A Hét 1989/1 (34. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-13 / 3. szám
Folytatás a 13. oldalról Módomban volt meglátogatni valahány kihelyezett osztályt. Lényegében minden helységben az egykori iskolaépületekben tanitanak, ahova reggelenként autóbuszok — különjáratok — viszik ki a gyerekeket. Ezek az iskolaépületek régiek, elhasználtak, korszerűtlenek; előnyük, hogy mindenhol van tágas udvar, ahol a szünetekben a gyerekeknek elegendő helyük van a mozgásra, játékra, sportolásra — amíg az idő engedi. A főépülettel szemben ez bizonyos értelemben előnynek mondható. Az így újra használatba vett iskolaépületek kihasználtsága is csak helyeselhető. Csupán az a kérdés, hogy miért kellett korábban ugyanezekből az épületek - böl-tantermekből „integrálni" az iskolát?! Persze, a föérv, hogy az osztatlan iskolákban a jelenlegi igényes tananyag elsajátítása bizonytalan és kétséges. Ebben az állításban természetesen sok a valóságelem. De azért ott vannak a kérdések is a másik oldalon, meg a még ma is működő ún. kisiskolák gyakorlata. Tény, hogy itt a párkányi iskolában a diákok elhelyezésének a kérdését a körülmények adta lehetőségeken belül a lehető legésszerűbben oldották meg. De azért gond van igy is. Történetesen a gyermekek „visszautaztatása" már nem történik különjáratokkal; itt már felnőtt utasokkal együtt jutnak haza. Főleg a napközisek és a felső tagozatosok hazautaztatása nem megoldott megnyugtató módon. Náluk még pedagógusi felügyeletet sem tud az iskola biztosítani. Ahogy dr. Csicsay Alajos megfogalmazta: „Ez gond volt, és az is marad.” Természetesen érdekelt az iskola felszereltsége is. Ezzel kapcsolatban az igazgató elmondta, hogy az iskolának megközelítően másfél millió korona értékű segédeszköze van — de ennek egy része ma már az oktatásban használhatatlan. Szaktantermeik nincsenek, de — „embere válogatja" — ha valakiben van ambíció, ezt megteremtheti magának. Ami fontos volna: fizikai és vegyészeti, valamint biológiai szaktanterem. Az iskola kapott számítógépeket is, de azokat egyelőre nem tudják hol elhelyezni. Külön gond a gyermekek étkeztetése. Erről magam is meggyőződtem, hiszen az osztálynyi „ebédlő" igencsak szűkös az itt étkező mintegy ötszáz gyermek részére. A párkányi magyar tanítási nyelvű alapiskola nem csupán az egyik legnagyobb ilyen intézményünk, de eredményességében is az élvonalba tartozik. Ezt elsősorban — a társadalmi és kulturális tevékenység mellett — a továbbtanuló diákok aránya bizonyítja. Ennek dokumentálására az elmúlt néhány év adatait sorolnám fel. Ezek szerint az 1985/ 86-os iskolaévben a 123 végzős diák közül 72 jelentkezett gimnáziumba, illetve különböző irányú szakközépiskolába. Figyelemre méltó, hogy a továbbtanulóknak több mint a fele — ez esetben 38 gyerek — jelentkezett gimnáziumba. A következő tanévben a középiskolákban továbbtanulók száma 67; ennek a fele ismét gimnáziumba jelentkezett, illetve nyert fölvételt. Az elmúlt iskolaévben pedig a 164 végzős közül 81 jelentkezett gimnáziumba, illetve szakközépiskolába. A sok évi átlag eléri a 60 százalékot, amely igen figyelemre méltó arány az országos arányhoz — ami kb. 30 százalék körüli — viszonyítva. Jelenleg a párkányi iskola pedagógusállományának az összetétele a következő képet mutatja: a 71 pedagógus közül 20 a férfi és 51 a nő. Az életkor szerinti tagolódás; 30 évig 12 pedagógus, 30—40 év között 17; 40—50 között 25; 50—60 között-16, s 60 felett egy pedagógus. Az is ide tartozik, hogy ez a pedagógusállomány eléggé túlterhelt; annyi a túlóra, hogy még két tanítót tudnának foglalkoztatni, ha volna, vagy ha lehetne. A párkányi alapiskola helyzete, munkakörülményei a teljes szervezettségű iskolák átlagához viszonyítva nem tipikus. Eltérő mivolta, szétszórtsága ellenére — vagy éppen ezért ? — az átlagosnál mégis folyamatosan jobb eredményeket mutat fel. Ezután már csupán az a kérdés, hogy ha a jelenlegi szétszórtság megszűnne — ha megszüntethető lenne — elmozdulna-e az oktató-nevelő munka egy másféle minőség felé?! A kérdés mai és holnapi aktualitását az iskola jelenlegi helyzete — szétszórtsága — egyre nagyobb súllyal nyomósítja. GÁL SÁNDOR A szerző felvételéi TANFOLYAM ASSZONYOKNAK, LÁNYOKNAK A hidegtál készítésének fortélyait ismertette közel 2 hónapon keresztül Szekeres Imre. a kürti (Strekov) vendéglő konyhájának vezetője. Hetente egyszer jöttek össze a kürti lányok és asszonyok (felvételünkön), hogy az elméletben tanultak alapján elkészítsék az ízletes falatokat és tetszetős tálakat. Az utolsó összejövetelen elkészítették a legtetszetősebb és legízletesebb hidegtál-készítményeket, amelyekről a meghívott vendégek csak elismeréssel szóltak. A helyi Nöszövetség és a Jednota fogyasztási szövetkezet által közösen szervezett tanfolyamot a nagy érdeklődésre való tekintettel a téli hónapokban megismétlik. Lévai Ida JOGI TANÁCSOK „Hol az igazság7" jeligével olvasónk azt írja, hogy férjével és három kiskorú gyermekével egy kétszobás, I. kategóriába besorolt állami lakásban lakik. A lakás nem megfelelő, sötét, az ablakokat a radiátorok miatt nem lehet kinyitni, a falak nedvesek és penészesek. Beadták a lakáskérvényt, amit el is fogadtak, de nem biztatják őket, hogy hamarosan lakást kapnak. Olvasónk azt kérdezi, hogy milyen előírások alapján sorolnak be egy lakást az első kategóriába. Továbbá, milyen lehetőségeik vannak arra, hogy új lakást kapjanak? Neki úgy tűnik, hogy bizonyos kategóriájú emberek előnyben részesülnek, míg a munkásember háttérbe szorul, mert mások, akiknek eddig is megfelelő lakásuk volt, nagyobb lakásba költöztek, lakást cseréltek, holott erre nem voltak rászorulva. A lakásgazdálkodásról, a lakások kiutalásáról az 1964. évi 41. számú törvény rendelkezik, míg a lakások besorolását az 1964. évi 60,számú hirdetmény szabályozza, amely szerint a lakbért is kiszámítják. Az I. kategóriába tartoznak azok a lakások, amelyekben központi (táv) fűtés van és amelyeknek teljes vagy részleges az alapfelszerelésük. A II. kategóriába tartoznak a központi (táv) fűtés nélküli lakások, amelyeknek teljes az alapfelszerelésük. A III. kategóriába pedig azok a központi (táv) fűtés nélküli lakások tartoznak, amelyekben részleges alapfelszerelés van. A IV. kategóriába tartoznak azok a lakások, amelyeknek nincs központi (táv) fűtésük és hiányzik az alapfelszerelés is. A lakás alapfelszereléséhez tartozik a fürdőszoba, esetleg fürdő- vagy zuhanyozó sarok, valamint a vízöblítéses WC. A lakbért az egyes kategóriákban a lakás lakófelületének térmértéke szerint négyzetméterenként más-más összegben állapítják meg, amihez még az egyes kategóriákban különböző évi átalányösszeget számítanak aszerint, hogy a lakásnak milyen a berendezése (tűzhelyek, éléskamra, pince, higiéniai berendezések, gáz, villany, víz, csatorna). Ilyenek hiányában ezek az összegek csökkenhetnek. A lakások kiutalását a helyi nemzeti bizottság a következő félévre összeállított jegyzékbe felvett igénylők sorrendje szerint utalja ki. Ebbe a jegyzékbe csak annyi lakásigénylőt vesz fel. amennyinek becslése szerint az elkövetkező félévben lakást lehet majd kiutalni. Ebbe a jegyzékbe felveszik azokat a lakásigénylöket is, akik már az előző félévben is szerepeltek benne, de lakáshiány miatt nem kaphattak lakást. A jegyzékbe azokat a lakásigénylöket veszik fel, akik már szerepelnek a nemzeti bizottság által vezetett igénylők jegyzékében s akik a lakásszükségletük sürgőssége és a végzett munkájuk (foglalkozásuk) fontossága szerint tekintetbe jönnek, hogy lakást kapjanak; egyúttal megállapítják a sorrendjüket is. Lakásokat elsősorban az alacsony jövedelmű többgyermekes családoknak kell kiutalni, akiknek vagy nincs lakásuk, vagy egészségi szempontból hiányos, vagy alkalmatlan lakásban laknak. A kérvényező munkájának (foglalkozásának) a fontosságát a nemzetgazdaság szükségletei szerint ítélik meg. A törvény meghatározza az egészségi szempontból hiányos vagy alkalmatlan lakások fogalmát. Eszerint a lakás egészségi szempontból hiányosnak tekintendő akkor, ha az építési hatóság a járási higiéniai előadóval együtt a lakást a műszaki hibái miatt lakhatásra alkalmatlannak nyilvánítja. Egészségi szempontból pedig alkalmatlannak tekintendő az a lakás, amely a lakó (a bérlő vagy családtagja) egészségi állapotára való tekintettel (betegsége stb. miatt) a járási higiéniai előadó véleményezése szerint az egészségükre károsan hat. Ugyancsak alkalmatlannak tekintendő a túlzsúfolt lakás is. Túlzsúfoltnak tekintendő az a lakás, amelyben a lakóhelyiségek összterületéből a bérlőjére és minden családtagjára 8 négyzetméternél kevesebb jut, vagy ha nem lehet valamelyiküknek külön lakóhelyiséget biztosítani akkor, ha a járási higiéniai előadó véleményezése szerint az egészségi állapotára való tekintettel ilyenre feltétlenül szüksége van (pl. tbc-s megbetegedés esetén). Az igénylők sorrendi jegyzékébe fél nem vett személyeknek is lehet bizonyos esetekben lakást kiutalni, amint ezt a lakásgazdálkodási törvény 19-ik és 20-ik paragrafusa meghatározza (pl. államérdekből). Ugyancsak ki lehet pótlakást is utalni annak a lakónak, akinek a lakását a nemzeti bizottság vagy a bíróság határozata értelmében ki kell üritenie. Ugyancsak a nemzeti bizottság engedélyezhet lakáscserét akkor, ha ezzel célszerűbben lehet a lakástérséget kihasználni (pl. egy nagyobb család a kisebb lakásából költözködik át és cserél egy kisebb család nagyobb lakásával), vagy ha ezáltal csökkenteni lehet a dolgozó lakásának a munkahelyétől való távolságát. Olvasónkat — a levele szerint — már felvették a lakásigénylők általános jegyzékébe, nyilván azért, mert az eddigi lakását vagy műszakilag hiányosnak vagy alkalmatlannak — túlzsúfoltnak — ismerték el. Olvasónknak most azt kell szorgalmaznia, hogy a következő félévre összeállítandó sorrendi jegyzékbe felvegyék. Adjon be tehát indokolt kérvényt, amelyhez csatoljon megfelelő ajánlásokat (pl. a munkaadójukét), esetleg a gyermekei egészségi állapotáról orvosi bizonyítványt, vagy iskolai igazolást vagy ajánlást, esetleg kérje újra a lakásának megvizsgálását a járási higiéniai előadótól (okresny hygienik). Ha a nemzeti bizottság ismét nem venné fel a következő félévre összeállított sorrendi jegyzékbe, akkor ez ellen a jegyzék nyilvánosságra hozatala (kifüggesztése) után kifogásokat adhat be, amiket megfelelően meg kell indokolnia. Ezekről a kifogásokról a jegyzéket összeállító szerv dönt. A teljesség kedvéért meg kell jegyezni, hogy addig is, amíg olvasónk az eddigi lakásában lakik s ebben olyan hiányok és hibák vannak, amelyek lényegesen vagy hosszabb időre megnehezítik vagy akadályozzák a rendes használatát, a Polgári Törvénykönyv 170. S-a értelmében igénye van a lakbér csökkentésére illetve megfelelő engedményre. Ezekre a hiányokra és hibákra figyelmeztetnie kell a háztulajdonost (a házkezelő vállalatot) és ha ezeket nem küszöbölik ki, akkor érvényesítheti az engedményre való igényét. özv. Tolcsvai Antalné kérdésére közöljük, hogy ismerőse forduljon a kezelőorvosához, if'etve a gyermekorvoshoz, aki a beteg gyér-. meke egészségi állapotát igazolhatja. Ezeknek az orvosi bizonyítványoknak az alapján, esetleg a férje munkahelyének, vagy kezelőorvosának az ajánlásával is ellátott kérvényt adjon be a nemzeti bizottsághoz, amely a 151/88. számú hirdetmény 31 -ik paragrafusa alapján ismétlődő pénzsegélyt adhat. Dr. B. G. 19
