A Hét 1989/1 (34. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-13 / 3. szám

Folytatás a 13. oldalról Módomban volt meglátogatni valahány ki­helyezett osztályt. Lényegében minden hely­ségben az egykori iskolaépületekben tanita­­nak, ahova reggelenként autóbuszok — kü­lönjáratok — viszik ki a gyerekeket. Ezek az iskolaépületek régiek, elhasználtak, korsze­rűtlenek; előnyük, hogy mindenhol van tágas udvar, ahol a szünetekben a gyerekeknek elegendő helyük van a mozgásra, játékra, sportolásra — amíg az idő engedi. A főépü­lettel szemben ez bizonyos értelemben előnynek mondható. Az így újra használatba vett iskolaépületek kihasználtsága is csak helyeselhető. Csupán az a kérdés, hogy miért kellett korábban ugyanezekből az épületek - böl-tantermekből „integrálni" az iskolát?! Persze, a föérv, hogy az osztatlan iskolákban a jelenlegi igényes tananyag elsajátítása bi­zonytalan és kétséges. Ebben az állításban természetesen sok a valóságelem. De azért ott vannak a kérdések is a másik oldalon, meg a még ma is működő ún. kisiskolák gyakorlata. Tény, hogy itt a párkányi iskolá­ban a diákok elhelyezésének a kérdését a körülmények adta lehetőségeken belül a le­hető legésszerűbben oldották meg. De azért gond van igy is. Történetesen a gyermekek „visszautaztatása" már nem történik külön­járatokkal; itt már felnőtt utasokkal együtt jutnak haza. Főleg a napközisek és a felső tagozatosok hazautaztatása nem megoldott megnyugtató módon. Náluk még pedagógu­si felügyeletet sem tud az iskola biztosítani. Ahogy dr. Csicsay Alajos megfogalmazta: „Ez gond volt, és az is marad.” Természetesen érdekelt az iskola felsze­reltsége is. Ezzel kapcsolatban az igazgató elmondta, hogy az iskolának megközelítően másfél millió korona értékű segédeszköze van — de ennek egy része ma már az oktatásban használhatatlan. Szaktantermeik nincsenek, de — „embere válogatja" — ha valakiben van ambíció, ezt megteremtheti magának. Ami fontos volna: fizikai és vegyé­szeti, valamint biológiai szaktanterem. Az iskola kapott számítógépeket is, de azokat egyelőre nem tudják hol elhelyezni. Külön gond a gyermekek étkeztetése. Erről magam is meggyőződtem, hiszen az osztálynyi „ebédlő" igencsak szűkös az itt étkező mint­egy ötszáz gyermek részére. A párkányi magyar tanítási nyelvű alapis­kola nem csupán az egyik legnagyobb ilyen intézményünk, de eredményességében is az élvonalba tartozik. Ezt elsősorban — a társa­dalmi és kulturális tevékenység mellett — a továbbtanuló diákok aránya bizonyítja. En­nek dokumentálására az elmúlt néhány év adatait sorolnám fel. Ezek szerint az 1985/ 86-os iskolaévben a 123 végzős diák közül 72 jelentkezett gimnáziumba, illetve külön­böző irányú szakközépiskolába. Figyelemre méltó, hogy a továbbtanulóknak több mint a fele — ez esetben 38 gyerek — jelentkezett gimnáziumba. A következő tanévben a középiskolákban továbbtanulók száma 67; ennek a fele ismét gimnáziumba jelentke­zett, illetve nyert fölvételt. Az elmúlt iskola­évben pedig a 164 végzős közül 81 jelentke­zett gimnáziumba, illetve szakközépiskolába. A sok évi átlag eléri a 60 százalékot, amely igen figyelemre méltó arány az országos arányhoz — ami kb. 30 százalék körüli — viszonyítva. Jelenleg a párkányi iskola pedagógusállo­mányának az összetétele a következő képet mutatja: a 71 pedagógus közül 20 a férfi és 51 a nő. Az életkor szerinti tagolódás; 30 évig 12 pedagógus, 30—40 év között 17; 40—50 között 25; 50—60 között-16, s 60 felett egy pedagógus. Az is ide tartozik, hogy ez a pedagógusállomány eléggé túlterhelt; annyi a túlóra, hogy még két tanítót tudná­nak foglalkoztatni, ha volna, vagy ha lehetne. A párkányi alapiskola helyzete, munkakö­rülményei a teljes szervezettségű iskolák át­lagához viszonyítva nem tipikus. Eltérő mi­volta, szétszórtsága ellenére — vagy éppen ezért ? — az átlagosnál mégis folyamatosan jobb eredményeket mutat fel. Ezután már csupán az a kérdés, hogy ha a jelenlegi szétszórtság megszűnne — ha megszüntet­hető lenne — elmozdulna-e az oktató-nevelő munka egy másféle minőség felé?! A kérdés mai és holnapi aktualitását az iskola jelenlegi helyzete — szétszórtsága — egyre nagyobb súllyal nyomósítja. GÁL SÁNDOR A szerző felvételéi TANFOLYAM ASSZONYOKNAK, LÁNYOKNAK A hidegtál készítésének fortélyait ismertette közel 2 hónapon keresztül Szekeres Imre. a kürti (Strekov) vendéglő konyhájának vezető­je. Hetente egyszer jöttek össze a kürti lányok és asszonyok (felvételünkön), hogy az elméletben tanultak alapján elkészítsék az ízletes falatokat és tetszetős tálakat. Az utolsó összejövetelen elkészítették a legtet­szetősebb és legízletesebb hidegtál-készít­ményeket, amelyekről a meghívott vendégek csak elismeréssel szóltak. A helyi Nöszövet­­ség és a Jednota fogyasztási szövetkezet által közösen szervezett tanfolyamot a nagy érdeklődésre való tekintettel a téli hónapok­ban megismétlik. Lévai Ida JOGI TANÁCSOK „Hol az igazság7" jeligével olvasónk azt írja, hogy férjével és három kiskorú gyerme­kével egy kétszobás, I. kategóriába besorolt állami lakásban lakik. A lakás nem megfele­lő, sötét, az ablakokat a radiátorok miatt nem lehet kinyitni, a falak nedvesek és pené­szesek. Beadták a lakáskérvényt, amit el is fogadtak, de nem biztatják őket, hogy hama­rosan lakást kapnak. Olvasónk azt kérdezi, hogy milyen előírá­sok alapján sorolnak be egy lakást az első kategóriába. Továbbá, milyen lehetőségeik vannak arra, hogy új lakást kapjanak? Neki úgy tűnik, hogy bizonyos kategóriájú embe­rek előnyben részesülnek, míg a munkásem­ber háttérbe szorul, mert mások, akiknek eddig is megfelelő lakásuk volt, nagyobb lakásba költöztek, lakást cseréltek, holott erre nem voltak rászorulva. A lakásgazdálkodásról, a lakások kiutalá­sáról az 1964. évi 41. számú törvény rendel­kezik, míg a lakások besorolását az 1964. évi 60,számú hirdetmény szabályozza, amely szerint a lakbért is kiszámítják. Az I. kategóriába tartoznak azok a lakások, amelyekben központi (táv) fűtés van és ame­lyeknek teljes vagy részleges az alapfelszere­lésük. A II. kategóriába tartoznak a központi (táv) fűtés nélküli lakások, amelyeknek teljes az alapfelszerelésük. A III. kategóriába pedig azok a központi (táv) fűtés nélküli lakások tartoznak, ame­lyekben részleges alapfelszerelés van. A IV. kategóriába tartoznak azok a laká­sok, amelyeknek nincs központi (táv) fűtésük és hiányzik az alapfelszerelés is. A lakás alapfelszereléséhez tartozik a für­dőszoba, esetleg fürdő- vagy zuhanyozó sa­rok, valamint a vízöblítéses WC. A lakbért az egyes kategóriákban a lakás lakófelületének térmértéke szerint négyzet­­méterenként más-más összegben állapítják meg, amihez még az egyes kategóriákban különböző évi átalányösszeget számítanak aszerint, hogy a lakásnak milyen a berende­zése (tűzhelyek, éléskamra, pince, higiéniai berendezések, gáz, villany, víz, csatorna). Ilyenek hiányában ezek az összegek csök­kenhetnek. A lakások kiutalását a helyi nemzeti bi­zottság a következő félévre összeállított jegyzékbe felvett igénylők sorrendje szerint utalja ki. Ebbe a jegyzékbe csak annyi lakási­génylőt vesz fel. amennyinek becslése sze­rint az elkövetkező félévben lakást lehet majd kiutalni. Ebbe a jegyzékbe felveszik azokat a lakásigénylöket is, akik már az előző félévben is szerepeltek benne, de lakáshiány miatt nem kaphattak lakást. A jegyzékbe azokat a lakásigénylöket ve­szik fel, akik már szerepelnek a nemzeti bizottság által vezetett igénylők jegyzékében s akik a lakásszükségletük sürgőssége és a végzett munkájuk (foglalkozásuk) fontossága szerint tekintetbe jönnek, hogy lakást kapja­nak; egyúttal megállapítják a sorrendjüket is. Lakásokat elsősorban az alacsony jövedel­mű többgyermekes családoknak kell kiutalni, akiknek vagy nincs lakásuk, vagy egészségi szempontból hiányos, vagy alkalmatlan la­kásban laknak. A kérvényező munkájának (foglalkozásának) a fontosságát a nemzet­­gazdaság szükségletei szerint ítélik meg. A törvény meghatározza az egészségi szempontból hiányos vagy alkalmatlan laká­sok fogalmát. Eszerint a lakás egészségi szempontból hiányosnak tekintendő akkor, ha az építési hatóság a járási higiéniai előadóval együtt a lakást a műszaki hibái miatt lakhatásra alkal­matlannak nyilvánítja. Egészségi szempontból pedig alkalmat­lannak tekintendő az a lakás, amely a lakó (a bérlő vagy családtagja) egészségi állapotára való tekintettel (betegsége stb. miatt) a járási higiéniai előadó véleményezése szerint az egészségükre károsan hat. Ugyancsak alkalmatlannak tekintendő a túlzsúfolt lakás is. Túlzsúfoltnak tekintendő az a lakás, amelyben a lakóhelyiségek össz­területéből a bérlőjére és minden családtag­jára 8 négyzetméternél kevesebb jut, vagy ha nem lehet valamelyiküknek külön lakóhelyi­séget biztosítani akkor, ha a járási higiéniai előadó véleményezése szerint az egészségi állapotára való tekintettel ilyenre feltétlenül szüksége van (pl. tbc-s megbetegedés ese­tén). Az igénylők sorrendi jegyzékébe fél nem vett személyeknek is lehet bizonyos esetek­ben lakást kiutalni, amint ezt a lakásgazdál­kodási törvény 19-ik és 20-ik paragrafusa meghatározza (pl. államérdekből). Ugyan­csak ki lehet pótlakást is utalni annak a lakónak, akinek a lakását a nemzeti bizottság vagy a bíróság határozata értelmében ki kell üritenie. Ugyancsak a nemzeti bizottság engedé­lyezhet lakáscserét akkor, ha ezzel célsze­rűbben lehet a lakástérséget kihasználni (pl. egy nagyobb család a kisebb lakásából köl­tözködik át és cserél egy kisebb család nagyobb lakásával), vagy ha ezáltal csökken­teni lehet a dolgozó lakásának a munkahe­lyétől való távolságát. Olvasónkat — a levele szerint — már felvették a lakásigénylők általános jegyzéké­be, nyilván azért, mert az eddigi lakását vagy műszakilag hiányosnak vagy alkalmatlannak — túlzsúfoltnak — ismerték el. Olvasónknak most azt kell szorgalmaznia, hogy a következő félévre összeállítandó sor­rendi jegyzékbe felvegyék. Adjon be tehát indokolt kérvényt, amelyhez csatoljon meg­felelő ajánlásokat (pl. a munkaadójukét), esetleg a gyermekei egészségi állapotáról orvosi bizonyítványt, vagy iskolai igazolást vagy ajánlást, esetleg kérje újra a lakásának megvizsgálását a járási higiéniai előadótól (okresny hygienik). Ha a nemzeti bizottság ismét nem venné fel a következő félévre összeállított sorrendi jegyzékbe, akkor ez ellen a jegyzék nyilvá­nosságra hozatala (kifüggesztése) után kifo­gásokat adhat be, amiket megfelelően meg kell indokolnia. Ezekről a kifogásokról a jegy­zéket összeállító szerv dönt. A teljesség kedvéért meg kell jegyezni, hogy addig is, amíg olvasónk az eddigi lakásában lakik s ebben olyan hiányok és hibák vannak, amelyek lényegesen vagy hosszabb időre megnehezítik vagy akadá­lyozzák a rendes használatát, a Polgári Tör­vénykönyv 170. S-a értelmében igénye van a lakbér csökkentésére illetve megfelelő en­gedményre. Ezekre a hiányokra és hibákra figyelmeztetnie kell a háztulajdonost (a ház­kezelő vállalatot) és ha ezeket nem küszöbö­lik ki, akkor érvényesítheti az engedményre való igényét. özv. Tolcsvai Antalné kérdésére közöljük, hogy ismerőse forduljon a kezelőorvosához, if'etve a gyermekorvoshoz, aki a beteg gyér-. meke egészségi állapotát igazolhatja. Ezek­nek az orvosi bizonyítványoknak az alapján, esetleg a férje munkahelyének, vagy kezelő­orvosának az ajánlásával is ellátott kérvényt adjon be a nemzeti bizottsághoz, amely a 151/88. számú hirdetmény 31 -ik paragrafu­sa alapján ismétlődő pénzsegélyt adhat. Dr. B. G. 19

Next

/
Thumbnails
Contents