A Hét 1989/1 (34. évfolyam, 1-26. szám)

1989-05-12 / 20. szám

AZ ORVOS VÁLASZOL Háztáji sérülések ellátása „A polgári védelem keretében vagy a vörös­keresztes tanfolyamokon leginkább a súlyos baleseteknél nyújtandó elsősegélyt oktat­ják," írja R. Károlyné b.—i olvasónk. „A ház­ban, kertben vagy a földeken is előfordulnak kisebb-nagyobb sérülések, amelyeket nem elég zsebkendővel bekötni. Néhány erre vo­natkozó orvosi tanácsot, gondolom, minden­ki szívesen elolvasna." Valóban áttekinthetetlen a háztáji balese­tek száma, hiszen számos sérülést otthon látnak el, orvoshoz csak az kerül, amely betegszabadságot és gyógykezelést igényel vagy amely szakszerűtlen ellátás miatt szö­vődményekkel jár. Az apró sérüléseket is lelkiismeretesen, szabályszerűen kell biztosí­tani a szennyeződés, a fertőzés ellen. Az emberi testet sokféle sérülés érheti. Vékony, hegyes tárgyak szúrt sebet ejthet­nek; a börön csak kis sérülés látható, de ez nem zárja ki, hogy ér vagy ideg sérült meg. Élesszélü fémtárgy vágott sebet okozhat. Ha a sebnyílás tátong, szakított és zúzott sebről van szó. Hy felületi bőr vagy nyálkahártya sérüléseknél mélyebben fekvő, fontosabb szövetek nem szenvednek károsodást. A sérülést fájdalom és többnyire vérzés kíséri. A seb környéke elvörösödik, be is dagadhat. De még a sekély horzsolás is jelentkezhet erősen csípő érzéssel, gyenge vérzéssel. Alapvető hiba lenne az alig érzé­kelhető. esetleg már nem is vérző felületi sebet ellátatlanul hagyni. Gondoljunk mindig arra, hogy már a sebet ejtő eszköz, még ha szabad szemmel nem is látjuk szennyezettnek, kórokozókat vitt a szervezetbe. Kritika Liszt Ferenccel történt, amikor hosszabb időt töltött Lengyelországban. Ponjatovszky herceg, aki műkedvelő zene­szerző volt, két operapartiturát vitt el hozzá, megkérve öt, hogy játssza el mind a kettőt és mondja meg, melyik a jobb? Liszt Ferenc ott helyben eljátszotta az egyiket, akkor felállt s udvariasan ennyit mondott: — A másik jobb. A „Zálogház" Rippl-Rónai József megkérdezte egyszer Munkácsy Mihályt, hogy a „Zálogház" című képének egyik alakja helyett miért nem fes­tett szebb nőt, aki jobban magára vonná a figyelmet? — Életismeretböl — válaszolt Munkácsy. — Azt hiszi, zálogházba járna ez, ha szép lenne? A lankadatlan Munkácsy Munkácsy egész életében tömérdeket dol­gozott. Sohasem lehetett rávenni a pihenés­re. Róla mondta egyszer Katona Nándor, a kiváló festőművész: — Mily sokat és nagyot tanulhattak volna tőle a magyar művészek! Nekünk gyakran el kellett volna zarándokolnunk Munkácsyhoz, A sebnek csupán a közvetlen környékét tisztítsuk meg, hogy csökkentsük a szennye­ződés és a kórokozó csirák besodrását a sebbe. Magát a sebet ne mossuk ki, ne öblítsük, ne szórjuk be sebhintőporral se! Kizárólag oly esetben jöhet szóba elsőse­gélynél az erősen szennyezett seb tisztoga­tása, ha a piszok vagy valamely agresszív jellegű anyag további károsodást jelentene. Piszok eltávolításához legfeljebb 3 %-os hidrogén-hiperoxidot vagy fiziológiás oldatot használunk. A sebről csak oly idegentestet távolítunk el, amely könnyen elmozdítható. Port, kavicsot, üvegtörmeléket eltávolítani a sebről már az orvos dolga. A sebre szóródott vagy testbe fúródott eltávolitatlan anyagot a sérülés szélein túlérő steril gézzel fedjük le és kötözzük át. A 2—3 cm2 kiterjedő felületi horzsolásra 3 %-os hidrogénhiperoxidot esetleg fertőtle­nítő oldatot alkalmazhatunk vagy Akutollal permetezzük be. A horzsolt felülethez ujjal ne éFjünk! Ha mélyebb a horzsolás, fertőtle­nítés után tubusból Framykoin kenőccsel vagy vazelinnel fedjük és steril kötszerrel védjük, amíg a sérült orvoshoz nem kerül. Megfelelő gyakorlattal rendelkező segély­nyújtó részéröl is csak oly esetben tekinthető a sebellátás véglegesnek, ha komplett teta­nusz-oltásban részesült sérültnél tiszta sérü­lésről volt szó. Ezt azonban ki szavatolhat­ja?... Ezért minden sérülésnél az elsősegély al­kalmazásán kívül orvosi vizsgálat és szakel­látás szükséges. Nincs kizárva, hogy mélyeb­ben fekvő szalagok, idegek vagy más szöve­tek is megsérültek. A fertőzés kiiktatása felöl sem lehetünk bizonyosak. A baleset körül­ményeinek, az orvosi vizsgálat eredményé­nek bizonylatszerű rögzítése is hasznos lehet oly esetben ahol a sérülést, annak szövőd­ményeit és következményeit később baleset­­biztosítási vagy bírósági eljárás során bírál-Dr. SZÁNTÓ GYÖRGY mert megtanultuk volna tőle, mint kell dol­gozni. Munkácsynak pedig gyakran kellett volna miközénk jönnie, mert megtanulta vol­na tölünk, mint kell pihenni. Mednyánszky borravalója Mednyánszky László báró valami grófhoz ment látogatóba egyszer egyik barátjával. A hires festőről mindenki tudta, hogy igen egyszerűen öltözködött, sőt némelykor, ha igen belemerült a munkába, azzal sem törő­dött, ha éppen rongyosan járt is. Ezúttal is ilyenfajta kosztümben látogatott el grófi barátjához. Az inas, aki öt és tár­sát bebocsátotta, ugyancsak nézett a top­rongyos emberre. Ahogy kifelé jöttek. Mednyánszky odaszólt a társának: — Adj öt forintot! Ahogy megkapta a pénzt, az inashoz for­dult: — Fogja, barátom! Az inas elbámult, aztán hajlongva kezdett valami köszönetét mondani. Ahogy az utcára értek le, igy szólt Med­­nyánszkyhoz a barátja: — Mi jutott eszedbe, hogy ötforintos bor­ravalót adtál az inasnak? — Nem akartam — válaszolt komolyan ós szerényen Mednyánszky —. hogy szégyen­kezned kelljen miattam, amiért ilyen rongyo­san járok... EMBERI SORSOK VIGYÁZAT, BETÖRŐ! Z. H. fölháborodottan panaszkodik. A mi­nap betörtek a misérdi (Nővé Kosariská) bányatavak partján álló horgásztanyájára. A tettesek először átmásztak a hétvégi telek csinos formájú vaskapuján, utána fölfeszitet­­ték az ajtaját, leverték a lakatokat és elvittek mindent, ami az ilyen-olyan börzéken, a feketepiacon, vagy akár hivatalos úton, tehát a bazárokban eladható ... A nevét ne említsem, kéri Z. H.; ne hara­gítsam rá a vandálokat és ne név szerint kürtöljem világgá ezt a személyes pechet. Ám azt feltétlenül írjam meg, hogy ezt a néhány négyszögöles vízparti telket még az édesapja kapta bérbe, amikor errefelé még a fürdőzés sem volt különösebb divatban, nemhogy sikkes vikendházak sorakoztak vol­na itt... Annak idején a horgászat igazi szerelmesei voltak itt az első „telepesek"; s mert legtöbbjük a természetet, a csöndet szívlelte, nem pedig a kivagyiságot, hát a kis házikók is csak lassan, két kezük munkája nyomán épülgettek. Azóta a telkeket meg is lehetett vásárolni, igy ezen a zsebkendönyi földdarabon ma már Z. H. a gazda. Sajnos — mint a példa is mutatja —, nem háborítatla­nul. — Bizony, megsokszorozódott a mun­kánk, amióta a kiskertek, vikendházak, ki­sebb-nagyobb borospincék divatja járja — mondja a Közbiztonsági Testület Nyugat­szlovákiai Kerületi Parancsnokságán Ján Krízny rendöralhadnagy. — Nyáron azért, mert az üdülőkörzetekben és a hétvégi tel­kek zónáiban igen sok az ember egy-egy hétvégén; télen meg éppenhogy kevesen, hiszen a tulajdonosok nagyon ritkán látogat­ják a saját házaikat, kertjeiket. így aztán alig van az esztendőnek olyan időszaka, ami ne csábítaná a csibészeket, a betörőket és a vandalizmus egyéb megnyilvánulásainak el­követőit. Nyilván, a „jómadarakat" az is csalogatja, hogy a tulajdonosok felépítik ugyan házaikat, de azzal már keveset törődnek, hogy valami­féle biztonsági rácsot is szereljenek az ajtók­ra, ablakokra. A riasztóberendezés pedig szinte ismeretlen fogalom a kisebb-nagyobb vikendházak portáin. Ez akár könnyelműség­nek is mondható, hiszen a hétvégi házak többségében manapság már rádiók, mag­nók. tévékészülékek, villanysütök, fűnyírók, elektromos fúrógépek és egyéb tetszetős „apróságok" vannak. Ezt azért érdemes szó­ba hozni, mert a betörök általában a műszaki cikkeket keresik; bár olyasmi is előfordul, mutatósabb evőeszközt vagy éppenséggel kerámiavázákat lopnak el. Persze, olyan eset is előfordul, hogy a tettesek nem válogatnak, hanem mindent elvisznek, ami mozdítha­tó .. . A rendöralhadnagy egy gondolatnyi szü­netet tart, utána még tárgyilagosabban foly­tatja : — Egy szélesebb körű nyomozás kereté­ben megkérdeztem egyszer az egyik betörőt, hogy miért éppen abba a házba tört be, ahová betört? Azt felelte, azért, mert a tulaj­donos nagy házat épített, megérdemelte a betörést. — Sikerül elfogni a tetteseket? — Az esetek ötvenvalahány százalékában igen, és ez nem rossz arány. — Kik a betörök? — Például börtönből szabadult bűnözők, akik nem tudnak szakítani előző, már-már Történetek híres emberekről HÉTVÉGE megszokott életvitelükkel. Vannak a tettesek között olyanok is, akik ugyan nem tartják főfoglalkozásnak a betörést, ám a kiegészítő pénzszerzés legkönnyebb forrásának igen. Eléggé sok a bandába verődött fiatal is, akiknek szintén pénz, jobb márkájú rádiós­magnó kell. Vannak közöttük, akik már kér­dezés nélkül is beszélnek rendezetlen csalá­di életükről, s ezzel magyarázgatják tettük indítékát. — Flogyan fogják el őket? Az alhadnagy jóízűen nevet egyet. — Ugye. a módszereket nem kell elmon­danom ... Igyekszünk a sokféle, jól bevált nyomozási formák közül a legmegfelelőbbet alkalmazni az adott eseteknél. Arról azonban okvetlenül szólni kell, hogy a felderítő mun­kát nagyon akadályozza az emberek közöm­bössége. Esetenként még a hatósági tanú szerepét sem akarják elvállalni a közvetlen szomszéd ügyében. Pedig a bűnesetek fel­derítése össztársadalmi ügy, kevésbé hivata­losan mondva pedig mindannyiunk közös érdeke. Csak ilyenfajta összefogás előzhetné meg, vagy legalábbis csökkenthetné a sok betörést. — Egyéb dolgok is nehezítik a munkáju­kat? — Például az, hogy amikor egy-egy beje­lentés után a helyszínre sietünk, nem tudjuk megállapítani, hogy ki a tulajdonos és hol lakik... Ott a feltört ház, de sehol egy névtábla. Nem győzzük hangsúlyozni, meny­nyire fontos az ilyesmi; elvégre hogyan érte­sítsük azonnal a sértettet, ha se neve, se címe?... Hallgatom a rendőralhadnagy szavait, aki azt is elmondja, hogy a kerületben — csupán a személyi javak sérelmére — évente több ezer lopást, illetve betöréses lopást követnek el. És téved, aki azt hiszi, hogy a lakásbetö­rés tekintendő listavezetőnek! Többnyire a hétvégi ház, a bódé vagy a kisebb-nagyobb szerszámoskamra a célpont. Ebből is kitű­nik : a vagyonvédelem nem lehet teljes egé­szében a rendőrség dolga. A hétközben, vagy akár több hétig elhagyott, sok esetben rosszul zárt vikendházak védelme nagyobb­részt a tulajdonosok feladata. Régi igazság, hogy a baj fölött nem lamen­tálni kell, hanem igyekezni illik megelőzni azt. A közömbösség ugyanis „csak" a bűnül­dözésben akadály, a bűnelkövetést viszont annál inkább serkenti. $ § § Z. H. panaszkodik: — Akkoriban, régen, apám még kerítést sem csinált a ház köré. Minek csinált volna. Más szándékkal nem jártak errefelé az em­berek, minthogy kikapcsolódjanak, pihenje­nek, élvezzék a víz és a természet kínálta csendet. Manapság másfajta emberek is megfordulnak itt, és elkeserítő nyomokat hagynak maguk után. Szó ami szó: változnak az idők, változnak az emberek ... Szépnek nem szép, ám jobbnak jobb ma egy kerítés, mint holnap egy kifosztott vi­­kendház ... Sajnos. (mp) 19

Next

/
Thumbnails
Contents