A Hét 1989/1 (34. évfolyam, 1-26. szám)

1989-04-28 / 18. szám

A Kopernikusz-torony

Közép-Európa térképén hiába keresnénk azt a Balti-partvidék legkeletibb csücskében megbúvó lengyel városkát, amely büszkén nevezheti magát a heliocentrizmus szülővárosának, mivel lakosainak száma nem éri el még a 2,5 ezret sem. A városka mintapéldája a nevezetes történelmi múlt és a jelenkor kiegyensúlyozott összefonódásának.

Frombork 1990-ben fogja ünnepelni a városi jogok megszerzésének 680-ik évfordulóját. A várost lübecki gyarmatosítók alapították a 13. században. Lakói főleg halászattal foglalkoztak, éppen ezért az első templomot a tengerészek védőszentjének,

Szt. Miklósnak a tiszteletére építették. Az előtte álló harangláb fából készült a 18. században. A város eredeti, gyakran kétemeletes faházait is csak a 17. században váltották fel a téglaépületek.

Ebben a városban telepedett le 1 510-ben és lakott haláláig (1543) Nikolaus Kopernikusz. A székesegyház erődítményének északkeleti tornyában dolgozott életművén a „De revolutionibus orbium coeiestium"-on, amelyben megfigyelései és számításai ján bizonyítja többek között azt, hogy a Föld kering a Nap körül és nem fordítva. A Radziejowski-torony

A halászkikötőben

U

P

E

M

I

I

í

m

Kopernikusz szobra

n iir

n

iim

Fia felmegyünk a város fölötti Székesegyház-dombra, meglátogathatjuk a püspöki palotában működő Kopernikusz Múzeumot, a 14. századbeli székesegyházat s a Radziejowski-toronyban berendezett planetáriumot és az itt felszerelt Foucault-féle ingát.

A nagyon modem, automatikus planetárium (ZKP II, Carl Zeiss, Jena) a 8 méter átmérőjű dóm boltozatára vetíti zene és magyarázat kíséretében az égbolton lejátszódó asztronómiai jelenségeket. A torony köré épített kilátóterasz lehetővé teszi Frombork urbanisztikai elrendezésének és egyben a vidék jellegzetes, dimbes-dombos arculatának alapos szemrevételezését. Jól látható innen a város további két temploma, a neogótikus, 19. századbeli evangélikus templom és az 1426-tól 1433-ig épült Szt. Anna-kápolna az 1686-ban hozzáépített Szentlélek-kórházzal.

A püspöki palota a 16. században épült, a 17. században a svéd háború idején az ellenség lerombolta, de nemsokára újjáépítették. 1945-ben az épület megint földig rombolódott. Felépítését a 18. századbeli formája alapján 1964-ben kezdték, 1970- ben pedig megnyílhatott az itt berendezett Kopernikusz Múzeum. A múzeumban megtaláljuk Kopernikusz kéziratainak másolatát, sajátkezűleg készített műszereinek modelljeit, valamint Kopemikuszról készített egyik legismertebb Jan Matejko-festmény, a „Nikolaus Kopernikusz Fromborkban", másolatát.

A székesegyház építtetését XXII. János pápa engedélyére a varmiai püspök kezdte 1329-ben. E gótikus, égetett téglából készült templom építése 1388-ban fejeződött be. Figyelemre méltó a székesegyházban található 17. századbeli barokk orgona. Különös hangzását 3 880 sípjának és a templom akár 7 másodperces visszhangot is létrehozó akusztikai tulajdonságainak köszönheti. A nyári turistaidényben esténként a székesegyház körüli erődítmény falai között részt vehetünk egy erősen impresszív „fény és hang" előadáson.

A 2. világháború harcai Fromborkot csaknem teljesen rombadöntötték. A felszabadítás idején, 1945 februárjában, a város épületeinek mindössze 20 százaléka maradt meg épségben. A front főleg az alacsonyabban fekvő városrészt érintette. A Székesegyház-domb szenvedte a legkisebb veszteségeket.

Ma már történelminek kell tekintenünk azt az akciót is, amelyet „Operacja 1001 Frombork" néven szerveztek az 1967—73-as években. Ez az akció, amely főleg új lakások és közszolgáltatási létesítmények építésére irányult, alakítbtta kf'Pfbmbork mai arculatát. A múlt tisz&láftífen^fatíásának köszönhető, hogy az új épületek meglepően harmonikus egységet alkotnak az értékes történelmi emlékekkel. A látogatók figyelmébe ajánlható az olyan építmények modem architektúrája, mint a főtérre nyíló étteremé, üzletházé és a főtér szomszédságában sorakozó lakóházaké. Kopernikusz születésének 500-ik évfordulójára emlékeztet az 1973-ban, a Székesegyház-domb lábánál felállított monumentális Kopernikusz-szobor.

Szép, esti séta kínálkozik a város kis kikötőjébe. A mólón üldögélő sirályok, az épp beérkezett turistahajó utasainak zűrzavaros tolongása és zaja, a zöldbe bújtatott város fölé magasló téglavörös tornyok feledhetetlen hangulattal töltik el az embert. A mólóhoz közeli halászkikötőbe szinte félóránként ingáznak ki-be a bárkák. Kirakják a zsákmányt, gyors osztályozás, elszámolás és máris gyújtják be a motort, s a kis halászbárkát

visszakormányozzák a lagúna vizére. Egy kis magyarázatra szorul a tény, hogy a helybeliek csak a lagúnán halásznak, nem a tengeren.

Frombork nem fekszik közvetlenül a Baltitenger partján, hanem egy keskeny, sarlószerű földnyelvvel kiszelt 5—10 km széles lagúnán, amely szovjet területről nyúlik át Lengyelországba. A lagúna vize eléggé szennyezett, ezért nem ajánlatos benne megfürödni. A strandolni vágyóknak kitűnő lehetőségeket kínál az előbb említett földnyelven virágzó üdülőváros, Krynica Morska tenger felőli partja. Sétahajóval az út Fromborkból Krynica Morskaba legfeljebb 1 óra 30 percet tart.

A gyalogtúrákat kedvelők is elemükben találják magukat a Fromborktól néhány kilométernyire csordogáló Bauda-patak meanderei között, a város körüli terjedelmes, még szeptemberben is üdezöld lomblevelű erdőkben vagy a végeláthatatlan partmenti sós réteken és mocsarakban.

TIRINDA SÁNDOR A szerző felvételei

17