A Hét 1989/1 (34. évfolyam, 1-26. szám)
1989-04-21 / 17. szám
••• A Német Szövetségi Köztársaság egyik legfiatalabb nagyvárosa Karlsruhe. A települést Károly Vilmos őrgróf alapította. Karlsruhe születése, keletkezése regébe illő. Az érdekes történetet a Staatliche Kunsthalle, a Műcsarnok egyik kedves múzeumőre mesélte el ráérő idejében. — Az őrgróf — fogott mondókájába a teremör, miután maga mellé ültetett egy bőrrel bevont zsámolyra — nem vetette meg az élvezeteket. Legfőképpen azonban vadászni szeretett. A közeli erdőségek bővelkedtek vadban, hát siserehadával gyakorta megfordult ezen a vidéken is. Egyszer, amint rókára vadászott épp, az egyik bokorból kölykeit féltő hatalmas medve rontott elő. Szegény Károly Vilmos lova lábából kiszaladt az erő, mozdulni se birt, csak az orrcimpája remegett. A hajtok másfelé jártak, még apródjai sem voltak mellette, hát segítséget senkitől sem remélhetett. Szerencséjére két leghűségesebb kutyája éktelen ugatás közepette menten rárontott a vérszomjas fenevadra. Derekasan küzdöttek az ebek, ám az egyenlőtlen küzdelemben végül is alulmaradtak. Az anyamedve mindkettőjükkel végzett. Azonban addigra már az őrgrófhoz értek jól felfegyverzett szolgái, és ártalmatlanná tették a feldühödött állatot. Károly Vilmos a két hű jószágot, élete megmentöit, főúri pompával temettette el, s a sirhantok szomszédságában vadászkastélyt építtetett. — Dédnagyapám állítólag szemtanúja volt az esetnek — büszkélkedik alkalmi ismerősöm. Lehet, csak múltszépítő mese az egész, egy azonban mindenképpen bizonyos, hisz hiteles feljegyzések igazolják: a kastélyépület alapkőletételére 1715-ben került sor, s az egykori Badeni-Durlachi grófság, majd később Badeni hercegség székvárosa születésekor a Karlsruhe, Károlypihenője nevet kapta. Karlsruhe lüktető forgalmú nagyváros. Utcái tágasak, szélesek, egyenesek, s rengeteg az érdekesnél érdekesebb köztéri szobor-ivókút kompozíció. A lakosok száma eléri a háromszázezret. Érdekesség, hát mindenképpen illik megemliteni: az óvárost a modern városközponton kívül, túl kell keresni. A Rajna menti vonzó település fontos közlekedési csomópont, s számos nemzetközi hírű, nálunk is ismerősen csengő cég üzemei találhatók a közelben. A Kaloderma és Siemens gyárak mellett például a Heinkel motorgyár is Karlsruhében állítja elő termékeit. Persze, a nehezebb munkákat itt is külföldi vendégmunkások végzik. És a török meg görög és jugoszláv fiatalemberek szinte éhbérért robotolnak A születő város központja a Schloss, a kastély volt, melyet egy útikönyv adatai szerint Batzendorf tervei alapján, mindjárt a városalapitás évében kezd-KARLSRUHE. a hivatalnokváros múzeum található, s közülük sok gyönyörű műemlék épületben, történelmi kastélyban kapott helyet. A legnagyobb múzeumok és képgyűjtemények a hajdani fejedelmi székhelyeken működnek. Közéjük tartozik Karlsruhe is. A Landesmuseum egyebek között értékes török trófeagyűjteményt is őriz, s a közszemlére bocsájtott állatok egytől egyig mind Badeni Lajos Vilmos zsákmányából valók. A díszbokrokkal, faritkaságokkal tűzdelt hatalmas parkudvarban és a Goethe-emlékmü szomszédságában elterülő botanikus kert környéke a helybéliek <edvenc sétáló- és pihenőhelye. De persze sok a látogatója a Műcsarnokban Kiállított németalföldi, francia és német mesterek festményeinek is. A kastéllyal szemben, a Marktplatzon áll az 1823—25 között, vörös márványkőből emelt Piramis, amelyet, a Karlsruhei-kúttal egyetemben Károly Vilmos építtetett. A város valóban Károly pihenője, hiszen az őrgróf a Piramis alatt alussza örök álmát. Átellenben, a Városháza épülete ugyancsak szép látvány. A város egy atomkutatóközponton kívül több lélekpallérozó épülettel: színházzal, előadóteremmel, zenei és képzőművészeti főiskolával is büszkélkedhet. Karlsruhe, állítják a bennszülött városlakók, hivatalnokváros. S talán éppen ezért üzleteiben minden megvásárolható, mi szem-szájnak ingere. És, az egyre terebélyesedő, terjeszkedő Karlsruhe bekebelezett néhány szomszédos nagymúltú települést, s ezek ma már, mint a Karlsruhetól kereken 500 esztendővel idősebb Durlach is, az új nagyváros városrészei csupán. Szerencsére Durlachot is könnyű megközelíteni. Az egész Karlsruhe területén ugyanis sűrű a villamosforgalom. Durlach csak 1938-ban vesztette el önálló városi rangját. Sok a szép középület, s mellettük a híres fajanszgyüjteménynek otthont adó Durlach-kastély érdemel mindenképpen említést. Parkrészlet — szép szökőkúttal Az egyik kirakat előtt görög vendégmunkások feleségei tereferéltek A kastély szemgyönyörködtető látvány tek építeni. Aztán az esztendők során többször bővítették, átépítették az impozáns épületegyüttest. A kastély csodaszép, nagy műgonddal ápolt díszudvart ölel magába. Az épület a Tartományi Múzeumnak is otthont ad. Az NSZK területén mintegy 1 500 Délután van még, ám már kigyúltak az üzletsoron a színes-tarka neonreklámok, s az esti szürkületben fényárban úszik a belváros. Ám a kirakatok előtt jobbára csak a turisták bámészkodnak, a munkából hazafelé autózó hivatalnokok hada nemigen áll meg nézelődni... . ZOLCZER LÁSZLÓ A szerző felvételei 17
