A Hét 1989/1 (34. évfolyam, 1-26. szám)
1989-05-12 / 20. szám
AZ ORVOS VÁLASZOL Háztáji sérülések ellátása „A polgári védelem keretében vagy a vöröskeresztes tanfolyamokon leginkább a súlyos baleseteknél nyújtandó elsősegélyt oktatják," írja R. Károlyné b.—i olvasónk. „A házban, kertben vagy a földeken is előfordulnak kisebb-nagyobb sérülések, amelyeket nem elég zsebkendővel bekötni. Néhány erre vonatkozó orvosi tanácsot, gondolom, mindenki szívesen elolvasna." Valóban áttekinthetetlen a háztáji balesetek száma, hiszen számos sérülést otthon látnak el, orvoshoz csak az kerül, amely betegszabadságot és gyógykezelést igényel vagy amely szakszerűtlen ellátás miatt szövődményekkel jár. Az apró sérüléseket is lelkiismeretesen, szabályszerűen kell biztosítani a szennyeződés, a fertőzés ellen. Az emberi testet sokféle sérülés érheti. Vékony, hegyes tárgyak szúrt sebet ejthetnek; a börön csak kis sérülés látható, de ez nem zárja ki, hogy ér vagy ideg sérült meg. Élesszélü fémtárgy vágott sebet okozhat. Ha a sebnyílás tátong, szakított és zúzott sebről van szó. Hy felületi bőr vagy nyálkahártya sérüléseknél mélyebben fekvő, fontosabb szövetek nem szenvednek károsodást. A sérülést fájdalom és többnyire vérzés kíséri. A seb környéke elvörösödik, be is dagadhat. De még a sekély horzsolás is jelentkezhet erősen csípő érzéssel, gyenge vérzéssel. Alapvető hiba lenne az alig érzékelhető. esetleg már nem is vérző felületi sebet ellátatlanul hagyni. Gondoljunk mindig arra, hogy már a sebet ejtő eszköz, még ha szabad szemmel nem is látjuk szennyezettnek, kórokozókat vitt a szervezetbe. Kritika Liszt Ferenccel történt, amikor hosszabb időt töltött Lengyelországban. Ponjatovszky herceg, aki műkedvelő zeneszerző volt, két operapartiturát vitt el hozzá, megkérve öt, hogy játssza el mind a kettőt és mondja meg, melyik a jobb? Liszt Ferenc ott helyben eljátszotta az egyiket, akkor felállt s udvariasan ennyit mondott: — A másik jobb. A „Zálogház" Rippl-Rónai József megkérdezte egyszer Munkácsy Mihályt, hogy a „Zálogház" című képének egyik alakja helyett miért nem festett szebb nőt, aki jobban magára vonná a figyelmet? — Életismeretböl — válaszolt Munkácsy. — Azt hiszi, zálogházba járna ez, ha szép lenne? A lankadatlan Munkácsy Munkácsy egész életében tömérdeket dolgozott. Sohasem lehetett rávenni a pihenésre. Róla mondta egyszer Katona Nándor, a kiváló festőművész: — Mily sokat és nagyot tanulhattak volna tőle a magyar művészek! Nekünk gyakran el kellett volna zarándokolnunk Munkácsyhoz, A sebnek csupán a közvetlen környékét tisztítsuk meg, hogy csökkentsük a szennyeződés és a kórokozó csirák besodrását a sebbe. Magát a sebet ne mossuk ki, ne öblítsük, ne szórjuk be sebhintőporral se! Kizárólag oly esetben jöhet szóba elsősegélynél az erősen szennyezett seb tisztogatása, ha a piszok vagy valamely agresszív jellegű anyag további károsodást jelentene. Piszok eltávolításához legfeljebb 3 %-os hidrogén-hiperoxidot vagy fiziológiás oldatot használunk. A sebről csak oly idegentestet távolítunk el, amely könnyen elmozdítható. Port, kavicsot, üvegtörmeléket eltávolítani a sebről már az orvos dolga. A sebre szóródott vagy testbe fúródott eltávolitatlan anyagot a sérülés szélein túlérő steril gézzel fedjük le és kötözzük át. A 2—3 cm2 kiterjedő felületi horzsolásra 3 %-os hidrogénhiperoxidot esetleg fertőtlenítő oldatot alkalmazhatunk vagy Akutollal permetezzük be. A horzsolt felülethez ujjal ne éFjünk! Ha mélyebb a horzsolás, fertőtlenítés után tubusból Framykoin kenőccsel vagy vazelinnel fedjük és steril kötszerrel védjük, amíg a sérült orvoshoz nem kerül. Megfelelő gyakorlattal rendelkező segélynyújtó részéröl is csak oly esetben tekinthető a sebellátás véglegesnek, ha komplett tetanusz-oltásban részesült sérültnél tiszta sérülésről volt szó. Ezt azonban ki szavatolhatja?... Ezért minden sérülésnél az elsősegély alkalmazásán kívül orvosi vizsgálat és szakellátás szükséges. Nincs kizárva, hogy mélyebben fekvő szalagok, idegek vagy más szövetek is megsérültek. A fertőzés kiiktatása felöl sem lehetünk bizonyosak. A baleset körülményeinek, az orvosi vizsgálat eredményének bizonylatszerű rögzítése is hasznos lehet oly esetben ahol a sérülést, annak szövődményeit és következményeit később balesetbiztosítási vagy bírósági eljárás során bírál-Dr. SZÁNTÓ GYÖRGY mert megtanultuk volna tőle, mint kell dolgozni. Munkácsynak pedig gyakran kellett volna miközénk jönnie, mert megtanulta volna tölünk, mint kell pihenni. Mednyánszky borravalója Mednyánszky László báró valami grófhoz ment látogatóba egyszer egyik barátjával. A hires festőről mindenki tudta, hogy igen egyszerűen öltözködött, sőt némelykor, ha igen belemerült a munkába, azzal sem törődött, ha éppen rongyosan járt is. Ezúttal is ilyenfajta kosztümben látogatott el grófi barátjához. Az inas, aki öt és társát bebocsátotta, ugyancsak nézett a toprongyos emberre. Ahogy kifelé jöttek. Mednyánszky odaszólt a társának: — Adj öt forintot! Ahogy megkapta a pénzt, az inashoz fordult: — Fogja, barátom! Az inas elbámult, aztán hajlongva kezdett valami köszönetét mondani. Ahogy az utcára értek le, igy szólt Mednyánszkyhoz a barátja: — Mi jutott eszedbe, hogy ötforintos borravalót adtál az inasnak? — Nem akartam — válaszolt komolyan ós szerényen Mednyánszky —. hogy szégyenkezned kelljen miattam, amiért ilyen rongyosan járok... EMBERI SORSOK VIGYÁZAT, BETÖRŐ! Z. H. fölháborodottan panaszkodik. A minap betörtek a misérdi (Nővé Kosariská) bányatavak partján álló horgásztanyájára. A tettesek először átmásztak a hétvégi telek csinos formájú vaskapuján, utána fölfeszitették az ajtaját, leverték a lakatokat és elvittek mindent, ami az ilyen-olyan börzéken, a feketepiacon, vagy akár hivatalos úton, tehát a bazárokban eladható ... A nevét ne említsem, kéri Z. H.; ne haragítsam rá a vandálokat és ne név szerint kürtöljem világgá ezt a személyes pechet. Ám azt feltétlenül írjam meg, hogy ezt a néhány négyszögöles vízparti telket még az édesapja kapta bérbe, amikor errefelé még a fürdőzés sem volt különösebb divatban, nemhogy sikkes vikendházak sorakoztak volna itt... Annak idején a horgászat igazi szerelmesei voltak itt az első „telepesek"; s mert legtöbbjük a természetet, a csöndet szívlelte, nem pedig a kivagyiságot, hát a kis házikók is csak lassan, két kezük munkája nyomán épülgettek. Azóta a telkeket meg is lehetett vásárolni, igy ezen a zsebkendönyi földdarabon ma már Z. H. a gazda. Sajnos — mint a példa is mutatja —, nem háborítatlanul. — Bizony, megsokszorozódott a munkánk, amióta a kiskertek, vikendházak, kisebb-nagyobb borospincék divatja járja — mondja a Közbiztonsági Testület Nyugatszlovákiai Kerületi Parancsnokságán Ján Krízny rendöralhadnagy. — Nyáron azért, mert az üdülőkörzetekben és a hétvégi telkek zónáiban igen sok az ember egy-egy hétvégén; télen meg éppenhogy kevesen, hiszen a tulajdonosok nagyon ritkán látogatják a saját házaikat, kertjeiket. így aztán alig van az esztendőnek olyan időszaka, ami ne csábítaná a csibészeket, a betörőket és a vandalizmus egyéb megnyilvánulásainak elkövetőit. Nyilván, a „jómadarakat" az is csalogatja, hogy a tulajdonosok felépítik ugyan házaikat, de azzal már keveset törődnek, hogy valamiféle biztonsági rácsot is szereljenek az ajtókra, ablakokra. A riasztóberendezés pedig szinte ismeretlen fogalom a kisebb-nagyobb vikendházak portáin. Ez akár könnyelműségnek is mondható, hiszen a hétvégi házak többségében manapság már rádiók, magnók. tévékészülékek, villanysütök, fűnyírók, elektromos fúrógépek és egyéb tetszetős „apróságok" vannak. Ezt azért érdemes szóba hozni, mert a betörök általában a műszaki cikkeket keresik; bár olyasmi is előfordul, mutatósabb evőeszközt vagy éppenséggel kerámiavázákat lopnak el. Persze, olyan eset is előfordul, hogy a tettesek nem válogatnak, hanem mindent elvisznek, ami mozdítható .. . A rendöralhadnagy egy gondolatnyi szünetet tart, utána még tárgyilagosabban folytatja : — Egy szélesebb körű nyomozás keretében megkérdeztem egyszer az egyik betörőt, hogy miért éppen abba a házba tört be, ahová betört? Azt felelte, azért, mert a tulajdonos nagy házat épített, megérdemelte a betörést. — Sikerül elfogni a tetteseket? — Az esetek ötvenvalahány százalékában igen, és ez nem rossz arány. — Kik a betörök? — Például börtönből szabadult bűnözők, akik nem tudnak szakítani előző, már-már Történetek híres emberekről HÉTVÉGE megszokott életvitelükkel. Vannak a tettesek között olyanok is, akik ugyan nem tartják főfoglalkozásnak a betörést, ám a kiegészítő pénzszerzés legkönnyebb forrásának igen. Eléggé sok a bandába verődött fiatal is, akiknek szintén pénz, jobb márkájú rádiósmagnó kell. Vannak közöttük, akik már kérdezés nélkül is beszélnek rendezetlen családi életükről, s ezzel magyarázgatják tettük indítékát. — Flogyan fogják el őket? Az alhadnagy jóízűen nevet egyet. — Ugye. a módszereket nem kell elmondanom ... Igyekszünk a sokféle, jól bevált nyomozási formák közül a legmegfelelőbbet alkalmazni az adott eseteknél. Arról azonban okvetlenül szólni kell, hogy a felderítő munkát nagyon akadályozza az emberek közömbössége. Esetenként még a hatósági tanú szerepét sem akarják elvállalni a közvetlen szomszéd ügyében. Pedig a bűnesetek felderítése össztársadalmi ügy, kevésbé hivatalosan mondva pedig mindannyiunk közös érdeke. Csak ilyenfajta összefogás előzhetné meg, vagy legalábbis csökkenthetné a sok betörést. — Egyéb dolgok is nehezítik a munkájukat? — Például az, hogy amikor egy-egy bejelentés után a helyszínre sietünk, nem tudjuk megállapítani, hogy ki a tulajdonos és hol lakik... Ott a feltört ház, de sehol egy névtábla. Nem győzzük hangsúlyozni, menynyire fontos az ilyesmi; elvégre hogyan értesítsük azonnal a sértettet, ha se neve, se címe?... Hallgatom a rendőralhadnagy szavait, aki azt is elmondja, hogy a kerületben — csupán a személyi javak sérelmére — évente több ezer lopást, illetve betöréses lopást követnek el. És téved, aki azt hiszi, hogy a lakásbetörés tekintendő listavezetőnek! Többnyire a hétvégi ház, a bódé vagy a kisebb-nagyobb szerszámoskamra a célpont. Ebből is kitűnik : a vagyonvédelem nem lehet teljes egészében a rendőrség dolga. A hétközben, vagy akár több hétig elhagyott, sok esetben rosszul zárt vikendházak védelme nagyobbrészt a tulajdonosok feladata. Régi igazság, hogy a baj fölött nem lamentálni kell, hanem igyekezni illik megelőzni azt. A közömbösség ugyanis „csak" a bűnüldözésben akadály, a bűnelkövetést viszont annál inkább serkenti. $ § § Z. H. panaszkodik: — Akkoriban, régen, apám még kerítést sem csinált a ház köré. Minek csinált volna. Más szándékkal nem jártak errefelé az emberek, minthogy kikapcsolódjanak, pihenjenek, élvezzék a víz és a természet kínálta csendet. Manapság másfajta emberek is megfordulnak itt, és elkeserítő nyomokat hagynak maguk után. Szó ami szó: változnak az idők, változnak az emberek ... Szépnek nem szép, ám jobbnak jobb ma egy kerítés, mint holnap egy kifosztott vikendház ... Sajnos. (mp) 19
