A Hét 1989/2 (34. évfolyam, 27-52. szám)

1989-08-04 / 32. szám

dolgozója. Skálánkat szívesen bővít­jük tehát, bár hozzáteszem: jelen pil­lanatban valójában nekünk sincs olyan ötletünk, amelynek megvalósí­tásába azonnal szükséges és érde­mes lenne belevágni, de továbbra sem akarunk semmitől elzárkózni, amire igény van. Ami reális, azzal mi reálisan számolunk, de pálmaággal való legyezést nyilván a jövőben sem vállalunk majd. Több okból persze és ezek között csak az utolsó ok, hogy a pálmaágat dollárért kéne importál­ni... Ezúttal én nevetek, majd komo­lyabbra igyekezvén fordítani a szót, bizonyítékokat kérek Papp Józseftől. Készségesen belevág. — 1988-ban a vállalat évi teljesít­ménye igen közel került a százmillió­hoz. Ez országos összehasonlításban is több mint jelentős, abban azonban példátlan, hogy egyetlen év, a legu­tolsó esztendő során 21,9 százalékos emelkedést könyvelhettünk el, ami pénzben harmincmillió fölötti össze­get jelent. Teljesen reális, hogy a folyó évben tervszerűen folytatódik ez a továbblépés, melynek során nemcsak az állami vállalati formára történő felkészülés, hanem ennek ex­perimentuma is zajlik nálunk. Nem akarom részletekkel untatni az olva­sót, annyit azonban feltétlenül hang­súlyoznék, hogy igazi gazdasági haté­konyságról akkor beszélhetünk majd, amikor a vállalati és az egyéni érde­kek teljes összhangba kerülnek. Eb­béli igyekezetünkben jutottunk el mára oda, hogy országos méretben a legjobbak közé sorolnak bennünket. Ennek több oka van, de az egyik legfontosabb kétségtelenül az, hogy igyekezetünk jórésze arra összponto­sul, miszerint a vállalatunknál gyako­rolt negyvennyolc szakma mindegyi­ke megfelelő módon kapja vissza a szakma becsületét. Ez alatt egyértel­műen azt értem, hogy a szakmát — mely zömmel iparosszakma — gya­korló dolgozó ne csak műveljO, de örömforrásként művelje azt amit csi­nál. ••• Eredeti elképzelésem az volt: be­szélgetek Papp Józseffel, aztán vé­giglátogatjuk a járási szolgáltatások néhány helyszínét, hogy áttekinté­sem legyen, satöbbi... De csak beszélgettünk. Nem kevés. Végigbeszélgettünk egy délelőttöt. Lazán, könnyedén, szólamok nélkül. Helyszínekre nemcsak azért nem mentünk ki, mert szakadt cipötalppal ez bonyolult lett volna, hanem azért sem, mert Papp József szerény esz­közökkel is meggyőzött róla, hogy ama legendás jó hírnév mögött igenis valóság, tartalom van. Délután pedig, ama másik vállalat­nál gyorsan és olcsón felvarrták a cipőtalpamat, amiért jókedvűen tá­voztam Dunaszerdahelyről, hiszen ha arra gondoltam, hogy a fővárosban egy ilyen cipőjavítás mennyivel ne­hezebb . . . KESZELI FERENC Tóthpál Gyula felvételei A HÉT és az IBUSZ NYÁRI KÉPES VERSENYE Folytatjuk utunkat a 71-es főúton a Balaton déli partjának irányába. A Ba­laton környékének egyik legérdekesebb látványossága a Kis-Balaton. Zalavár volt a Kis-Balaton legősibb települése, története visszanyúlik a római korba. Jelentősége a frankok uralma idején nőtt meg. A Nyitráról elmenekült szláv Pribina itt kapott hűbérbirtokot a fran­kok fejedelmétől és itt építette fel 830 körül jól védhető erődítményét, amelyet Mosaburgnak (mocsárvárnak) nevezett el. A honfoglalást követően a vár építő­anyagából bazilikát emeltek. A falu ha­tárában a román kori bazilika alapfalai megtekinthetők. Egyes kutatók szerint a keresztény szláv liturgia megteremtői hosszabb időt töltöttek Zalavárban. A Kis-Balaton valaha 60 km2-nyi te­rületet foglal el, s nem különült el a tótól. Napjainkra mindössze fél km2 nagyságú szabad víztükör maradt a Kis-Balatonból. A romantikus vízi világ eltűnt. A megmaradt vizes-nádas világ napjainkban híres madárrezervátum vé­dett állatokkal. Érdemes még néhány kilométert megtenni hazánk legfiatalabb gyógyfür­dője miatt. Hévízre véletlenül bukkan­tak. Mint mindenütt a zalai tájon, itt is olaj után kutattak, amikor 92 fokos, gazdag sótartalmú meleg víz tört föl a mélyből. Azóta korszerűen felszerelt gyógyfürdőt emeltek a források fölé, nyitott és zárt medencék várják a re­umatikus és mozgásszervi bántalmak­­kal bajlódó embereket. A falu határá­ban az érkező kivételes ritkasággal is találkozhat: itt látható az ország egyet­len bivalyrezervátuma. Néhány kilométer megtétele után jut­hatunk vissza a Balaton partjára, Bala­­tonszentgyörgy faluba, a Kis-Balaton mellékén lápos, berkes világtól körülfo­­gottan terül el. Balatonszentgyörgyről 5 km-nyi au-4 Hévíz tózás után érjük el a 7-es főutat, az E 96-os Európa-utat. Ez a jól kiépített út halad ezután a Balaton déli partján. Két és fél km megtételével Ba latonké­­resztúrra érkezünk. Itt a volt Festetics­­kastélyban turistaszállót rendeztek be. Balatonkeresztúrt a vasútvonal választ­ja el Balatonmáriafürdőtől. Ez az üdülő­telep több km-nyi hosszúságban húzó­dik a Balaton partján. Létrejöttét a ma­gyar borvidéket ért nagy csapásnak, a filoxéra pusztításának köszönheti. A múlt század végén Széchenyi Imre, a terület kormánybiztosa itt mintegy 300 holdon a filoxérának ellenálló homoki szőlőt telepített, és a tönkrement Zala menti vincelléreket és szölömunkásokat ide költöztette. A telepet feleségéről nevezte el. A telep fejlődése csak nem­rég gyorsult fel. Ma a Touring Hotel és étterem várja az ideérkezőket. Balatonmáriafürdőtől Boglárlelléig huszonnyolc kilométeres szakaszon au­tózhatunk tovább a jó minőségű 7-es úton. A déli part nem olyan sűrűn beépített, nem találkozunk két-három kilométerenként településekkel, miként az északin ezt megfigyelhettük. Ennek oka a somogyi part más szerkezetű talaja. Valaha, nem is olyan régen ez a vidék híres berekvilág volt. A berek ugyanis — a nyelvészek szerint — mo­csaras, vízjárta rét volt. Tehát nem erdő, nem rét, nem liget, nem ingovány, nem nádas és nem mocsár, hanem mindez együtt. Fonyód alatt terül el Kisbérek, Boglár alatt pedig Nagyberek. A vidék népe a sok viszontagságot, veszélyt rejtő századokban ide menekült az el­lenség vagy saját földesura elől. Napja­inkban sással, réttel borított terület. Mezőgazdasági hasznosítása is meg­történt. E munkát a Balaton-nagybereki Állami Gazdaság kezdte meg. Központ­ja Balatonfenyvesen van. Innen indul az a gazdasági kisvasút, amelyik az egyes Balatonszentgyörgy — egy régi ház pusztákat összeköti a központtal, és elvégzi a szállítási feladatokat is, hiszen a laza talaj miatt jó teherbírású utat ezen a lecsapolt berki területen építeni nem lehet. A gazdasági kisvasúton a kirándulók is felkereshetik a Fenyvesből 14 km-re fekvő Csisztafürdöt, a valami­kori Csiszta-puszta helyén. Az út során megismerkedhetnek a megváltozott berki világgal, növényzetével, hangula­tos táji képével; a fürdőbe érve pedig ezzel a nagyon fiatal, most fejlődő gyógyhellyel. Csisztafürdő is az olaj utá­ni kutatásnak köszönheti létét. KÉRDÉS: Egyes kutatók szerint hosszabb időt töltöttek Zalavárban a ke­resztény szláv liturgia megte­remtői — nevezzék meg őket! 6. VERSENYSZELVENY smmusz HUNGARIAN TRAVEL COMPANY 5

Next

/
Thumbnails
Contents