A Hét 1989/1 (34. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-20 / 4. szám
A Sri Lanka északi részében dúló nemzeti viszályok miatt a megszokottnál jóval több külföldi újságíró és fotóriporter járja az egzotikus szigetországot. Helyi érdekességek után kutatva rábukkantak a Wijesooriya családra, amelynek tagjai a legismertebb maszkkészítők közé tartoznak. Tizennyolc különféle démon maszkját faragják a kaduru nevű fából, legdrágábban az ördögmaszkot árulják a külföldieknek: kereken száz dollárt kérnek érte. Birminghamben a nemzetközi gépkocsikiállításon bemutatták a Ford Művek új kocsiját, a képen látható Saquaro-t. Vonalai már a harmadik évezredet idézik. A képen látható amerikai John Snitten az első ember, akinek szívét atommeghajtású gépecske működteti. A kardiostimulátor előreláthatólag 16 éven át hajtja majd a 47 éves férfi szivét. KÖNYV Fórrai György: Miért lesték meg Zsuzsannát a vének? (Kultikus gyógymódok, legendák — mai szemmel) A genetika, öröklödéstan, az álmok világa, a gyermekek kiszolgáltatottsága, az ikerszülés, a betegségek eredete, a különféle szexuális aberrációk, tudományos hamisítások világába vezet el Forrai tudományos ismeretterjesztő könyve. A rendkívül olvasmányos formában megirt mű valamennyi fejezete ősi írásos emlékekre hivatkozva, azokból gazdagon idézve keresi a választ az ókorban és a középkorban rögzített események gyökerére. Rendkívül érdekes idézetek sorát vonultatja fel az emberi szellem olyan jeles termékeiből, mint a Biblia, a Talmud, valamint az ókor és a középkor legjelesebb filozófusainak, tudósainak írásos hagyatéka. Helyenként korunk irónagyságaitól is idéz a felvetett jelenségek mai „megfelelőjének" szemléltetése okán. Nem hiányoznak a műből Goethe. H. J. Muller, Kant, Arisztotelész, Truman Capote, Örkény István, E. Stern, J. G. Mendel brünni szerzetes, vagy a festők közül Dürer, Michelangelo, Gossaert, Rombouts, Lucas van Leiden ... A mű érdekességét még fokozza, hogy valamennyi kitétele konkrét műre, régészeti leletre, tudományos megfigyelésre támaszkodik. Puszta érdekességként néhány fejezetcím: Noé avagy az albinizmus legendája; Ártalmas-e az emberevés?; Rabot enni: veszélyes?; Örök névjegyünk: a hang; Meddig élnek a mormonok?; Góliát és a „hormonzavar”; Hirtelen halálesetek egy bibliai családban. Amint a felsorolásból is kitűnik, a szerző a lehető legérdekesebbnek tekinthető témákra összpontosít. Olyanokra, amelyek a mai napig foglalkoztatják az emberiséget; következésképpen a tudomány és a művészet szakadatlanul foglalkozik velük. „Ez a kis tanulmány — Írja előszavában a szerző — az ókori emberről szól, aki élhetett volna a középkorban vagy napjainkban is. A mai emberről szóL aki élhetne a középkorban vagy az ókorban is. (...) Ez a kis kötet olyan építmény, amelynek építőanyaga a Biblia és más kultúrtörténeti források, s kötőanyaga a biológia." Mindent összevetve a kötet legtöbbször a genetika tudományának területére tér vissza kisebb-nagyobb kitérők után. A lehető legszórakoztatóbb formában nyújt ismereteket a legérdekesebb témakörökből. Kiss Péntek József SZÍNHÁZ Sirály Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy jónéhány Sirály-előadást láttam életemben, és szinte valamennyi másról szólt. Például a kitörni készülő, majd erre valóban képes tehetségről, a nemzedékek konfrontációjáról, a holt és az élő színházról, a művészet hivatásáról. Láttam előadást szinte csak Nyináról, aki sirályként kiröppen a tehetségét gúzsba kötő udvarházból, s akit röptében eltalál a végzet ... És láttam produkciót egy valaha tehetséges íróról, aki kiszolgáltatottan kering egy hajdani nagy színésznő holdjaként. Milos Píetomak a bratislava-dúbravkai művelődési házban vendégeskedő Új Színpad prózai társulatánál vendégként rendezett és 1988 decemberében bemutatott Sirálya — a rendező saját nyilatkozata szerint — a boldogságkeresés különféle útjairól és kudarcairól szól. A magam értelmezése szerint én annyit tennék még hozzá, hogy a foszlányokká feslett álmokról is. A hidegről, az ürességről, illetve a már-már főszereplői rangra emelt Mása hétköznapi tragédiájáról. Erről a feketébe öltözött fiatal lányról, aki első színpadi mondatában már a világ s az őt szerelmével ostromló tanitó szemébe vágja gyógyíthatatlan boldogtalanságát. Sorsa mintha csak a Csehov-darabok belső mozdulatlanságának gondolatát igazolná, hiszen a színmű elején is véglegesnek látszó alaphelyzet — annak végén is egészen véglegesnek mutatkozik. Mása sebzetten és sértődötten, szinte egy végtelen uszályként vonszolja életét. A darabnak ez a felfogása részint rendezői érdem, részint Viera Richterová szikrázóan drámai előadásának következménye. És annak, hogy Zuzana Frenglová — nyilván a rendezői elképzelés szellemében — a megszokottnál alacsonyabb röptű sirály. Összességében azonban csupa kitűnő színész mozog ifjabb Miloä Pietor találó díszletében. A rendező Miloá PSetor érdeme viszont, hogy leszámolt a ködös, nyírfás, szenvelgő és sóhajtozó csehovi világgal, ugyanakkor a vígjátéki kísérletek zsákutcáját elkerülve sokat tett egy korszerűbb Csehov-kép kialakításáért. Miklósi Péter RÁDIÓ Karácsonyi, szilveszteri és újévi műsorok Jóval gazdagabbnak és leleményesebbnek bizonyult a Csehszlovák Rádió Magyar Föszerkesztöségének év végi müsorösszeállitása, mint az 1987. évi. Nagyobb hangsúlyt kapott a szórakoztató jelleg, és ez így van jól, hiszen az ünnepnapi periódusokat kivéve a kommunikációs csatornákon szinte ömlik az információáradat, a politikai, gazdasági, társadalmi stb. jelentés és a hozzájuk fűzött kommentártömeg. Kár, hogy a Csehszlovák Rádió magyar adása nem informálta idejében hallgatóit ünnepi müsorösszeállításáról, s így bizonyára csak azok hallgatták meg a jobb sorsra érdemes riportokat, összeállításokat, zenés szórakoztató műsorokat, és nem utolsósorban a szokásos éwégi rádiókabarét, akik amúgy is rá vannak hangolva a hazai magyar műsor sávjára. Ki kell emelnünk, hogy a hazai magyar rádiózásban nemzedékváltás ment végbe, s ez jól érzékelhető egy újfajta szemlélet meghonosításában. Mind a fiatal riporterek, mind a középkorúak, de még az az egy-két idősebb rádiós is differenciáltabban válogat és fogalmaz. Az új szerkesztő-riporterek, ha még hagynak is némi kívánnivalót a beszélgetésekben, jó úton vannak egy tökéletesebb, dinamikusabb, ugyanakkor ökonomikusabb szerkesztés felé, a meggyőzőbb, sallangtalanabb, közhelyektől mentes munkálkodás irányába. A műsoregyvelegből kiemelhetjük Szabó Mária és Bállá Igor Legyen a vendégünk c. kétórás tarka műsorát. Nagy Ildikónak Pályán maradni c. beszélgetését Lőrinc Zsuzsa festőművésszel és grafikussal. Lőrincz Kató Mikrofonközeiben c. műsorát, Szabó Mária A boldogságot keresve c. mű-LnJ HALLOTTUK OLVASTUK LÁTTUK sorát, amelyben két, a házassági apróhirdetés útján egymásra talált ember mesél egymásról és önmagáról, végül Lőrincz Kató Távoli tájakon c. műsorát, amelyben egzotikus, érdekes országokban megforduló hazánkfiai vallottak élményeikről. Anton Hykisch szlovák író tökéletes magyarsággal beszélt Kínában tett látogatásáról, Pekingről és a Kínai Nagy Falról, a mai átlagember életéről, az ellátottságáról és a rohamosan épülő új Kínáról. Protics János a mini Andorrát mutatta be. a parányi ország érdekességeit vagy inkább furcsaságait. Bauer Edit szociológus és férje, Bauer Győző gyógyszerkutató Japánban járt; jó megfigyelőképességgel fényképezték le azokat a tájakat és embereket, akik eléjük kerültek. A műsor szórakoztató volt, s ami a legfontosabb közvetlen és emberi. (Dénes) TELEVÍZIÓ Peer Gynt Az emberi élet igazi nagy erőpróbái a felnőtté váláskor kezdődnek. Amikor a „vér, ez a tüzes fogat" meghurcol bennünket! Amikor, talán az egész világon végigvágtatva, keressük a kedvünkre való barátot, szerető kedvest. S míg ösztöneiktől vezéreltetve rohangálunk az élet értelmét jelentő örömöket hajhászva. legtöbbször — empirikus ismereteink híján — nem is észleljük, amikor azok mellettünk elsurrannak. Ha netán bennünk is túlteng a léhaságra való hajlam, a másik nem ledérebb példányaival lészen összetalálkozásunk. Csak amikor a könnyen hozzáférhető prédának — akit magunkban azért reálisan (le-) tudunk értékelni — a vele-való azonosulás lenne az ára, lemondunk a kétes értékű kalandról! Nem akarunk manó-alakú manók lenni! Inkább megmaradunk emberalakú manóknak! Amikor pedig elülnek bennünk szenvedélyeink viharai, megostromolnak a múltat számonkérő, önmarcangoló kérdések: Hányszor ültettük magas lóra (mi, magunk!) a bennünket kifosztó képmutatókat?!... Miért hagytunk annyi szépséget, jót, nemeset és kellemeset magunkban örökre elszunnyadni és miért csak kifosztottan találtuk meg az egész életünkben (életünkben!) csak miránk váró szeretetet?! Szerintem Peer Gynt „élet-meséje" egy általánosítható emberi útról szól. Az „út" buktatóiról és múló gyönyörűségeiről mesélő, művészi módon szimbólumokba ágyazott filozófia nemcsak mélységes gondolatokat ébreszt, hanem színes líraisága szívet-lelket gyönyörködtető szépséget is áraszt. A kitűnő fordításért Áprily Lajost illeti meg a dicséret. Ibsen Henrik 39 évesen irt Peer Gynt-je népmeséi alak. Azt sejteti, hogy a nagyzástól (illetve túlzott önbizalomtól) kezdve minden, a bohém emberre jellemző tulajdonság megtalálható alkatában. A drámai költemény bejárta az egész világot. Most a dráma kétrészes tévéváltozatát — mindnyájunk gyönyörűségére — a Magyar Televízió is bemutatta. Peer Gynt szerepét Szakácsy Sándor alakította magas művészi szinten. Aase mamát Töröcsik Mari formálta tökéletesre. Rendezte: Gaál István. Kovács József 9
