A Hét 1989/1 (34. évfolyam, 1-26. szám)

1989-05-12 / 20. szám

••• Benáreszböl Szárnáthba, a buddhiz­mus nevezetes központjába utazunk. A mai Indiában csak igen kevés buddhista él, en­nek ellenére tiszteletre méltóan törődnek ezzel a műemlék értékű hellyel is. Nagy múltja és jelentősége Észak-Bihárban Nálan­­dáéval vetekszik, ahol a legrégibb buddhista egyetem működött évszázadokon át. Benáresztől tíz kilométerre északra ásatá­sok területére érkeztünk. Azelőtt itt nagy­­vadrrezervátum volt, most kegyelettel gon­dozzák. Itt prédikált először Buddha, itt csat­lakoztak hozzá első növendékei. Szavainak egy része most köbe vésve olvasható itt. A közeli múzeumban Buddhát ábrázoló szobrok gazdag gyűjteménye látható. Az álló vagy ülő Buddha-szobrok és a Buddha életé­ből vett jelenetek a Gupta-korszak klasszi­kus, érett művészetének nyugalmát és finom egyszerűségét sugározzák. — Honnan tudjuk mindezt Buddháról, például azt, hogy itt hangzott el az első beszéde? — kérdezhetnénk. Tudni kell, hogy a buddhista irodalom a leggazdagabb az összes vallás irodalma között. A terjedelmes parkban számos sztúpa mellett haladtunk el. Az itteni sztúpák ala­csonyak, tetejük lapos, az alsó felületük éleket alkot. A fő templom messziről látható. Belső falain Buddha életének jeleneteit ábrá­zoló freskók díszelegnek. Buddha születését például fehér elefánt jelképezi, mert édes­anyja fehér elefántot látott álmában fia szü­letése előtt. A legmagasabb sztúpa, a Da­­mékh, tetejét benőtte a fü. Körülbelül idő­számításunk szerint 500-ból származik. A másik nagy sztúpát, a Dharmarádzsát, a Buddha-hivő Asóka uralkodó építtette azzal a céllal, hogy Buddha maradványait őrizze. Buddha eszméinek rendszerét legjobban a lótuszvirág szimbolizálja. A lótuszvirág képe Asóka emlékoszlopain is fennmaradt és szir­mokból stilizált mása gyakran szolgál emel­vényül a keresztbe tett lábakkal ülő Buddhá­nak. Buddha kinyilatkoztatásai közül ezzel kapcsolatban gyakran idézik, hogy „jó ember rossz világban is felnőhet, amiként a szelíd lótusz is felnő, noha gyökerei iszapban áz­nak". Másnap még reggeli ködben hagytuk el Benáreszt és a Delhit Kalkuttával összekötő úton haladtunk Szaszárám felé. Nemsokára az enyhén hepehupás terepen gyalog ballag­tunk tovább. Mindjárt az első domb mögött meglepetés várt ránk: egy mesterséges ta­von nagyvonalúan tervezett kupolás síremlék boltozata merész ívben szökött a magasba. Az építmény hatalmas alapokon nyugszik, s nehézkességét karcsú oszlopokon álló, ha­rangra emlékeztető tornyocskák oldják. Ali­val Khán építész rendkívüli tehetsége végte­lenül elbűvölt bennünket. A síremlék XVI. századi esőverte barnás épületéről messziről lerí, mekkora szüksége lenne a gondoskodásra és felújításra. A palo­taszeré barnás épület dombon áll, s még mindig mutatós művészi alkotás. Szaszá­­rámból, az egykori székvárosból fennmaradt néhány pusztuló épület. Sér Sáh csodálato­san szép és hatalmas sírja azonban nagysá­gával és stílusával azokat is elhomályosítja. — Ki volt ez a Sér Sáh, hogy a világ egyik legszebb síremlékét emelték számára? — kérdezték többen is. — 1526-ban II. Lajos magyar király ele­sett a mohácsi csatában, és a törökök feltar­tóztathatatlanul elözönlötték Közép-Európát, ahol aztán százötven évre befészkelték ma­gukat. Érdekes, hogy ugyanez az év — 1526 — India történelmében is hasonló következ­ménnyel járt. Akkor indult meg ugyanis a mongol hódítók beáramlása Észak-lndia te­rületére. S azok még hosszabb ideig marad­tak India földjén, mint a törökök Közép-Euró­­pában, míg az angolok föl nem váltották őket. Ahol Buddha első beszédét tartotta Ásatások Szár­­náthban (1836- ban kezdődtek), Benáresztől északra, a budd­histák zarándok­­helyén, ahol Buddha első be­szédét tartotta és hívőket szerzett kétezerötszáz év előtt Damekh-sztúpa Szárnáthban, 500 évvel időszá­mításunk előtt épült, belülről nyers, kívülről égetett téglából ► Szárnáth 1931-ből származó új templo­ma a buddhista szent helynek a feltáma­dását jelképezi (belső falait egy japán festő díszítette egyszerű festményeivel) A szerző felvételei Kezdetben a hódítóknak két szárnya ver­sengett itt az uralomért: az afgánok (a tö­rök-afgán szultánok) alkották az egyik szár­nyat és Bábur Mughal a másikat. Ez utóbbi származását tekintve török volt Közép-Ázsi­­ából, s művét később fia, Humájún folytatta. Báburt Sér Sáh űzte ki Indiából, és állította vissza ismét az afgán uralmat. Bábur harc­ban leverte Lodi szultánt 1526-ban, s elfog­lalta Delhit és Agrát is. Birodalmának azon­ban, amelyet Bengália határáig kiterjesztett, csupán négy évig örülhetett, mivel 1530- ban meghalt. Fia, Humájún, a Nagymughálok nemzetségéből a második, leigázta Bengáli­­át és Közép-lndiát is. Öt évre azonban meg kellett hátrálnia Sér Sáh előtt (1540—1545), aki 1 530-tól Bihár államban uralkodott. A győztes Sér Sáhnak később Alival Khán pompás sírbolttal állított tartós örök emléket — olvastam a szöveget, amelyet az út előtt készítettem. Körüljártuk az ötszáz méter átmérőjű mes­terséges tavat és leültünk a víztükör felé teraszosan lejtő partoldalban. Néztük a nyu­godt felszínen tükröződő homokkő óriást, aztán a köves ösvényen át besétáltunk az ötszintes belsejébe. Szaszárám mint város is nagystílű lehetett. A hatalmas sirbolt vékony lábakon álló pavi­lonjai, a csattrik, jelentették számomra a bevezetőt a híres Mughal építőművészeibe. A mauzóleum 80 méteres bolthajtása alatt néhány egyszerűbb szarkofág is helyet ka­pott. Egész Bihár államban nem találni oly szép épületeket, mint Szaszárámban és fő­leg oly nagystílű síremléket. Nálandában is sok élményt szereztünk. Nálanda Bihár állam északi részében fekszik a Gangesz partján. Ázsia legismertebb ősi egyeteme és a buddhizmus egykori szellemi központja. Nem mindennapi látvány foga­dott bennünket: föltúrt térségek, kolostorok maradványai, sztúpák és templomok össze­függő rendszere. E régészeti lelőhelyeket, s a hozzájuk tar­tozó zöld területeket láthatóan nagy hozzá­értéssel gondozták; hatalmas, igen tetsze­tős, a hely dicső múltjához méltó régészeti rezervátum jött így létre. Az első viharát, azaz kolostort itt Asóka, az indiai történelem legismertebb uralkodója építtette, aki az idő­számításunk előtti III. században élt. Egy kínai szerzetes, Fa Hszien az időszámításunk szerinti IV. század végén hat évet töltött Indiában, és élményeiről útirajzot irt, s szá­mos érdekes adatot örökített át a művelődés e fellegváráról az utókorra. A csupasz, vörös téglás falú, fedél nélküli kolostorépületek mögött emlékműve is van, amelyet jellegze­tesen hajlott kínai tető fed. Nálandát a mohamedán betörés idején, 1199-ben dúlták fel. 1930 óta folytatnak itt ásatásokat. Eddig már számos kolostort és sok-sok sztúpát (kisebb gúla alakú kőépit­­ményt) tártak föl. Sztúpák minden buddhista műemlék közelében találhatók. Ereklyetár­­tokként építették őket azokon a helyeken, amelyeken valami jelentősebb esemény tör­tént. A legnagyobb ilyen építmény Nálandá­ban a Nagy Sztúpa, egy magas piramisszerű, vörös lépcsöfeljárókkal övezett agyaghegy. A városban igen szép múzeum található számos Buddha-szoborral, 1950-töl pedig új egyeteme is működik. A könyvtárban becses páli nyelvű kéziratokat őriznek. A múzeum Buddha-szobrainak mosoly-fi­nomságát és a IX.—X. századi szobrok kő­szépségét csupán az antik szobrokéhoz mér­hetjük. Nálandá nem más, mint egy elbűvölő, vörös téglából „kiásott" egyetemi városka — no meg az új egyetem. A város már ismét a „buddhológia" központja, de valamikor csaknem tízezer diák élt itt. Szárnáth és Nálandá között fekszik Bódh- Gajá, ahol Buddha elérte megvilágosodási állapotát, de ez külön fejezetet érdemel. ELENA ANDROVICOVÁ 17

Next

/
Thumbnails
Contents