A Hét 1989/1 (34. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-20 / 4. szám

keztében az efsz az ipolysági állami birtok része lett. A volt szövetkezeti tagok (vagy azok utódai) jelenleg az állami birtok dolgozói. Az 1988. július 1-től állami vállalatként nyilvántartott mezőgazdasági nagyüzem politikai és gazdasági vezetői átgondolt szervezési intézkedésekkel, a termelőeszközök korszerűsítésével kívánják fokozni az eredményeket és rangra emelni a vállalatot. Az eddig elért részeredmények alapján bizakodva tekinthetünk a jövőbe.

Százd polgárainak műveltségi szintje — mely az általános kultúra egyik meghatározó komponense — jelentős mértékben csak a második világháborút követő években emelkedett. Az ezt megelőző időszakban is volt egy-két autodidakta (az általános műveltség terén viszonylag magasabb szinten álló) polgár, de csupán egy érettségizettről tudunk. Százdról származik Menyhár János tanító, aki Ipolypásztón és Ipolyszakállason is tevékenykedett. A tanításon kívül eredményes népművelői munkát végzett s helytörténeti kutatásokkal is foglalkozott. Tevékenységére több helyen utal Zalabai Zsigmond Mindenekről számot adok című Ipolypásztó történetét feldolgozó művében.

Százd (Sazdice) a Lévai járás 540 lakosú kisközsége, az Ipoly menti földhát egy jellegzetes dombja, a Morda tövében húzódik meg szerényen. A települést érintve északról déli irányban szabályozott medrében csendesen folydogál a Búr patak, mely az Ipoly alsó folyásának jobb oldalán csordogáló erecskék vizeit gyűjti össze.

A falu határának kiterjedése 1 824 hektár. Éghajlatát mérsékelt telek, s a vegetációs időszakban több mint 1 500 órás napsütés jellemzi.

Területén jelenleg két állami birtok (ipolysági, zselizi) és a nyugat-szlovákiai erdőgazdaság lévai üzeme gazdálkodik. A lakóházak művelhető részeit a helyi polgárok hasznosítják.

Szülőfalum határa festőién szép táj része. Az őz- és szarvasnyomoktól barázdált, vaddisznó túrásos kopár dombok, madarak énekétől hangos akác-, tölgy- és fenyveserdök, gyümölcsfákkal tarkított szőlődombok, rétek és legelők, termő szántóföldek harmonikus rendben egészítik ki egymást.

A hajdan 59 részre tagolt gazdasági terület dűlőneveit az utókor számára csak a krónika őrzi. — A falu neve Csáky Károly: „Honti barangolások" című tanulmányán kívül egyetlenegy útikönyvben, útleírásban sem szerepel, pedig érdekes múltja és gazdag jelene van.

A község neve Terra Zazd formában először egy 1261-es adománylevélben fordul elő. Bár hübérurai gyakran váltakoztak, nevének alapszava megmaradt, s 1520-tól a mai Százd alakban ismert. 1261-ben a honti várjobbágyok birtokolták, majd a Deméndi, Borföi család tulajdona lett. 1330-ban Gyekmin királyi gyógyszerész, 1342-ben Márk esztergomi kanonok, 1408-ban Gordovai László szlavón bán lett az ura.

A település középkori fejlődését jelentősen meggyorsította a 13. század utolsó harmadában épült temploma. A ma részben feltárt gótikus freskóit — az eddigi műelemzés szerint — 1360 és 1400 között az olasz Nikolo di Tomasso festette. A templom középkori jelentőségét támasztja alá az a tény is, hogy a község 1526-ban egyházasheiy lett. (A templomot ma kultúrtörténeti emlékként tartják számon.)

Százd, a „Hont vármegye Mohács előtt" című monográfiában közölt térképen mezőváros szignatúrájával van jelölve. Ebből arra következtethetünk, hogy a jelentősebb települések közé tartozott. 1 388-ban (600 évvel ezelőtt) Mária királynőtől piactartási jogot

A FEJLŐDŐ KISTELEPÜLÉS

kap, tehát a földesúri függés ellenére kedvezőbb helyzetbe került. Ebben az időszakban több puszta tartozott hozzá: Újlak, Bogátfelde (Bogátszázd), Kántorszázd, Macsudfia — Mihályföldje —, de földrajzi helyzetükből (mely az említett térkép alapján tisztázható) és nevükből sem következtethetünk a ma is a faluhoz tartozó (Ivánkatag, Galagonyás) vagy már megszűnt, de a köztudatban még élő (Paula, Szellövár, Kakasdomb) pusztákra.

A község további fejlődését jelentősen befolyásoló, konkrét évhez kötődő események:

— 1608-ban török hódoltság alá került. (Valószínűleg ebből az időszakból való a falu nyugati részén húzódó, részben feltárt alagútrendszer s a Morda-domb oldalán kivájt „Kölyuk"

— az ellenséget megfigyelő hely);

— 1685-ben teljesen elnéptelenedett (az elpusztított helységek között szerepel) — de az 1700-as évek kezdetén újra benépesül s 1715-ben már 27 háza van;

— 1 793-ban az ágostai evangélikus egyház iskolája rendes tanítót kap;

— 1828-ban a helyi mészárosok I. Ferenc királytól szabadalomlevelet kapnak;

— az első világháborúban 33 százdi polgár esett el. Tiszteletükre emlékművet állított az utókor;

— a második világháborúban 12-en vesztették életüket. Nevüket a római katolikus templom falára rögzített márványtáblára vésték.

A második világháború utolsó hónapjaiban hozott intézkedések, valamint az 1946. II. 27-én Csehszlovákia és Magyarország között aláírt egyezmény következtében megvalósított lakosságcsere is érintette községünket. 1947—1948-as években 10 családot (43 személyt) telepítettek át Magyarországra.

Tehát Százd mai lakosságának magva a második világháborút követő években alakult ki. Bár kisebb változásokra évről évre sor kerül a lakosság túlnyomó többsége nemcsak gazdaságilag, hanem érzelmileg is kötődik a településhez és Százdot saját falujának tekinti. Az egységes lokálpatriotizmus alapelveit betartva békésen él egymás mellett és kis faluját a hnb településfejlesztési tervei alapján — nagyrészt önsegélyező akciók keretében — építi, szépíti A háború okozta károk helyreállítása után, az általános gazdasági fejlődés eredményeként községünkben is bevezetett kor követelte szükségletekkel (villanyvilágítás, telefon, az utak portalanítása) párhuzamosan a létesítmények egész sorát hozta létre a kis falu dolgos népe.

— A betonlapokkal kirakott esővíz-levezető árkok, a mezőgazdasági művelésre alkalmassá tett hajdan mocsaras rétek mellett — felépítette majd többször átalakította és bővítette a művelődési házat (mely jelenleg a színháztermen és öltözőn kívül az Ifjúsági Klubnak is otthont biztosít.

— Az új soron áll — tekintélyt parancsolóan — a községháza impozáns kétemeletes épülete, melyben a hnb irodáján kívül helyet kapott a könyvtár és a tűzoltószertár is.

— Több éven át egyedülálló volt a környéken a hűtőberendezéssel is felszerelt ravatalozó.

1984 szeptemberében adták át rendeltetésének a korszerű önkiszolgáló vegyesüzletet, megkezdték átalakítását — melyből minden igényt kielégítő vendéglátóüzem lesz. A házak előtt tarka virágsávok, a hajdan csak szeméttároló közterületeken rózsa ligetek ékesítik a szerény kis falut.

A község életében jelentős változást hozott a szövetkezetesítés. Az „enyémtől" a „mienkig" tartó tudatformálás több éven át kihatott az 1950-ben megalakult efsz gazdasági eredményeire is. Nehezen érlelődött a közös tulajdonhoz fűződő egészséges viszony — s amikor beérett és a kis szövetkezet már a környék legjobb gazdasági üzemei közé tartozott a szomszédos deméndi szövetkezettel egyesítették. Az új efsz hiába vette fel az „Új élet" nevet, éveken át nem ért el megfelelő gazdasági eredményeket. Az elnökök és egyéb tisztségviselők gyakori cseréje sem hozta meg a kívánt sikert. Az 1983-ban megvalósított delimitáció követ -Ezen a téren meghatározó szerepe volt és van az iskolának. Százd külön szerencséje, hogy iskolájában nagyrészt hivatásszerető, s a lakosság körében tekintélynek örvendő pedagógusok tevékenykedtek; köztük Jozef Ovsonka. Dobos Sándor (a falu első felszabadulás utáni magyar tanítója) Boldis Gyula, Kiss Gyula és Nyúl József, aki 1954. szeptember 1 -je óta áll a helyi magyar tannyelvű 1 —4. osztályos alapiskola élén. Ők serkentették továbbtanulásra az arra érdemes diákokat. Nagy mértékben az ő érdemük is, hogy községünkből 25 egyetemet vagy főiskolát és 84 középiskolát végzett polgár került ki.

Az egyetemet vagy főiskolát végzettek között két orvos, 1 állatorvos, 3 közgazdász, 1 újságíró, 1 jogász, 1 bölcsész, 2 gépész-, 1 építész-, 6 mezőgazdasági mérnök, 1 képzőművész és 6 pedagógus van. A felsoroltak közül csak 5 él szülőfalujában — a többieket hivatása más vidékekre szólította de így is erős szállal kötődnek e Morda alatti kisfaluhoz.

E területen is biztató a jövő. Az 1988/ 89-es iskolai évben hárman érettségiznek, s egy polgár kezdte meg tanulmányait a Brnói- BEMUTATOM SZÜLŐFALUMAT -