A Hét 1989/1 (34. évfolyam, 1-26. szám)
1989-05-19 / 21. szám
Variálható bútorok megkönnyítéséhez, a szabad idő és a szakköri tevékenység aktív és eredményes kihasználásához. Az előző évek kínálatához viszonyítva jelentős előrelépés történt mind a lakberendezések, mind a textil- és bőráruk, valamint a lábbelik termelése területén. Ebben a vonatkftfástjan is számos új termékkel gazdagodott a piac. Az új termékek szépek, divatosak, egyszerűek, praktikusak, könnyen és gyorsan kezelhetők. A látottak alapján nyugodtan állíthatom, hogy a csehszlovák ipar számos terméke kibírja a nemzetközi összehasonlítást. Mindez sok tekintetben annak tulajdonítható, hogy a CSKP XVII. kongresszusa határozatának a teljesítése eredményeképpen a fogyasztási cikkek gyártói figyelembe veszik a piackutatáskor kapott adatokat, gyorsítják a gyártmányfejlesztést és egyre rugalmasabban reagálnak a keresletre. Része van az eredményben annak is, hogy egyre jobban igénybeveszik a kisipari szövetkezetekben és a helyi gazdálkodási vállalatokban rejlő lehetőségeket. A csehszlovák termékeknek itthon is, külföldön is növekszik a jó híre. Látható ez egyebek között abból is, hogy iparunk évente 7 milliárd devizakorona értékben importál és 19 milliárd devizakorona értékben exportál fogyasztási cikkeket. A fogyasztási cikkek huszadik brnói nemzetközi vásárán a kiállított termékek közül 49-et jutalmaztak aranyéremmel. A külföldi kiállítók közül többek között a dán LEGO, a francia Parfüms Christian Dior és a magyarországi Helia- (az utóbbi a Helia-D kozmetikum családjáért) kapott aranyérmet. A csehszlovák kiállítók közül az üveg-, a cipő- és a ruházati ipar termékeit övezte sok elismerés. BALÁZS BÉLA Archívumi felvételek ... Monda és valóság Karlovy Varyról Egy kis időre szükségem volt, amíg újraismerkedtem azzal a várossal, ahova a háborút követő idők szele — több diáktársammal — engem is elsodort. Akkor minden bajt könnyen átvészeltünk, mert fiatalok és egészségesek voltunk. Most páciensként — kővel az epémben — jártam tovatűnő ifjúságunk színtereit és emlékeztem. Azóta bizony itt is sok minden megváltozott... A háború utáni kopottságát levetkező várost átszelő, kőmederbe kényszerített Teplá folyócska sem bukdácsol és tekereg már régen annyit mint amikor„a haza atyja", IV. Károly király megpillantotta. A monda szerint a mindmáig népszerű uralkodó egész nap járta a — mai várost övező — hegyeket, de a vadászszerencse elpártolt tőle. Megfáradva éppen hazafelé készülődött, amikor — akárcsak Hunor és Magyar előtt — egy csodaszép agancsú szarvas jelent meg előtte. A király megsarkantyúzta lovát és népes kíséretével legott üldözni kezdte a szarvast, amely hol eltűnt, hol ismét felbukkant az erdő fái között. Már estére hajlott az idő, amikor a vadászkutyáknak sikerült egy sziklára felszorítaniuk az agyonhajszolt vadat, amely az egyre közeledő ebek és vadászok elől a szikla ormáról a szakadékba ugrott. A szarvas keresésére induló vadászok a kimúlt állat mellett csörgedező meleg forrásokra is leltek. A királyt a váratlan események — a krónika szerint — nagyvonalú elhatározásra ösztönözték: „Ezen a helyen várat építtetek — jelentette ki —, és ahol a források vizei összefolynak várost alapítok, amely az én nevemet fogja viselni. A sziklát pedig, amelyről a szarvas a szakadékba ugrott és ezáltal engem a gyógyforrásokhoz vezetett, örök emlékezetül szarvaskőnek (Jeleni skok) nevezzék .. Ezt olvastam ki abból a régies cseh nyelven írt szövegből, amely e mondabeli eseményt rögzítette. Meg kell azonban jegyeznem, hogy ez a szép monda sem mentes a romantikus túlzásoktól és a tévedésektől sem. A történelmi igazsághoz tartozik, hogy IV. Károly 1370. augusztus 14-én valóban városi rangra emelte a mai Karlovy Vary területét képező völgy egyesített telephelyeit. A nevén kívül (Karlsbad — szabad fordításban Károlyfürdő) királyi hatalmát kifejező koronás oroszlánt és a forrásokat jelképező hullámos sávokkal ékesített címert is adományozott a városnak. Azt azonban, hogy a király vadászat közben találta-e meg a gyógyforrásokat, senki sem tudja hitelesen bizonyítani. Először ugyanis csak a 16. század derekán jelenik meg erről egy latin nyelvű írás Caspar Bruschius német humanista tollá-Karlovy Vary látképe ’’Tar-Szarvas helyett zerge néz le a városra ... ból. Ettől az időtől kezdődően a monda szinte szárnyra kelt és kisebb nagyobb módosításokkal a prózán kívül számos versben is megörökítették a szarvasvadászat következményeit. Igen, csakhogy a város fölé emelkedő sziklán nem a szarvasnak, hanem egy zergének emeltetett Lützow gróf szobrot. Márpedig itt soha nem voltak és nincsenek zergék. Érdekes, hogy ez a paradoxon nekem is csak most szúrt szemet. De hát az életben nemegyszer kerülnek a hallottak meghökkentő ellentétbe a látottakkal ... A gyógyvízért bejáró betegek tömege mellett sok híres ember is eljött ide gyógyíttatni magát. Podébrad Györgytől kezdődően a királyok, császárok, más politikai és közéleti személyiségek, s nem utolsósorban a szellemi és a művészi élet kiválóságainak hosszú sora keresett gyógyulást itt. Közöttük Bach, Beethoven, Goethe, Neruda, Csajkovszkij, Turgenyev és Arany János, akinek emléktábla is őrzi a nevét. Hol kellene folytatni vagy befejezni a sort? Az itteni fesztiválokat látogató sztárok, a közelmúltban vagy a most itt tartózkodó exkluzív vendégek hevével? A világhírűvé vált egykori Karlsbad a megújulás ritmusában él. Az építészeti szempontból értékes épületeket újjávarázsolják. A városközpont már visszanyerte pazar eleganciáját. Itt sétálgatva valósággal lenyűgözött a múlt századi dúsgazdagok életművészete, ízlése. A közelmúltban a város közepén felépült a Gagarin nevét viselő új kollonád, ahova — orvosi utasításra — én is eljártam gyógyvizet kortyolgatni. Igazat szólva, valamikor itt is izesebb „forrásokra" jártam. Nem messze innen, magasan a környező paloták fölé emelkedik a filmfesztiválok színhelye, a komor színű Thermal Hotel, amely — megítélésem szerint — megbontotta a városképet. A külső átalakításra váró városrészek már fokozatosan a jelen kor arculatát öltik magukra. Karlovy Vary az új szezonnyitásra készül, amelyet a különféle kiállításokon kivül a télutón megtartott nyelvi, majd a nem sokkal utána következő dzsesszfesztivál, valamint a Grand Hotel Moszkvában megrendezett reprezentatív Józsefből követett. De más rendezvényekkel és szórakozási lehetőségekkel is várják a vendégeket. Az I. számú, vagyis a Császár fürdő — nem régen megnyitott — játékkaszinóját egyelőre csak a „kemény valutával" rendelkező külföldi turisták látogathatják. A csupán szórakozást keresőkön kívül évente mintegy 70 ezer orvosi kezelésben részesülő beteget tudnak fogadni az itteni gyógyintézetek. Főorvosunk szerint ezt a számot az ezredfordulóig jelentősen növelni szeretnék. A beteg emberek gyógyítására és az idegenforgalomra koncentráló városból lassan kiszorul az ipar. Csak az üvegbe zárt gyógyitalt a „becherovkát" és a fürdősót állítják elő a történelmi városrészben. Nem titok, hogy az itteni ostyakülönlegességet, az „oplatkyt" is Marianské Láznéban készítik, és onnan szállítják Karlovy Vary üzleteibe. Kegyes csalást követtem el én is, amikor karlsbadi ajándékként oplatkyt küldtem a hazaiaknak. Dr. PÁRKÁNY ANTAL Archívumi felvételek 13
