A Hét 1989/1 (34. évfolyam, 1-26. szám)
1989-05-05 / 19. szám
KŐVETKEZŐ SZÁMUNK TARTALMÁBÓL Tóth László: HAJÓNAPLÓ II. Zs. Nagy Lajos: PINCÉK VÖLGYE Bárdos Gábor: A JÓKAI NAPOK ELÉ Németh Gyula: JÓKAI VÁROSÁNAK MÚZEUMA Csáky Pál: ÜZENET EVIANBÓL Gál Sándor: ISKOLAÜGY XI. Ozogány Ernő: A SZUPER HÁZI VIDEÓ A KAPUKAT DÖNGETI Címlapunkon M. Borsky felvétele A Csemadok Központi Bizottságának képes hetilapja. Szerkesztőség: 815 44 Bratislava, Obchodná 7. Telefon: 332-865 Megjelenik az Obzor Kiadóvállalat gondozásában, 815 85 Bratislava, ul. CsI. armády 35 Főszerkesztő: Strasser György Telefon: 332—919 Főszerkesztő-helyettesek: Ozsvald Árpád és Balázs Béla Telefon: 332-864 Grafikai szerkesztő: Král S. Klára Terjeszti a Posta Fiirlapszolgálat Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: F*NS — Ústredná expedicia tlace, 813 81 Bratislava, Gottwaldovo nám. ő. 6 Nyomja a Vychodoslovenské tlaciame z. p., Kosice. Előfizetési díj egész évre 156,— Kős Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesitő. Kéziratokat nem őrzőnk meg és nem küldünk vissza. Vállalati hirdetések: Vydavatefstvo Obzor, inzertné oddelenie, Gorkého 13, VI. poschodie tel: 522-72, 815-85 Bratislava. Index: 492 11. Az elmúlt hetekben mind a hazai, mind • a nemzetközi közvélemény élénk figyelemmel kísérte azokat a rendezvényeket, amelyek a békemozgalom szervezett kereteinek kerek évfordulóját idézték. Ön vajon mit mondana el a szóban forgó jubileum kapcsán? — Elsősorban azt, hogy ezek a rendezvények nem szűk körű szakmai tanácskozások voltak, hanem olyan társadalompolitikai fórumok. amelyeken a nemzetközi élet időszerű kérdései vagy a világbéke megőrzésének feltételei éppen úgy szóba jöttek, mint a mindennapi élet eredményei, gondjai, mindannyiunk feladatai is. Természetesen, ezeken a rendezvényeken mód nyílt a visszapillantásra is, hiszen április végén volt negyven éve, hogy az egyes országok békevédelmi szervezetei — a nemzetközi társadalmi szervezetek képviselőinek részvételével — megtartották első világkongresszusukat. Ez az 1949 tavaszán tartott tanácskozás egyidejűleg zajlott Párizsban és Prágában, mivel a küldöttek jelentős része akkoriban nem kapott a francia hatóságoktól beutazási engedélyt. E két színhelyen tartott tanácskozás résztvevői kiáltvánnyal fordultak a világ népeihez, melyben nemcsak a békeharc programját adták meg, hanem azt is leszögezték, hogy e világméretű mozgalom célja a béke megvédése, a háborús konfliktusok elhárítása. A béke híveinek 1949-es világkongreszszusa létrehozta állandó bizottságát is, amelynek elnökévé a Nobel-díjas francia fizikust, Joliot-Curie-t választották. Ez az állandó bizottság nem is egész egy évvel később, 1950 márciusában, kiadta például az atomfegyver eltiltását követelő stockholmi felhívást. Említést érdemel még, hogy a tevékenységünk olyan demokratikus, nem párt jellegű mozgalom, amely nemzeti, társadalmi, politikai és vallási hovatartozásra való tekintet nélkül egyesit minden békeszerető embert. A békemozgalom nemzetközi vezető szerve a Béke-Világtanács, amely 1950 őszén, Varsóban tartott világkongresszusunkon alakult meg. Mozgalmunk gyakorlati tevékenységének lényegéről — legalábbis jelszavasán — hadd mondjak el annyit, hogy elsősorban ankétokkal, gyűlésekkel, előadásokkal. de egyéb munkaformák alkalmazásával is tömegeket mozgósító, hatásos munkát igyekszünk kifejteni a béke megőrzésének érdekében. Miképpen jellemezné a csehszlovákiai • békemozgalom ugyancsak évtizedekre visszanyúló tevékenységét? — Flazánk Európa szivében fekszik, s ez a békemozgalom keretében is meghatározza sajátos helyzetünket, szerepünket. Sajnos, ez a földrajzi alaphelyzet arra predesztinálja Csehszlovákiát, hogy ellenkező esetben, tehát egy háborús konfliktusban is kiemelt szerepet játsszon. Ezt a második világháború kirobbanásának körülményei, illetve az azt megelőző történelmi események bizonyítják mindennél meggyőzőbben. Gondolom, ezért érthető, hogy hazánk békemozgalma már a kezdet kezdetétől aktív volt. Csehszlovákia a legelsők között csatlakozott például a párizsi és a prágai világkongresszusok felhívásaihoz; de azóta is valóban hangosan hallatjuk hangunkat a békevédök nemzetközileg egyre szélesedő táborában. És hogy törekvéseinknek nyomatéka, külföldön is élénk visszhangja van, azt egyebek között az is bizonyítja, hogy hazánk négy városa kapta már meg a Béke Városa címet. Elsőként Prága, amiben nyilván az is szerepet játszott, hogy az 1949-es „kettéosztott" világkongresszus egyik házigazdája lett. Másodikként a nagyhírű nemzetközi békemaraton színhelyét: Kassát (Kosice) tüntette ki a Béke-Világtanács; Bratislava és Brno pedig már újabban, a nyolcvanas évek második felében kapták meg ezt a megtisztelő titulust. Ez rangos Interjú JURAJ CÚTH professzorral, a jogtudományok doktorával, a Szlovák Béketanács elnökével nemzetközi elismerés, de egyúttal kötelezettség is. Napjainkban és a jövőben egyaránt. A Szlovák Béketanács elnöke vajon • miként értékeli a vegyeslakosságú járások béketanácsainak tevékenységét, és központi szinten van-e együttműködésük a Csemadokkal 7 — Örömmel nyugtázhatom, hogy mozgalmunk a szlovákiai járások zömében, így a Csallóköztől a Bodrogközig terjedő tájakon is aktív támogatásra talál. Erről számtalan rendezvény és egyéni kezdeményezés tanúskodik. Ha most ennek ellenére rangsorolnom kell, akkor Dél-Szlovákiában talán a Rozsnyói (Roznava), Rimaszombati (Rimavská Sobota) és a Komáromi járást említeném meg külön is. Ami pedig a Csemadokot illeti, vele egyelőre nincsenek szorosabb kapcsolataink. Most azonban, hogy a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Szövetsége és mi is a Nemzeti Front kötelékébe tartozunk, itt lenne az ideje, hogy kiépítsük az együttműködés szálait. Professzor úr, a békemozgalom hazai ; és nemzetközi célkitűzéseiről már beszélt. Hadd kérdezzem hát meg. törekvéseiknek politikai funkciói is vannak ? — Természetesen, hiszen a békeharc egyben politikai kérdés. Mozgalmunk egészét ezért a közéletiség jellemzi. E fogalmat mi •gy fogjuk fel, hogy szándékaink támogatói — minden rang és beosztás nélkül — a közélet alakításában, a közvélemény formá-AEK JL fa&rcfé'te* a békeharc időszerűségéről, a békemozgalom közéletiségéről lásában, a béke fontosságának tudatosításában. Jól értjük, hogy mindehhez a CSKP-nak a béke megszilárdítására és a nemzetközi helyzet további enyhülésére irányuló törekvéseit. illetve a leszerelés és az általános fegyverzetcsökkentés gondolatát kell támogatnunk. Nyilván az sem mellékes, hogy erőnkhöz, lehetőségeinkhez mérten részt veszünk az ifjúság és a gyermekek nevelésében. Meggyőződésem, hogy a békemozgalomnak — sem hazai, sem nemzetközi tekintetben — nem önmagára van szüksége, hanem a világnak a béke híveinek minél szélesebb körű összefogására. | j Sokan v n): ejtik ki i *—' ‘—‘ a rtirt r, r vannak, akik némi rosszallással i azt a szót, hogy békeharc. Nem azért, mert ellenzik a békét, hanem annak okán, hogy összeférhetetlen ellentétet éreznek a béke és a harc szavakban.. . — Jómagam is hallottam már azt a rosszmájú tréfát, miszerint olyan békeharc lehet, hogy kö kövön nem marad ... Nézze, ez az ominózus szókapcsolat évek óta használatos a napi zsargonban; és a szándék, amelyet takar, mindenki számára világos. Persze, emellett ma már a köznyelvben is érzékelhető az a hangsúlyeltolódás, ami a tényleges fegyveres összetűzés fogalmát a háború szóval jelöli; míg a harc, mai felfogásunk szerint, sokkal inkább a küzdelem, az igyekezet, a törekvés fogalmát fedi a lehető legtömörebben, leghangsúlyosabban. Hogy csak egyetlen példát mondjak illusztrálásképpen: igenis, az embernek még a legsajátabb egyéni boldogságáért is harcolnia kell — ehhez pedig csaták nélküli béke szükséges! Bd Kérem, ne vegye akadékoskodásnak, ha azt is elmondom, hogy országjárásaim során már nemegyszer hallottam olyan véleményt, miszerint a béketanács különböző szintű szervei lényegében idősebb emberek társasági klubjainak tekintendők ... — Központi szinten — mind az elnökségben, mind a plénumban — tényleg van körünkben néhány idősebb személy; ám ez érthető, hiszen életük javát a békemozgalomnak szentelték. Kerületi és járási viszonylatokban azonban tapasztalataim szerint szinte évről évre fiatalodik a béketanács tevékenységét irányító testületek személyi állománya. A mozgalomszervezósnek ezeken a szintjein az átlagéletkor 35 és 50 év között mozog, ami messzemenően kielégítő. Igaz viszont az is, hogy miközben fiatalodik a testület, nem távolítjuk el magunk közül a mindmáig aktív idősebbeket. trD Végül engedjen meg egy utolsó tamáskodó kérdést: a csapatcsökkentések és az általános leszerelésre, irányuló óhajok időszakában is szükség lesz a békemozgalomra ? — Természetesen, bár kétségtelen, hogy a demokratizálódás és a társadalmi átalakítás teendői ránk is vonatkoznak, bennünket is érintenek. Széles tömegbázist mozgató tevékenységünket ebben a felfogásban kell szerveznünk a jövőben. Például azzal, hogy leküzdve a sémákat, a formalizmust számszerint kevesebb, de tartalmasabb és visszhangjukban hatásosabb rendezvényeket tartunk. Szóba hozandó témánk bőven van, hiszen a teljes leszerelés és a valóban megnyugtató világbéke egyelőre még messzi van. Az sem lehet közömbös számunkra, hogy a földkerekség számos pontját éhínség kínozza, folynak az atomkísériétek, vagy akár a környezetvédelem gondjait is hosszan sorolhatnám. És aki ismeri törekvéseinket, nyilván tudja, hogy a békemozgalom hívei nemcsak a tényleges fegyverropogás hallatán emelik fel intőn szavukat. MIKLÓSI PÉTER Fotó: Gyökeres György 2
