A Hét 1989/1 (34. évfolyam, 1-26. szám)
1989-05-26 / 22. szám
A Hét ezévi 9. számában jelent meg dr. Kiss László A honti „emberevők" 1782-es pere c. írása. Egy 207 évvel ezelőtti borzalmas eseményt elevenít fel a szerző. A jelzett év augusztus 10-én a Hont megyei törvényszék 41 cigányember felett mondott halálos ítéletet. Emberevéssel vádolták a szerencsétleneket, s bár egyetlen bizonyíték sem került elő, ami a bűnösségükről árulkodott volna, két hét leforgása alatt az ítéletet végrehajtották. Csupán egy állapotos asszonynak „napolták el" a kivégzését. De vajon mi lett a kivégzettek gyermekeivel? írásomban erről szeretnék rövid ismertetést nyújtani a Tallós (Tomásikovo) község krónikájában olvasható adatok alapján. (A krónikáira által felhasznált irodalom: Vájná Károly: Hazai régi büntetések, Budapest 1906) Ezt megelőzően azonban legalább nagyvonalakban ismerkedjünk meg Tallós nevezetességének, a falu közepén álló kastélynak a legrégibb történetével. A barokk-klasszicista stílusú, fö részében emeletes, oldalsó részeiben — melyek patkó alakot zárnak be — földszintes kastélyt gróf Eszterházy Ferenc főkancellár építtette 1760-ban a saját használatára. Rövid időn belül a főkancellár a kastélyt átengedte árvaházi célokra, s így 1763. jól. 21 -én Mária Terézia itt alapíthatta meg az első állami jellegű ún. „királyi árvaházat" 75 fiú és 25 leány részére. 1780-ban az árvaházat áthelyezték az ugyancsak az Eszterházyaktól adományozott szenei (Senec) „fenyítőház" (Domus correctoria) épületébe, onnan pedig az első országos büntetőintézet a tallósi árvaház helyére került, 113 rabbal; 1790- ben szűnt meg, amikor is Szegedre költöztették át. 1783. június elején a tallósi fenyitőházba rendhagyó szállítmány érkezett: 15 nyolc-tizenhét éves cigánygyermek — 4 fiú és 11 leány. 14 Hont megyéből, 1 Bars megyéből. A gyerekek az „emberevés" miatt kivégzett cigányok árvái voltak. Az árvák sorsáról maga a király rendelkezett. íme a királyi leirat: „II. József Isten kegyelméből választott Ftómai Császár, (a birodalom) mindkor Gyarapítója és Német, Magyar, Cseh, Dalmát, Horvát és Tóthország Apostoli Királya, Ausztria föherczege stb. Tisztelendő, Tiszteletes, Tekintetes és Nagyságos, Nemzet es és Nemes Kedvelt Híveink! A Kakara másként Betov Ilona és Kállay Krisztina czigány gyermekekről f. é. múlt január hó 9-én Általatok jelentés tétevén Hozzánk, erre nézve indíttatva éreztük Magunkat kegyesen válaszolni, hogy az a Mi kegyes határozatunk, hogy az átkos emberevés bűne minden emlékének eltörlése végett ne csak az abban a bűnben elmarasztalt gonosztevők számkivettessenek a hazából és számkivetésre Török földre űzessenek, hanem az ők gyermekei is ezen megyék területéről a hol vagy a gonoszságot elkövették vagy azon bűn miatt elitéltettek, máshova szállíttassanak és pedig az olyanok, akik életük hetedik évét vagy még nem töltötték be, vagy alig érték el, Szala. Beregh, Szörém, Zágráb. Posega és Varasd megyébe küldessenek és ott nevelés végett római katolikus parasztoknak vagy a körülményekhez képest kézműveseknek adassanak át, a czigány gyermekek neveléséért rendszeresen megállapított és azon megyék házi pénztárából ahonnan oda szállíttatnak megtérítendő díjért; azok a gyermekek pedig, akik életük hetedik évét már túlhaladták, csak nevelés és nem büntetés végett a tallósi fenyítőházba vitessenek és ottan az igazgató fölügyelete alá, lelkész is lévén ott, és jámbor életénél és más minémüségénél fogva dicséretes asszony lévén fölveendő, helyeztessenek, hogy soha se lehessen alkalmuk az ottan fenyitő büntetésüket szenvedő gonosztevőkkel összejöni és társalogni, továbbá az ezeknek úgy nevelésére mint bekövetkezendő szükségleteire megkívántató költségek évről-évre egyaránt az illető megyék által azon fenyítőház igazgatója által kimutatandó fölszámitás mellett fizettetnek. Stb. Kelt a Mi föherczegi városunkban Bécsben, Ausztriában febr. hó első napján az ezerhétszáznyolezvanharmadik esztendőben. Az árvák tartási költségeit a megyék házi pénztárukból fizették; fejenként és naponként 3 krajcárt fizettek az árvák után. Wohlgemuth Dániel, a tallósi fenyítőház igazgatója 1783. június 1 -jón pontokba foglalta a cigánygyermekek felügyeletére alkalmazásba vett „dicséretes asszony" kötelességeit. A pontokat olvasva hü képet nyerhetünk az árvák Táltoson töltött napjairól. Az „Utasítás" szövege a következő: „A mellett, hogy Ön maga is békés, épületes és jó erkölcsű személy legyen, a legszorosabb szemelőtt-tartás végett zsinórmértékül adatik ezennel Önnek, még pedig: 1 -szőr. A mint belép a házba, vizsgálja meg gondosan, hogy ennek a 14 (!) gyermeknek úgy a ruhája mint a feje tiszta-e a féregtől és ha olyat venne észre, addig tisztítsa azok fejét és ruháját, amíg legkisebb tisztátalanság sem lesz rajtuk látható. 2- szor. Szoktassa ezeket a gyermekeket arra, hogy azonképpen mint a többi rabok, korán keljenek és ha aztán fölkeltek, hajukat rendesen fésüljék meg, tisztára mosakodjanak és öltözzenek föl és ha főlöltöztek, előbb a lánykákat, azután a fiúkat szobájukban gyűjtse össze, térdeljenek le és imádkozza el velük németül a reggeli imát, a mi Hiszekegyből, egy Miatyánkból és az Angyali Üdvözletből áll. 3- szor. A reggeli imádság elvégzése után szorítsa rá úgy a fiúkat mint a lánykákat. #rv 9 i hogy ágyukat maguk vessék föl, a szobát takarítsák és tisztára söpörjék ki és azután fogja rá őket vagy fonásra vagy más nekik kiszabott munkára, a míg a templomba beharangoznak, mire fogja úgy a fiúkat mint a lánykákat, vezesse őket rendesen a templomba, az oltár mellett való korlátnál térdeltesse le és maga menjen a mögöttük levő székbe; isteni tisztelet után megint menjen velük rendben haza és ne engedje meg nekik sem, hogy futkározzanak, sem hogy más rabokkal csevegjenek. 4-szer. Ha a ház lelki pásztora délelőtt és délután a szobába jön, hogy őket a keresztény vallásra oktassa; akkor gyűjtse össze a gyermekeket egy szobába, hagyassa félbe velük a munkát, hogy a lelki pásztor őket oktassa, de azután mindenik csoport menjen a maga szobájába és dolgoztassa őket addig, míg az ételt elhozzák az élelmezőtöl. 5- ször. Mindenik csoport a maga szobájában, azonban a lánykák együtt s a fiúk is úgy, egy tálból eszik meg azt, amit az élelmezőtöl hoznak; de a felügyelőnő úgy az evés előtt mint azután elimádkozík velük egy Miatyánkot és Üdvözlégyet, meg egy Dicsőséget az Atyának és a gyermekeket az evés alatt tisztességre szorítja és semmi esetre sem enged meg nekik helytelenséget. 6- szor. Evés után egy órával a gyermekeket megint munkára hajtja és folyvást dolgoztatja őket, míg ismét eljön az estebéd ideje, azután az asztali ima után megint mindjárt velük imádkozik, mint a reggel, elmondván az éjjeli imát, engedi őket hogy lefeküdjenek, a gyertyát maga oltja ki és a szobákat jól bezárja. 7- szer. Kötelessége ebéd után, főként szombaton, hogy a gyermekeket elővegye, fejüket megtisztítsa, valamint hogyha ruhájuk elszakadt volna, azt lassanként megfoltozza és kijavítsa, míg a gyermekek fölcseperednek és képesek lesznek azt maguk elvégezni. 8- szor. Miután a felügyelőnek különös kötelessége lesz ezeknek a gyermekeknek ápolására felügyelettel lenni, hogy rendes kenyerüket és ételüket megkapják, ennélfogva a felügyelőnönek is komolyan kötelességévé tétetik mindent a mi előadja magát, neki azonnal jelenteni, hogy az minden eseményről tüzetes jelentést tehessen az igazgatónak. És végül: hogy Ön fölügyelönő kötelességét mindenben pontosan teljesíthesse, ezért személyének jobb élelmezésére havonként 3 frtot, azaz egész évre 36 irtot kap fizetésül." A gyermekek a tallósi fenyítőházban csak rövid ideig maradtak. Elszállításuk is királyi rendeletre történt, amit szintén idézünk: „II. József stb. Fötisztelendö stb. Mivel azt jelentették nekünk, hogy bizonyosra lehet venni, hogy a czigány gonosztevőknek Hont megye által a tallósi f.-házba fölnevelés végett átagyermekinek a szüleik istentelenül elkövetett vétkéről távolról sincs semmi képzetük vagy tudomásuk ; Ezért úgy abból a czélból, hogy ezen tudatlanságukban őrökké megmaradjanak, valamint annakokáért is, hogy az említett tallósi f.-házban annak szűk volta miatt a szükséges oktatásban különben sem részesülhetnek. kegyelmesen elhatároztuk, hogy őket valamennyiüket más helyre akként alkalmazzuk, hogy ne tudják, micsoda népfajhoz tartozó szüléktől származnak? de mégis belőlük a közönségnek hasznos földmivelök vagy kézművesek váljanak. Hívségtek tehát haladéktalanul intézkedni ne terheltessenek, hogy a többször említett gyermekek fölfogadandó alkalmatossággal nyomban Bécsbe szállíttassanak. Kiket egyébiránt stb. Kelt Bécsben 1783. július hó 13-ik napján. József s. k. Gr. Eszterházy Ferenc s. k. Jab/onczy József s. k." Az illetékesek — a legfelsőbb parancsra —mindent megtettek annak érdekében, hogy az átszállítás titokban és gyorsan történjen. A kancellár elrendelte, hogy a kíséret tagjai a kérdezősködőknek — ha lennének — csupán azt válaszolják, hogy ezek „legfelsőbb oltalom alatt levő gyermekek". A megérkezés után késedelem nélkül kellett jelentkezniük az udvari kancellárnál. A kancellár figyelme arra is kiterjedt, hogy a gyermekek Bécsbe való átszállításáról a pozsonyi újságok ne vehessenek tudomást. Az „emberevők" árvái így indultak el Bécsbe. Minden bizonnyal meg is érkeztek oda, de további sorsukról már nincs tudomásuk. GÁGYOR JÓZSEF Fotó: Gyökeres György József s. k. Gr. Eszterházy Ferencz s. k. Trajcsik Ádám s. k." 23