A Hét 1989/1 (34. évfolyam, 1-26. szám)
1989-05-12 / 20. szám
••• Benáreszböl Szárnáthba, a buddhizmus nevezetes központjába utazunk. A mai Indiában csak igen kevés buddhista él, ennek ellenére tiszteletre méltóan törődnek ezzel a műemlék értékű hellyel is. Nagy múltja és jelentősége Észak-Bihárban Nálandáéval vetekszik, ahol a legrégibb buddhista egyetem működött évszázadokon át. Benáresztől tíz kilométerre északra ásatások területére érkeztünk. Azelőtt itt nagyvadrrezervátum volt, most kegyelettel gondozzák. Itt prédikált először Buddha, itt csatlakoztak hozzá első növendékei. Szavainak egy része most köbe vésve olvasható itt. A közeli múzeumban Buddhát ábrázoló szobrok gazdag gyűjteménye látható. Az álló vagy ülő Buddha-szobrok és a Buddha életéből vett jelenetek a Gupta-korszak klasszikus, érett művészetének nyugalmát és finom egyszerűségét sugározzák. — Honnan tudjuk mindezt Buddháról, például azt, hogy itt hangzott el az első beszéde? — kérdezhetnénk. Tudni kell, hogy a buddhista irodalom a leggazdagabb az összes vallás irodalma között. A terjedelmes parkban számos sztúpa mellett haladtunk el. Az itteni sztúpák alacsonyak, tetejük lapos, az alsó felületük éleket alkot. A fő templom messziről látható. Belső falain Buddha életének jeleneteit ábrázoló freskók díszelegnek. Buddha születését például fehér elefánt jelképezi, mert édesanyja fehér elefántot látott álmában fia születése előtt. A legmagasabb sztúpa, a Damékh, tetejét benőtte a fü. Körülbelül időszámításunk szerint 500-ból származik. A másik nagy sztúpát, a Dharmarádzsát, a Buddha-hivő Asóka uralkodó építtette azzal a céllal, hogy Buddha maradványait őrizze. Buddha eszméinek rendszerét legjobban a lótuszvirág szimbolizálja. A lótuszvirág képe Asóka emlékoszlopain is fennmaradt és szirmokból stilizált mása gyakran szolgál emelvényül a keresztbe tett lábakkal ülő Buddhának. Buddha kinyilatkoztatásai közül ezzel kapcsolatban gyakran idézik, hogy „jó ember rossz világban is felnőhet, amiként a szelíd lótusz is felnő, noha gyökerei iszapban áznak". Másnap még reggeli ködben hagytuk el Benáreszt és a Delhit Kalkuttával összekötő úton haladtunk Szaszárám felé. Nemsokára az enyhén hepehupás terepen gyalog ballagtunk tovább. Mindjárt az első domb mögött meglepetés várt ránk: egy mesterséges tavon nagyvonalúan tervezett kupolás síremlék boltozata merész ívben szökött a magasba. Az építmény hatalmas alapokon nyugszik, s nehézkességét karcsú oszlopokon álló, harangra emlékeztető tornyocskák oldják. Alival Khán építész rendkívüli tehetsége végtelenül elbűvölt bennünket. A síremlék XVI. századi esőverte barnás épületéről messziről lerí, mekkora szüksége lenne a gondoskodásra és felújításra. A palotaszeré barnás épület dombon áll, s még mindig mutatós művészi alkotás. Szaszárámból, az egykori székvárosból fennmaradt néhány pusztuló épület. Sér Sáh csodálatosan szép és hatalmas sírja azonban nagyságával és stílusával azokat is elhomályosítja. — Ki volt ez a Sér Sáh, hogy a világ egyik legszebb síremlékét emelték számára? — kérdezték többen is. — 1526-ban II. Lajos magyar király elesett a mohácsi csatában, és a törökök feltartóztathatatlanul elözönlötték Közép-Európát, ahol aztán százötven évre befészkelték magukat. Érdekes, hogy ugyanez az év — 1526 — India történelmében is hasonló következménnyel járt. Akkor indult meg ugyanis a mongol hódítók beáramlása Észak-lndia területére. S azok még hosszabb ideig maradtak India földjén, mint a törökök Közép-Európában, míg az angolok föl nem váltották őket. Ahol Buddha első beszédét tartotta Ásatások Szárnáthban (1836- ban kezdődtek), Benáresztől északra, a buddhisták zarándokhelyén, ahol Buddha első beszédét tartotta és hívőket szerzett kétezerötszáz év előtt Damekh-sztúpa Szárnáthban, 500 évvel időszámításunk előtt épült, belülről nyers, kívülről égetett téglából ► Szárnáth 1931-ből származó új temploma a buddhista szent helynek a feltámadását jelképezi (belső falait egy japán festő díszítette egyszerű festményeivel) A szerző felvételei Kezdetben a hódítóknak két szárnya versengett itt az uralomért: az afgánok (a török-afgán szultánok) alkották az egyik szárnyat és Bábur Mughal a másikat. Ez utóbbi származását tekintve török volt Közép-Ázsiából, s művét később fia, Humájún folytatta. Báburt Sér Sáh űzte ki Indiából, és állította vissza ismét az afgán uralmat. Bábur harcban leverte Lodi szultánt 1526-ban, s elfoglalta Delhit és Agrát is. Birodalmának azonban, amelyet Bengália határáig kiterjesztett, csupán négy évig örülhetett, mivel 1530- ban meghalt. Fia, Humájún, a Nagymughálok nemzetségéből a második, leigázta Bengáliát és Közép-lndiát is. Öt évre azonban meg kellett hátrálnia Sér Sáh előtt (1540—1545), aki 1 530-tól Bihár államban uralkodott. A győztes Sér Sáhnak később Alival Khán pompás sírbolttal állított tartós örök emléket — olvastam a szöveget, amelyet az út előtt készítettem. Körüljártuk az ötszáz méter átmérőjű mesterséges tavat és leültünk a víztükör felé teraszosan lejtő partoldalban. Néztük a nyugodt felszínen tükröződő homokkő óriást, aztán a köves ösvényen át besétáltunk az ötszintes belsejébe. Szaszárám mint város is nagystílű lehetett. A hatalmas sirbolt vékony lábakon álló pavilonjai, a csattrik, jelentették számomra a bevezetőt a híres Mughal építőművészeibe. A mauzóleum 80 méteres bolthajtása alatt néhány egyszerűbb szarkofág is helyet kapott. Egész Bihár államban nem találni oly szép épületeket, mint Szaszárámban és főleg oly nagystílű síremléket. Nálandában is sok élményt szereztünk. Nálanda Bihár állam északi részében fekszik a Gangesz partján. Ázsia legismertebb ősi egyeteme és a buddhizmus egykori szellemi központja. Nem mindennapi látvány fogadott bennünket: föltúrt térségek, kolostorok maradványai, sztúpák és templomok összefüggő rendszere. E régészeti lelőhelyeket, s a hozzájuk tartozó zöld területeket láthatóan nagy hozzáértéssel gondozták; hatalmas, igen tetszetős, a hely dicső múltjához méltó régészeti rezervátum jött így létre. Az első viharát, azaz kolostort itt Asóka, az indiai történelem legismertebb uralkodója építtette, aki az időszámításunk előtti III. században élt. Egy kínai szerzetes, Fa Hszien az időszámításunk szerinti IV. század végén hat évet töltött Indiában, és élményeiről útirajzot irt, s számos érdekes adatot örökített át a művelődés e fellegváráról az utókorra. A csupasz, vörös téglás falú, fedél nélküli kolostorépületek mögött emlékműve is van, amelyet jellegzetesen hajlott kínai tető fed. Nálandát a mohamedán betörés idején, 1199-ben dúlták fel. 1930 óta folytatnak itt ásatásokat. Eddig már számos kolostort és sok-sok sztúpát (kisebb gúla alakú kőépitményt) tártak föl. Sztúpák minden buddhista műemlék közelében találhatók. Ereklyetártokként építették őket azokon a helyeken, amelyeken valami jelentősebb esemény történt. A legnagyobb ilyen építmény Nálandában a Nagy Sztúpa, egy magas piramisszerű, vörös lépcsöfeljárókkal övezett agyaghegy. A városban igen szép múzeum található számos Buddha-szoborral, 1950-töl pedig új egyeteme is működik. A könyvtárban becses páli nyelvű kéziratokat őriznek. A múzeum Buddha-szobrainak mosoly-finomságát és a IX.—X. századi szobrok kőszépségét csupán az antik szobrokéhoz mérhetjük. Nálandá nem más, mint egy elbűvölő, vörös téglából „kiásott" egyetemi városka — no meg az új egyetem. A város már ismét a „buddhológia" központja, de valamikor csaknem tízezer diák élt itt. Szárnáth és Nálandá között fekszik Bódh- Gajá, ahol Buddha elérte megvilágosodási állapotát, de ez külön fejezetet érdemel. ELENA ANDROVICOVÁ 17
