A Hét 1989/1 (34. évfolyam, 1-26. szám)
1989-06-23 / 26. szám
LnJ TUDOMÁNY TECHNIKA Kénytelen kéntelenítés A skandináv tavak elsorvadása költséges beruházásokra kényszeríti a/ Egyesült Királyság villamosenergia-iparát, amely az északi területek légszennyezésének az egyik fö „exportőre". Az észak-angliai Yorkshire-ben működő Drax erőműhöz kéntelenítő berendezést építenek, a 400 millió fontba kerülő létesítmény a maga nemében a világon a legnagyobb lesz. Az 1993-ban üzembe lépő berendezés várhatóan 90 %-kal csökkenti az erőmű évi 240 000 tonna kén-dioxid-tartalmát, a keletkező gipsz az építőiparban hasznosítható, például közfalak készítésére. Kéntelenítő berendezéssel kívánják ellátni az ország 6 000 MW összkapacítású erőmüveit és minden újonnan belépő széntüzelésű hőerőművet, hogy eleget tegyenek a káros S02 emisszió nemzetközi csökkentésének. A tervek szerint 2003-ig a britek nagy erőműveik kén-dioxid kibocsátását 60 Vokal kívánják csökkenteni. Hátrafelé repül? A repülőgéptervezök sok újat tanultak az áramlás és a légellenállás leküzdése terén, és ezt hasznosítják új konstrukciókban, amelyek véleményük szerint, az évezred legvégén vagy a következő évezred elején fognak csak igazán elterjedni. Első látásra azt hihetnénk, hogy a gépek hátrafelé haladnak. De a két új konstrukció, a Beech Aircraft cég Starship, vagyis csillaghajó nevű típusa és az olasz tervező, Rinaldo Piaggio P. 180 Avanti típusú gépe az aerodinamikai és anyagfelhasználási megoldások révén nagyobb sebességet ér el, kevesebb üzemanyag-fogyasztással. A két repülőgép csak 7—10 utas szállítására készül. További érdekessége mindkét gépnek, hogy túlnyomó részük tűzbiztos műanyagból készül, nem pedig fémből. Ezek a gépek fogják a következő évtizedekben a vállalati nagy Mercedeseket vagy más országúti cirkálókat felváltani. Gamma-csúcsok A felmérhetetlen világtérségek még számtalan rejtélyt tartogatnak számunkra. Körülbelül húsz éve fedezték fel azt a nagyon rövid ideig tartó átmeneti jelenséget, amelynek során 1 keV és 10 MeV közti energiákkal lökésszerű gamma-sugarak érik Földünket. Eredetüket hosszú ideig homály fedte, a magyarázatul javasolt modellek sok ellentmondást tartalmaztak. A modellek közt akadtak mindenféle egzotikus ötletek, de a favorit az az elgondolás volt, hogy a sugárlöketek egy mágneses neutroncsillag felszínéről indulnak ki. A neutroncsillagok óriási sűrűségre tömörödött neutronanyagát nagy erejű mágneses tér veszi körül, amelynek az intenzitása eléri a 1012 gauss nagyságrendet. Földünk mágneses térerőssége 0,5 gauss, a Napon a kitörések környezetében eléri a 3 000 gausst, nagy teljesítményű villamos gépeinkben 104 gauss nagyságrendű mágneses terekkel dolgozunk. Ez utóbbinál százmilliószor erősebb egy neutroncsillag mágneses tere. Ebben a térben a ciklotronsugárzás — amelyet a körpályára kényszeritett relativisztikus sebességű elektronok bocsátanak ki — lehet a gamma-sugárzás forrása. A gyors forgás következtében a sugárzó energia rövid tartamú kis hullám csomagokban ér el minket. A sovány megfigyelési anyag azonban kétségeket ébresztett az elgondolás iránt, hátha csak az adatok kezelésmódja láttatja e megvilágításban a tényeket. A múlt esztendőben pályára állított japán műhold, a Ginga észlelései mintha eloszlatnák a kételyeket. A kutatók a rögzített gamma-lökés spektrumában kimutatott elnyelési vonalakból egyértelműen arra a következtetésre jutottak, hogy valóban egy mágneses neutroncsillag a forrás. Legalábbis ami az észlelt sugárcsomagot illeti, mert a gama-lökések jelensége nem látszik homogén kategóriának. Erdőmentő Évente 0,6 % pusztul el a trópusi erdőségekből, ez napi 30 ezer hektárnak felel meg. A számok átlagosak. Afrikában a pusztulás eléri az évi 4 %-ot is. Bár új erdők telepítése is folyamatban van, ez legfeljebb a megsemmisülő erdők 10 %-át pótolja. Az agroerdészet — egy újabb brit kutatási irányzat — a mező- és erdőgazdaság kombinált művelésével kíván gátat vetni a trópusi erdők tragikus pusztulásának. Egy kenyai kísérleti erdőgazdaságban felmutatott eredményeiket tágabb körben most szeretnék elterjeszteni. A félszáraznak minősített földterületen egy faiskolahálózatot telepítettek. Olyan tüzelésre és takarmányozásra alkalmas fafajokat kerestek, amelyek jó! érzik magukat e térség külön -Fűtés, indul! Akármennyire is furcsa, ez a fiatalember nem valakivel beszél, hanem valamivel: „Utasítja" a fűtést a lakásában, hogy kapcsoljon be. Egyetlen hívással 3—4 háztartási készülékkel közölheti: mennyi időn belül, milyen hőfokra melegedjék fel, mire hazaér. Esetleg „felkéri" a ház bejáratának világítását is, hogy fényár várja, amikor a ház elé áll kocsijával. A szerkezettel ezenkívül még ellenőrizhető, ugat-e a kutya, sir-e a gyerek, vagy netán egy hívatlan vendég matat a holmik között. A háztartási gépek a telefonvonal és egy speciális kis készülék révén összeköttetésben állnak, és e készüléken keresztül kapcsolhatók be az előre betáplált hangjelzés segítségével. böző talajaiban. Száz különböző fajtával végeztek kísérleteket és gyűjtöttek adatokat. Az agroerdészet célja végül is a fák és haszonnövények, illetve a fák és az állatok legcélravezetőbb kombinációinak a megtalálása egy adott földterületen. Mind a nedves, mind a száraz trópusokon a leghatékonyabbnak az erdősávos gazdálkodás ígérkezik. A fákból vagy bokrokból ültetett sövények közeiben kukoricát vagy takarmánynövényeket termesztenek, a védősávok megóvják a talaj termőerejét elnyomják a gyomnövényeket és védenek a lejtős talajok eróziója ellen. Az erdészeb tanulmányok jó támogatást kapnak újabban a légi és ürfényképezéstöl, amelyek az erdők pusztulásáról is folyamatosan szolgáltatják a figyelmeztető jelzéseket. Legutóbb ilyen módon a Ghánában pusztító erdőtüzek hatását mérték föl. Növények, baktériumok együttélése A hüvelyesek és a gyökérrendszerükben élő baktériumok molekuláris nitrogénből fehérjéket állítanak elő. Jó lenne feltárni ennek a folyamatnak a titkát, és megtanulni, hogyan lehet hatékonyan a légkör molekuláris nitrogénjéből értékes vegyületeket előállítani. A Szovjetunió Tudományos Akadémiája Biokémiai Intézetének munkatársai két szimbiózist vizsgáltak: a szójáét a Rhizobium japonicum és a sárga csillagfürtét a Rhizobium lupnicum nevű baktériumtörzszsel. A gyökérgumókban élő baktériumok a levegőből veszik fel az alapanyagot, a molekuláris nitrogént, amelyet ammóniává alakítanak át. Az ammónia a növény sejtjeibe jutva egy glutaminszintetáz nevű enzim közreműködésével glutaminná alakul. Végül a glutaminból szintetizálódnak az aminosavak. Az ammónia egy része a glutaminszintetáz katalitikus hatására már magukban a baktériumokban átalakul. Kiderült. hogy a glutaminszintetáz mellett a szójában és a sárga csillagfürtben is jelen van még egy, azelőtt ismeretlen enzim: ez az anyag kizárólag bimbózás és virágzás idején jelenik meg, és akkor is csak a növény gyökérgumóiban. A biokémikusok ezenkívül felfedeztek mindkét baktériumban egy új glutaminszintetáz-változatot is. Első ízben figyelték meg a kutatók egy idegen, növényi „civilizáció" betörését a baktériumokba. Valószínűleg az történt, hogy az evolúció folyamán az állandó együttlét következtében a növényből a baktériumba átvándorolt a glutaminszintetázt kódoló gén. A magvak érési periódusa idején, amikor a növények intenziven dolgozzák fel a nitrogént, nagy mennyiségű ammónia képződik. Ez elnyomja a bakteriális eredetű glutaminszintetázt, viszont a növényi eredetű könnyen megbirkózik az ammóniatöbblettel. Melegházadó A kaliforniai Berkeley Egyetem egyik fizikaprofesszora szerint a melegházhatás kialakulásának megfékezésére a legjobb módszer az energia hatékony felhasználását ösztönző adókedvezmények bevezetése lenne. Arthur Rozenfeld szerint ez évi 100 milliárd dollárt takarítana meg az amerikai gazdaságnak, egyben a fosszilis tüzelőanyagok felhasználását a mai szinten tartaná mindaddig, míg az ártalmatlanabb energiatermelési módokat ki nem fejlesztik. „A technológia már most a rendelkezésünkre áll: energiatakarékos fényforrások, ablakok, háztartási motorok és gépkocsik. Gazdasági ösztönzőkre van szükség, hogy ezeket a gyakorlatban is alkalmazzák. Ha az amerikai gazdaság az 1973-as hatékonysággal használná fel az energiát, akkor 1986-ban 50 százalékkal több szén-dioxidot, kén-dioxidot és nitrogén-dioxidot pumpáltak volna a légkörbe" — nyilatkozta a professzor. Az olajárak esése miatt az USA-ban már a háttérbe szorult az energiatakarékos épületek és gépkocsik gyártása. A javasolt adókedvezmények célja ennek a folyamatnak a megfordítása. 16
