan, hogy egyetlen év, a legutolsó esztendő során 21,9 százalékos emelkedést könyvelhettünk el, ami pénzben harmincmillió fölötti összeget jelent. Teljesen reális, hogy a folyó évben tervszerűen folytatódik ez a továbblépés, melynek során nemcsak az állami vállalati formára történő felkészülés, hanem ennek experimentuma is zajlik nálunk. Nem akarom részletekkel untatni az olvasót, annyit azonban feltétlenül hangsúlyoznék, hogy igazi gazdasági hatékonyságról akkor beszélhetünk majd, amikor a vállalati és az egyéni érdekek teljes összhangba kerülnek. Ebbéli igyekezetünkben jutottunk el mára oda, hogy országos méretben a legjobbak közé sorolnak bennünket. Ennek több oka van, de az egyik legfontosabb kétségtelenül az, hogy igyekezetünk jórésze arra összpontosul, miszerint a vállalatunknál gyakorolt negyvennyolc szakma mindegyike megfelelő módon kapja vissza a szakma becsületét. Ez alatt egyértelműen azt értem, hogy a szakmát — mely zömmel iparosszakma — gyakorló dolgozó ne csak műveljO, de örömforrásként művelje azt amit csinál. ••• Eredeti elképzelésem az volt: beszélgetek Papp Józseffel, aztán végiglátogatjuk a járási szolgáltatások néhány helyszínét, hogy áttekintésem legyen, satöbbi... De csak beszélgettünk. Nem kevés. Végigbeszélgettünk egy délelőttöt. Lazán, könnyedén, szólamok nélkül. Helyszínekre nemcsak azért nem mentünk ki, mert szakadt cipötalppal ez bonyolult lett volna, hanem azért sem, mert Papp József szerény eszközökkel is meggyőzött róla, hogy ama legendás jó hírnév mögött igenis valóság, tartalom van. Délután pedig, ama másik vállalatnál gyorsan és olcsón felvarrták a cipőtalpamat, amiért jókedvűen távoztam Dunaszerdahelyről, hiszen ha arra gondoltam, hogy a fővárosban egy ilyen cipőjavítás mennyivel nehezebb . . . KESZELI FERENC Tóthpál Gyula felvételei A HÉT és az IBUSZ NYÁRI KÉPES VERSENYE Folytatjuk utunkat a 71-es főúton a Balaton déli partjának irányába. A Balaton környékének egyik legérdekesebb látványossága a Kis-Balaton. Zalavár volt a Kis-Balaton legősibb települése, története visszanyúlik a római korba. Jelentősége a frankok uralma idején nőtt meg. A Nyitráról elmenekült szláv Pribina itt kapott hűbérbirtokot a frankok fejedelmétől és itt építette fel 830 körül jól védhető erődítményét, amelyet Mosaburgnak (mocsárvárnak) nevezett el. A honfoglalást követően a vár építőanyagából bazilikát emeltek. A falu határában a román kori bazilika alapfalai megtekinthetők. Egyes kutatók szerint a keresztény szláv liturgia megteremtői hosszabb időt töltöttek Zalavárban. A Kis-Balaton valaha 60 km2-nyi területet foglal el, s nem különült el a tótól. Napjainkra mindössze fél km2 nagyságú szabad víztükör maradt a Kis-Balatonból. A romantikus vízi világ eltűnt. A megmaradt vizes-nádas világ napjainkban híres madárrezervátum védett állatokkal. Érdemes még néhány kilométert megtenni hazánk legfiatalabb gyógyfürdője miatt. Hévízre véletlenül bukkantak. Mint mindenütt a zalai tájon, itt is olaj után kutattak, amikor 92 fokos, gazdag sótartalmú meleg víz tört föl a mélyből. Azóta korszerűen felszerelt gyógyfürdőt emeltek a források fölé, nyitott és zárt medencék várják a reumatikus és mozgásszervi bántalmakkal bajlódó embereket. A falu határában az érkező kivételes ritkasággal is találkozhat: itt látható az ország egyetlen bivalyrezervátuma. Néhány kilométer megtétele után juthatunk vissza a Balaton partjára, Balatonszentgyörgy faluba, a Kis-Balaton mellékén lápos, berkes világtól körülfogottan terül el. Balatonszentgyörgyről 5 km-nyi au-4 Hévíz tózás után érjük el a 7-es főutat, az E 96-os Európa-utat. Ez a jól kiépített út halad ezután a Balaton déli partján. Két és fél km megtételével Ba latonkéresztúrra érkezünk. Itt a volt Festeticskastélyban turistaszállót rendeztek be. Balatonkeresztúrt a vasútvonal választja el Balatonmáriafürdőtől. Ez az üdülőtelep több km-nyi hosszúságban húzódik a Balaton partján. Létrejöttét a magyar borvidéket ért nagy csapásnak, a filoxéra pusztításának köszönheti. A múlt század végén Széchenyi Imre, a terület kormánybiztosa itt mintegy 300 holdon a filoxérának ellenálló homoki szőlőt telepített, és a tönkrement Zala menti vincelléreket és szölömunkásokat ide költöztette. A telepet feleségéről nevezte el. A telep fejlődése csak nemrég gyorsult fel. Ma a Touring Hotel és étterem várja az ideérkezőket. Balatonmáriafürdőtől Boglárlelléig huszonnyolc kilométeres szakaszon autózhatunk tovább a jó minőségű 7-es úton. A déli part nem olyan sűrűn beépített, nem találkozunk két-három kilométerenként településekkel, miként az északin ezt megfigyelhettük. Ennek oka a somogyi part más szerkezetű talaja. Valaha, nem is olyan régen ez a vidék híres berekvilág volt. A berek ugyanis — a nyelvészek szerint — mocsaras, vízjárta rét volt. Tehát nem erdő, nem rét, nem liget, nem ingovány, nem nádas és nem mocsár, hanem mindez együtt. Fonyód alatt terül el Kisbérek, Boglár alatt pedig Nagyberek. A vidék népe a sok viszontagságot, veszélyt rejtő századokban ide menekült az ellenség vagy saját földesura elől. Napjainkban sással, réttel borított terület. Mezőgazdasági hasznosítása is megtörtént. E munkát a Balaton-nagybereki Állami Gazdaság kezdte meg. Központja Balatonfenyvesen van. Innen indul az a gazdasági kisvasút, amelyik az egyes Balatonszentgyörgy — egy régi ház pusztákat összeköti a központtal, és elvégzi a szállítási feladatokat is, hiszen a laza talaj miatt jó teherbírású utat ezen a lecsapolt berki területen építeni nem lehet. A gazdasági kisvasúton a kirándulók is felkereshetik a Fenyvesből 14 km-re fekvő Csisztafürdöt, a valamikori Csiszta-puszta helyén. Az út során megismerkedhetnek a megváltozott berki világgal, növényzetével, hangulatos táji képével; a fürdőbe érve pedig ezzel a nagyon fiatal, most fejlődő gyógyhellyel. Csisztafürdő is az olaj utáni kutatásnak köszönheti létét. KÉRDÉS: Egyes kutatók szerint hosszabb időt töltöttek Zalavárban a keresztény szláv liturgia megteremtői — nevezzék meg őket! 6. VERSENYSZELVENY smmusz HUNGARIAN TRAVEL COMPANY 5
