A Hét 1989/1 (34. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-01 / 1. szám
LnJ A CSEMADOK ÉLETÉBŐL Dr. LUKACS TIBOR októberi szocialista forradalom nemzetközi jelentősége volt. Közművelődési munkánkban az utóbbi időben kiemelt helyen szerepel a jogtudatra való nevelés és propaganda. Jógászok, ügyvédi munkaközösségek segítik ez irányú tevékenységünket, így a CSKP KB Elnökségének levele értelmében felvilágosító előadásokkal, jogászokkal való kötetlen beszélgetésekkel, jogi vetélkedők szervezésével harco-Öntudatos alkotómunkával* V A Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Szövetsége a legutóbbi, XIV. országos közgyűlésen jóváhagyott módosított alapszabályok értelmében fejti ki sokrétű kulturális-nevelő tevékenységét a csehszlovákiai magyar dolgozók körében. Alapszabályaink szellemében elsődleges küldetésünknek a CSKP és a szocialista állam politikájának támogatását és célkitűzéseinek megvalósítását tekintjük, illetve arra ösztönözzük tagságunkat, hogy öntudatos alkotómunkával, kezdeményezően járuljon hozzá szocialista társadalmunk építéséhez. Tagságunk műveltségi szintjének gyarapítása érdekében a társadalmi érdekekkel összhangban évente mintegy 1 500 közművelődési és egyéb előadást, továbbképzést szerveztünk. Nagy sikerrel működnek amatör művészeti csoportjaink is, főképpen a színjátszó csoportok. irodalmi színpadok, énekkarok, tánccsoportok. Csoportjaink műsorbetétjei, keretműsorai kedves színfoltjai a politikai események, évfordulók, államünnepek alkalmából rendezett ünnepségeknek és a Csemadok központi rendezvényeinek. Tömegpolitikai munkánkban mind a hagyományos, mind az újszerű munkaformákkal a Csemadok XIV. országos közgyűlése határozatainak végrehajtásán dolgozunk. 1987 áprilisa óta az irányítás valamennyi szintjén mintegy százezer érdeklődő részvételével összesen 1 370 előadást, szemináriumot, beszélgetést, vitaestet, vetélkedőt, szerveztünk a legjelentősebb politikai események, illetve évfordulók kapcsán. Ezek a rendezvények nagy mértékben hozzájárulnak tagságunk politikai tájékoztatásához, a CSKP kultúrpolitikájának népszerűsítéséhez, a hazánkban élő nemzetek és nemzetiségek közti barátság elmélyítéséhez, a Szovjetunió békepolitikájának megismertetéséhez, a környezetvédelemmel kapcsolatos kérdések megvilágításához. Művelődési rendezvényeink közül különösen kiemelném az SZLKP KB Marxista—Leninista Intézetével közösen szervezett Sarló-szemináriumot, melyen részt vettek az SZSZK Nemzeti Frontja Központi Bizottságának vezető tisztségviselői és a Szlovák Tudományos Akadémia Irodalomtörténeti Intézetének vezető dolgozói. A történelmi-honismereti munkában fokozott figyelmet fordítunk a helyi, ill. regionális jelentőségű munkásmozgalmi hagyományok feltárására, felelevenítésére. Tagságunk körében szorgalmazzuk az újkori történelmünk legjelentősebb eseményeihez fűződő előadások, honismereti kirándulások, vetélkedők. beszélgetések szervezését. Ehhez az igyekezetünkhöz járult hozzá az 1987-ben megrendezett háromfordulós irodalmi-történelmi vetélkedő is, melynek témája a nagy lünk a korrupció és az egyéb társadalomellenes megnyilvánulások ellen. Felvilágosító munkánkban az új munkatörvénykönyv és a módosított családjogi törvény ismertetésére fektetjük a fö hangsúlyt. A nyelvművelés terén az SZSZK Oktatásügyi Minisztériumával, a Szlovák Újságírószövetség Központi Bizottsága Nemzetiségi Sajtóbizottságával, valamint a kerületi pedagógiai intézetekkel karöltve évente megrendezzük Kassán a Kazinczy Ferenc Nyelvművelő Napokat, melyen az anyanyelvi ismeretek bővítésén túl az ifjúság és a dolgozók nyelvhasználati színvonalának emelésére, a nyelvjárásgyűjtö aktivisták táborának kiszélesítésére. ill. a nyelvjárások szövegarchívumának létrehozására fektetjük a fö hangsúlyt. Foglalkozunk továbbá a csehszlovákiai magyar sajtó nyelvezetével, ill. a magyar nyelvű tankönyvek nyelvi-stilisztikai problémáival is. Tömegpolitikai munkánkban, főleg az ifjúság körében nagy népszerűségnek örvendenek a művelődési klubok. Ez a közművelődési munkaforma az igényes működési feltételekre való tekintettel vetélkedők, vitaestek, műsoros estek, beszélgetések szórakoztató formában járulnak hozzá a Csemadok-tagság műveltségének gazdagításához. , Közművelődésünkben jelentős szerepük van a járási és központi művelődési táboroknak. Járási táboraink programjai általában egy meghatározott témához kötődnek: természettudományok. csillagászat, néprajz, folklór, képzőművészet stb. Központi nyári művelődési táboraink célja viszont, hogy mintaműsorok bemutatásával, jeles előadók révén szakmai -módszertani segítséget nyújtson a táborlakóknak, akik többségében klubvezetők, s ezáltal segítsék a klubmozgalom további fejlődését. Az említetteken kívül alapszervezeteink 1987 áprilisától 163 közművelődési rendezvényt szerveztek, melyek témái a környezetvédelemmel, gazdasági kérdésekkel, az egészségvédelemmel, genetikával, csillagászattal voltak kapcsolatosak. Közművelődési munkaformáink teret biztosítanak arra is, hogy megértessük hazánk magyar nemzetiségű dolgozóival a társadalom átalakításának fontosságát, illetve mozgósítsuk őket az erre irányuló legidőszerűbb feladatok végrehajtására. A Csemadok amatőr művészeti mozgalmának gazdag hagyományai vannak. Az utóbbi években tovább fejlődött a mozgalomban résztvevő együttesel«, csoportok műsorának társadalmi elkötelezettsége, javult eszmei és művészi színvonalunk. Több együttesünk az országos versenyeken is előkelő helyezést ért el. Csoportjaink a közös fellépések alkalmával szoros kapcsolatot alakítottak ki több szlovák és ukrán amatőr együttessel is, ami jelentősen hozzájárul az ifjú nemzedék és rajtuk keresztül a népeink közötti barátság és internacionalizmus elmélyítéséhez. Folklórcsoportjaink, tánc- és éneklöcsoportjaink elsősorban a népi hagyományok, népdalok és népi táncok gyűjtésére, ápolására. színpadi feldolgozására törekednek. A Csemadok jelenleg mintegy 836 együttes, amatőr művészeti csoport tevékenységét irányítja, melyek 1987-től a Csemadok járási és központi rendezvényein kívül kb. hétezerszer léptek föl közel másfél millió néző előtt. Eddig a sikereinkről szóltam. Engedjék meg azonban, hogy szóljak azokról a nehézségekről és gondokról is, amelyek akadályozzák a még eredményesebb munkát. Az alapszervezeteink mellett működő csoportjaink csak kevés esetben találnak partnerretársfenntartóra a helyi üzemekben, szövetkezetekben. állami gazdaságokban. Reméljük, e tekintetben javulás várható a Kelet-szlovákiai kerületben, ahol a problémák megoldását szorgalmazandó tanácskozásra került sor a kerületi nemzeti bizottság illetékes vezetői és a Csemadok kelet-szlovákiai járási bizottságainak titkárai között. Alapszervezeteink ugyanis mint önálló gazdasági egységek a Csemadok-munkához szükséges anyagi eszközöket a saját tevékenységükből biztosítják, így a csoportok stagnálása az anyagiak hiányában, érthető. A fenntartó szerv megnövekedett költsége (viseletek, zenei kíséret, étkeztetés, utaztatás, terembérj, amely a csoport létszámától függően 30 és 100 ezer korona körül mozog évente, szintén magával hozhatja az elkövetkező időszakban az aktívan működő csoportok számának érezhető csökkenését. Ezt megakadályozandó hozta a XIV. országos közgyűlés azt a határozatot, hogy minél előbb biztosítani kell a fő- és társrendezői feladatok megosztását a központi versenyek és fesztiválok rendezésében a Csemadok KB és a bratíslavai Népművelési Intézet között. Tömegpolitikai és amatőr művészeti tevékenységünk a belső szervezeti élet színvonalától függ. A Csemadok KB 13 járási és 2 városi bizottság révén 530 alapszervezetben 93 ezres tagságot irányit. Tagságunk többsége aktiv kulturális nevelőmunkát végez, ill. bekapcsolódik a Nemzeti Front választási programjainak teljesítésébe. A Csemadok a CSKP kulturális politikájával összhangban fejti ki gazdag kulturális tevékenységét. Irányítási struktúrája 1960 óta kétszintű. Az utóbbi időszak sajnálatos intézkedései folytán csökkent apparátusunk létszáma, s ez hátrányosan befolyásolja főképpen járási bizottságaink munkáját. A CSSZSZK Nemzeti Frontja Központi Bizottságának és az SZSZK Nemzeti Frontja Központi Bizottsága alelnökeivel való előzetes tanácskozás után a Csemadok KB Elnöksége 1988. június 19-i ülésén hozott határozata jóváhagyta az új sziszt emizáció-javaslatot, mely szerint 1990-ig fokozatosan optimalizálódna apparátusunk létszáma. A Nemzeti Front szervei megértésével számolunk e probléma megoldásánál. Végezetül engedjék meg. hogy kifejezzem azt az elhatározásunkat, hogy kulturális-nevelömunkánkkal a jövőben is arra ösztönözzük a csehszlovákiai magyar dolgozókat, hogy becsületes munkával járuljanak hozzá a CSSZSZK és az SZSZK Kormányprogramjának megvalósításához, illetve társadalmunk átalakításának következetes megvalósításához. * A CSSZSZK Nemzeti Frontja Központi Bizottságának tavaly novemberi ülésén elhangzott felszólalás ELKÖLTÖZNI Szőttes — ez együttes létjogosultságát hosszú ideig sokan kétségbe vonták. Nem csoda. Voltak hullámvölgyei: 1983-ban cserélt először művészeti vezetőt, majd 1988- ban újra a nulláról indult. Az említett hullámvölgyekben kérdőjelezték meg többen egy második központi együttes szükségességét, mondván: minek ide az Ifjú Szivek mellé ugyanabba a városba még egy központi, országot járó, tájoló csoport. A dilemmát végül is a fenntartó szerv, a Csemadok KB oldotta meg azzal, hogy továbbra is vállalta az „atya” szerepét és megadta a csoportnak a létezéséhez fontos anyagi és szervezeti bázist. A legutóbbi hullámvölgy 1987 végén következett be. Varga Ervin távozása után Richtarcik Mihály vette át a megüresedett művészeti vezetői állást. Nem volt könnyű dolga. Kassán (Kosice) elhagyta a kétszeres fesztiváldíjas Új Nemzedéket és eljött a fővárosi bizonytalanságba — sokunk örömére. Hittük, hogy ö az az ember, aki — volt Szőttes-táncosként és amatöregyüttes-vezetői gyakorlattal — leginkább „megérdemli" ezt a csoportot. A munka elkezdődött és kilenc hónap után a fővárosban mutatkozott be a Szőttes vendégeivel egyetemben. Vendégeiket jól választották a csoport vezetői. A dunaszerdahelyi (Dun. Streda) Istiglinc kiváló összeállítású műsorban mutatta be gyermekeit. Eredendően gyerekpárti lévén távol álljon tőlem a gondolat, hogy Bottlik Ágnes munkáját értékeljem, de ez évben már másodszor győzött meg pedagógusi értékeiről. Az Istiglinchez hasonló felszabaduitsággal, talán egy kicsit más értelmezésben mutatkozott be az Apró Szőttes. Fűtik Rita gyermekekkel való munkájában a játékra összpontosítva egy felszabadult, vidám, a színpadtól egyáltalán nem feszélyezett társaságot mutatott be az anyukáknak, nagymamáknak és a többi érdeklődőnek. A jó bevezetés után lépett színpadra a „nagy" Szőttes. Imregi karikázóval kezdődött a sor. Ez a szám két évvel ezelőtt került először színpadra és joggal táncolja ma legalább öt együttes. Énekes anyaga exkluzív, ízléses, színpadra állításban pedig helyét bármikor megálló színpadi szám. Az Apró Szőttes műsorában a felnőtt lányok bekapcsolása a táncba valóban szebbé teszi ezt a 6
