A Hét 1989/1 (34. évfolyam, 1-26. szám)

1989-05-19 / 21. szám

KÖVETKEZŐ SZÁMUNK TARTALMÁBÓL Miklósi Péter: JÓ SZOLGÁLTATÁSOK FÓRUM-E A FÓRUM? (Riport Bratislava új szállodájáról) Fonod Zoltán: ... ÁLLJUK AZ IDŐT Kalita Gábor: CSODÁT MONDÓ BÁBOK P. Zachara: A FELREPÜLŐ SÁRKÁNY VÁROSÁBAN (Vietnami útijegyzet) Gágyor József: A HONTI „EMBEREVÖK" ÁRVÁI Címlapunkon D. Havran felvétele A Csemadok Központi Bizottságának képes hetilapja. Szerkesztőség: 815 44 Bratislava, Obchodná 7. Telefon: 332-865 Megjelenik az Obzor Kiadóvállalat gondozásában, 815 85 Bratislava, ul. CsI. armády 35 Főszerkesztő: Strasser György Telefon: 332-919 Főszerkesztő-helyettesek: Ozsvald Árpád és Balázs Béla Telefon: 332-864 Grafikai szerkesztő: Král S. Klára Terjeszti a Posta Hírlapszolgálat Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS — Ústredná expedícia tlace, 813 81 Bratislava, Gottwaldovo nám. c. 6 Nyomja a Vychodoslovenské tlaciame z. p., Kosice. Előfizetési díj egész évre 156,— Kés Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesítő. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Vállalati hirdetések: Vydavaterstvo Obzor, inzertné oddelenie, Gorkého 13, VI. poschodie tel: 522-72, 815-85 Bratislava. Index: 492 11. n_ Kezdjük ott vajon időszerűnek Irt): tartja-e. hogy a társadalom erköl­csi helyzetéről beszélgessünk ? Ez a kérdés már csak azért is aktuálisnak tűnik, mert az emberek többsége — amit akár közvéleménynek is nevezhe­tünk — kissé borúlátó a morális helyzet megítélésekor... — Az erkölcs kérdése — akár társadalmi, akár egyéni szempontból vizsgáljuk —, nem olyan valami, amiről egy ideig megfeledke­zünk, úgymond pihenni hagyjuk; aztán egy­szer csak szüksége támad, hogy foglalkoz­zunk vele. Az élet minden helyzetében erköl­csi normáink szerint viselkedünk, pontosab­ban ki-ki a saját normái szerint hiszen ki ilyen, ki olyan ember. Épp ezért kell szót emelni az általánosítás, a negatív erkölcsi summázás ellen. Az érem másik oldalát tekintve viszont semmiképpen sem szabad lekezelni, netán bagatellizálni a bűnöket, a vétségeket, a szabálytalanságokat. És az sem mindegy, hogy több-e vagy kevesebb azoknak a száma, akik így vagy úgy vétenek az általánosan elfogadott erkölcsi normák ellen. Gondolom, a fentiekből már körvona­lazódik a szóban forgó téma mindenkori időszerűsége. Dü Célszerű lenne pontosabban tud­ni: minő a hatásköre a Népi Ellen­őrző Bizottság panaszügyi osz­tályának. és önök az ide érkező pana­szok milyen szintű rendezését szavatol­ják? — Osztályunk nyilvántartást vezet az SZSZK Népi Ellenőrző Bizottságára érkezett pana­szokról, és a NEB vezetőségének döntése alapján azok intézését is biztosítja. Hatáskö­rünkbe — a népi ellenőrzésről szóló törvény gyakorlati alkalmazása értelmében — első­sorban a komolyabb és a politikailag is érzékeny panaszok közvetlen kivizsgálása tartozik; továbbá annak ellenőrzése, hogy a felügyeletünk alá tartozó intézményekben miként kezelik a lakossági panaszokat és egyéb bejelentéseket. Természetesen, a hoz­zánk érkező panaszok sokasága eleve kizár­ja, hogy valamennyit közvetlenül mi, tehát az SZSZK Népi Ellenőrző Bizottsága tudjon ki­vizsgálni. Fontos célunk ezért, hogy elérjük: az irányítás és a hatósági ügyintézés vala­mennyi szintjén problémaérzékenyen kezel­jék a panaszokat. Ám ennél is fontosabb, hogy a lehető legtöbb helyen egyszerűen elejét vegyék a bosszúságokat, sérelmeket szülő jelenségeknek. Tapasztalataink azt mutatják, hogy az illetékesek a panasziratok zömét időben s felelősségteljesen kezelik. Nem lennék azonban őszinte, ha elhallgat­nám, hogy azért nemegy hivatal és egyéb intézmény is akad, ahol a lakossági panaszo­kat bürokratikusán, kelletlenül, amolyan tes­­sék-lássék alapon kezelik. Ráadásul a bírált jelenségek kiküszöbölésére hozott intézke­déseik sem eléggé erélyesek. Ez is jelzi, hogy a társadalmi átalakítás és a demokratizáció folyamatában e tekintetben is további lépé­sek szükségesek. Dö Milyen arányban érkeznek az önök címére anonim panasztéte­lek — ami annak következménye is lehet hogy a gyakorlati kivizsgálás során nem mindig sikerül titokban tarta­ni a panaszos kilétét... És egyáltalában: milyen mértékben bizonyulnak jogosnak az anonim .. felszólalások "? — A névtelenül érkező panaszkodások ará­nya csökkenőben van, de a panasztételeknek még így is mintegy ötödét teszik ki. Egyesek nyilván azért kívánnak az anonimitás homá­lyában maradni, mert számos intézményben és egyéb munkahelyen mindmáig nem te­remtették meg a nyílt és konstruktiv kritika Interjú VLADIMÍR KOVÁCCSAL az SZSZK Népi Ellenőrző Bizottsága panaszügyi osztályának dolgozójával feltételeit. Gondolom, közérdekű adat. hogy a névtelenül érkező bejelentéseknek 32 szá­zaléka bizonyul indokoltnak. Ennek ellenére hangsúlyozni szeretném, hogy a névtelenség társadalmilag káros jelenség, hiszen a vis­szaélés, az egyéni célok meglovagolásának és más személyek befeketitésének, megvá­dolásának lehetőségét is magában rejti. Ezért az SZSZK kormányánk útmutatása sze­rint a névtelenül érkező panaszokat körülte­kintően, differenciáltan kezeljük; de egyben arra is ügyelünk, hogy a munkájukat becsü­letesen végző embereket senki se illethesse alaptalan, kitalált vádakkal. Szlovákiai vi­szonylatban a panasztételek 25 százaléka egyébként a különböző munkahelyeken fennálló belső viszonyokra, 15 százalék a lakásgazdálkodás visszásságaira hívja fel a figyelmet, és ugyanennyi a panasz a kereske­delem napi gondjaira. Természetesen, szép számban fordulnak elő a bérezéssel, a szoci­ális ellátással vagy a szolgáltatásokkal kap­csolatos panasziratok is. Milyen a lakosság jogtudata — az önökhöz érkező panasztételek tükrében ? — Sajnos, nem valami kedvező, hiszen az ál­talunk intézett panasziratoknak mintegy 30 százalékát tájékozatlanságból és a jogi elő­írások hiányos ismeretéből nyújtják be cí­münkre az emberek. Sokan a panasztételt valamiféle univerzális módszernek tekintik gondjaik megoldásában. Gyakorta nehezíti helyzetünket, hogy vannak, akik bármennyire is tudatában vannak igazuknak, mégis csak késedelmesen, néha öt vagy akár tíz észtén-7* kércféje* a közéleti erkölcsről, az anonim levelekről, a panaszok sorsáról dei kivárás után nyújtják be indokolt pana­szaikat Az ilyen ügyek rendezése rendkívül bonyolult, esetenként pedig már nem is lehet változtatni a dolgokon. Ezért aligha kell külön is hangsúlyoznom, hogy a rugalmas és kielégítő ügyintézésnek, a lakosság hatékony érdekvédelmének egyik előfeltétele, hogy a különböző visszásságokra már azok kezdeti stádiumában napfény derüljön! Ugyanakkor tudatosítani kell azt is, hogy a panasztételek száma távolról sem lehet a lakossági köz­hangulat, a közmorál, vagy akár a gazdasági élet egy-egy részterületén uralkodó helyzet egyetlen és objektív értékmérője. Legföljebb a gyakorlati tapasztalatokra támaszkodó hangulati kiegészítője. f-i A köznapi beszélgetésekből kitü­­nl* n'^~ f,°SN a közvélemény egyre u u inkább sokallja az ilyen-olyan ve­zetői botlásokat. Tükrözik ezeket a bírá­ló észrevételeket a NEB címére érkező levelek is? — Ebben a tekintetben a tárgyilagosság kü­lönösen fontos szempont a munkánkban. Már csak azért is, mert például 1988-ban számszerűleg is az ilyen tartalmú panaszok­ból érkezett a legtöbb: az összes panaszirat­nak 42.3 százaléka. De lényeges a tárgyila­gosság azért is, mert szlovákiai viszonylatok­ban az ilyen jellegű panaszoknak kereken 35 százaléka bizonyul valónak. Ez pedig azt jelzi, hogy a különböző szintű tisztviselők és vezető beosztású dolgozók jelentős hányada elsősorban az egyéni érdekeit részesíti előnyben; ráadásul arrogáns, felületes, és a polgárok jogos igényeinek intézésében is felületes. Vizsgálataink során gyakran talál­kozunk a munka nélküli haszonszerzés, a beosztással való visszaélés, az anyagi eszkö­zökkel való felelőtlen bánásmód és a gazda­sági eredmények retusálásának eseteivel; vagy egyenesen a szocialista társadalmi tu­lajdon megkárosításával. rí Mindez azt sugallja, hogy a jövő­­| n j: ben — a vezetői posztokon is — a mostaninál keményebben kellene bánni mindazokkal, akik vétenek az er­kölcs. az etika, az előírások és a törvé­nyek ellen. — Ez kétségtelenül igaz. Ezt a követelményt már a CSKP KB Elnökségének 1983 február­jában nyilvánosságra hozott levele, valamint az SZSZK kormányának 1987-ben született 205-ös számú rendelete is megfogalmazta. A szocialista törvényesség, az erkölcs és a fegyelem normái érvényesítésének szándé­kát egyelőre azonban számos vezető alabiz­­musa, káros benevolenciája gyengíti. Remél­hetőleg az idei esztendő, pontosabban a Munkatörvénykönyv módosításai már szá­mottevő javulást hoznak ezekben a kérdé­sekben. rí Ön is úgy véli hogy jönnie kell n annak az időnek, amikor kevesebb okunk lesz a panasztételre, s ek­kor majd a népi ellenőrző bizottság munkája is kevesebb lesz? — Az irányítás középszintű fokozatainak megszüntetése — ahol a panaszok jelentős hányadát rendezték — egyelőre azt eredmé­nyezte, hogy a hosszabban vajúdó, ismétlő­dő panaszok kivizsgálása ránk hárul. Meg­győződésem viszont, hogy ahol mielőbb si­kerül hatályt szerezni a rendnek, a törvényes­ségnek, ott számos probléma helyben meg­oldódik, Így panaszra sem lesz ok. Persze, ez hosszabb lejáratú folyamat, és nemcsak a társadalmi feltételektől vagy a jogi normáktól függ, hanem az emberek hozzáállásán, gon­dolkodásmódján is múlik. Amig életünknek ezen a területein nem érünk el gyökeres fordulatot, addig a NEB dolga lesz a lakos­ság alkotmányos jogainak védelme és érvé­nyesítése. MIKLÓSI PÉTER 2

Next

/
Thumbnails
Contents