A Hét 1989/1 (34. évfolyam, 1-26. szám)
1989-04-14 / 16. szám
HÉTVÉGE AZ ORVOS VÁLASZOL Nyugtalanító tünetek „Aggasztó tüneteket észlelek két kezem ujjain, néha alig érzékelek velük s időnként mintha elvértelenednének," olvasom L Péter g.-i olvasónk tanácsot kérő levelében. „Erdei fűrésztelepen dolgozom s azt szeretném tudni, összefügg-e a leirt jelenség foglalkozásommal." Nem vállaikozhatom „táv-rendelésre"; a munkahely, a munkaeszközök és a foglalkozással járó tevékenység hatását az emberi szervezetre csupán a körülményeket közelebbről ismerő ill. vizsgáló orvos bírálhatja el. Ha mégis megpróbálkozom azzal, hogy válaszoljak az olvasónak, azért teszem, mert a kérdés többeket érinthet és fontosnak tartom, hogy a káros hatásokat lehetőleg kiiktassák és kedvezően befolyásolják a szervezetben végbemenő változásokat. Valóban erdömunkásoknál szokott előfordulni az angioneurózis ill. vazoneurózis elnevezésű elváltozás, amelyre érgörcs, a hajszálér-hálózat egyes részeinek összehúzódása jellemző. Ez a tünet azonban másodlagos, kísérő jelensége annak a rendellenes állapotnak, amelyet a felső végtagok beidegzését és erezetét érintő hosszantartó vagy egyre ismétlődő mechanikus ártalmak váltanak ki. De nem ők az egyedüliek, akiket ily károsodás érhet: lehet az bármely foglalkozású dolgozó, akinek munkaeszköze elektromos vagy motoros meghajtású, vibráló mozgást előidéző gép vagy készülék, tehát pl. fűrész, fejtőfúró, préslégkalapács stb. Azonban azt is hozzá kell tennünk, hogy nem a nehéz testi munkások „kiváltsága" e panasz: elég gyakori gépirónőknél és zongoraművészeknél is, akiknél az ismétlődő mikrotra-Micsoda szamárság! — Micsoda dolog az, hogy a szülök végzik a gyerek helyett a munkát! — méltatlankodik és csóválja tekintélyes ősz fejét egy nagyapa és odamondogat nekem, ahogy tapossuk egymás mellett az utat. — Nekem négy gyerekem van, de mindig mindegyiknek megvolt a maga dolga, munkája. Kötelességre volt tanítva. Most meg a szülök elvégzik a munkát helyettük. Meg aztán valamikor nem egy két gyerek volt a házban, és ami a nevelést illeti, én azt gondolom, hogy az úgy volt jó. Mert az első gyerekkel mindenki foglalkozni akar, a második olyan félig túlnevelt gyerek, a harmadik olyan mint a kiscsirke, senki sem ér rá odafigyelni, de azért valahogy mindig kéznél van. A negyedik, az Az első kísérletek arra, hogy a kézi varrást gépivel váltsák fel, 1755-ben kezdődtek, amikor a német Wiesenthal feltalálta a kétélű tűt, amelyet a himzöiparban máig használnak. De hát a tű még csak tű volt. Újabb harmincöt évet kellett várni, amig az angol Thomas Saint 1790-ben elkészítette az első félig-meddig használható varrógép tervrajzát. De ezt a gépet sem ruhák, hanem cipőfelsőrészek varrására szánta. Nem sokkal később a tiroli Madersperger szerkesztett egy varrógépet, amellyel már kelméket is lehet öltögetni, de mivel 45 centiméteres szálakkal dolgozott, minden 130 öltés után urnát nem valamiféle gépi eszköz rezgése okozza, hanem végtagjaiknak és azok ujjainak állandó ütéssel-ütödéssel járó tevékenysége. A vazoneurózis az említett körülményeken kívül egyéb betegségek másodlagos tüneteként is jelentkezhet. Szóbajöhet a szív- és ér-, az idegrendszer, a bőrtakaró valamelyik megbetegedése. A kezelőorvos feladata, hogy feltárja a baj eredetét, jellegét, és döntsön a gyógykezelés módjáról is. Visszatérve L Péter levelére — kiemelem, ami nyugtalanítja: „A tünetek nem munkaközben jelentkeznek ..." Továbbá: „Egyik kezemen láthatóbban mint a másikon." S végül: „Nem bénulnak-e meg az ujjaim vagy esetleg nem veszítem el őket?" Érthető, hogy olvasónkat elsőrendűen egészsége és munkaképességének megőrzése érdekli. Az érgörcsök rendszerint asszimetrikusak. Van, akinél csupán az egyik végtagon észlelhetők a tünetek, előfordul az is, hogy az egyiken gyengébben, a másikon erősebben jelentkeznek, aszerint, melyiket éri jobban a rezgő ill. ütő hatás. Az ujjak bőrének sápadtsága rövid időre elkékülés vagy vörösödés válthatja fel. Nyugalmi helyzetben, kellemes meleg közegben az ujjak bőrszíne újra normális. Néha megreped, felszakad a bőr, fertőzés, fájdalmas gyulladás jöhet létre. Vazoneurózis folytán azonban senki nem veszíti el ujjait. A komplex gyógykezelés abból áll, hogy az orvos érgörcsöt oldó, értágító és a szövetek vérellátását serkentő készítményeket rendel, szükség esetén a bőr megbetegedésére is felírja a megfelelő szert. Feltétlenül ki kell iktatni a dohányzást és más ártalmakat. A hideg, nedves környezetben végzett munka nem segíti elő a gyógyulást. A vazoneurózis ill. kezdeti szakasza romlásának megelőzése egyrészt megfelelő ruházat és védőeszközök viselését igényli, másrészt az orvos utasításainak betartását kívánja meg. Dr. SZÁNTÓ GYÖRGY olyan csavargó, örökké menne az út a lába alatt. Így kell ennek lenni. Ha öt gyerek van, annál jobb, akkor egymásra lehet bízni őket, mindegyik megtanul önálló lenni és a családban a bajokat is sokkal könnyebb több embernek elviselni. Ti meg azt mondjátok, egy két gyerek elég. Hogy micsoda szamárságot csináltok ti fiatalok! Egy-két gyereketek minduntalan orvoshoz cipelitek, elfújja azt a hajnali szellő, — mélyeket hümmög bajsza alatt és botjával minden lépésnél megtámasztja kissé maga alatt a földet. Elmélázva bandukolok mellette és keresem gyerekkori önmagam. És eszembe jutnak a tanítások a nyomorúságos megélhetésről, a koplaló sokgyermekes családokról. Eszembe jutnak a „mi" érveink is és valahogy olyan nehéznek tűnik nem csinálni ilyen szamárságot. ÉCSI GYÖNGYI le kellett állítani a gépet egy kézi fogantyúval. 1820 és 1830 között 30 varrógépet szabadalmaztattak, ám mindnek volt valamilyen hiányossága. Az első jól működő varrógépet végül egy amerikai farmer fia, ifjabb Elias Howe konstruálta 1846-ban. Ez már hajós huroköltésü gép volt, percenként 800 fordulatot tett meg. Az ő találmányát fejlesztette aztán tovább egy német emigráns család fia: Isaac Merritt Singer. 1851-ben szabadalmaztatta első varrógépét, 1855-ben megalapította az első varrógépgyárát Lipcsében, s hamarosan a másodikat Berlinben. Gépeivel nagyon gyorsan világsikert aratott. Az 1876-os philadelphiai világkiállításon bemutatott Singer varrógép sorrendben már a kétmilliomodik volt, amit eladott. EMBERI SORSOK (EL)ÁTKOZOTT SZERELEM A tárgyalásra megidézett törvényszéki orvosszakértö vallomása tömör volt és lesújtó: — Ismertetem a ... (dátum és helyszín) talált 49 centiméteres, két kiló 95 dekás halott fiúcsecsemő boncolási jegyzőkönyvét. A jól fejlett, minden tekintetben életképes magzat feltétlenül élve született. Erre utal az is, hogy a boncolási látlelet szerint a tüdejét többször teleszívta levegővel. A szakorvosi vizsgálat során arra a megállapításra jutottunk, hogy a világra jötte után szabályosan lélegzett. Fulladását orrának és szájának befogása, torkának összeszoritása okozta. Ezt a feltevést a külső erőszak jeleit mutató látleleti jelek is mutatják. • • • A csecsemögyílkossági ügyek tulajdonképpen elszomorítóan egyformák. Ha olykor-olykor előfordul az ilyesmi, büntetőjogilag emberölés bűntettének minősül. A gyermekülések „szokásos" indítékai (körülményei?) jellemzik Kristina H. esetét is. • • • A falun nevelkedett Kristina apja iszákos férfi. Szabad idejének jelentős részét az ivócímborái között tölti. Ha viszont otthon van, akkor túlzott szigorral próbálja pótolni a nevelés és a szülői törődés elmulasztott óráit. Különösen lányai „nevelését" irányítja kemény kézzel. Szinte minden óráról számot kell adniuk, alig-alig engedi őket valahová, s nemegyszer hazudniuk kell, ha egy kis szabad időt akarnak maguk számára kicsikarni. Az amúgy sem könnyű helyzetet súlyosbítja, hogy időnként az anya is a pohár fenekére néz, igaz, sokkalta ritkábban mint a férje. Amikor négy évvel ezelőtt Kristina legidősebb nővérével „megesik a szégyen", az apa látni sem akarja a lányát és a „hívatlanul" érkezett unokát. Később megbékél ugyan, de két másik lányát még szűkebb gyeplőre fogja. Ez a túlzott szigor az oka annak, hogy Kristina két héttel a tizennyolcadik születésnapja előtt az utcára kerül. A hirtelen haragú apa azért penderíti ki őt otthonról, mert szilveszterkor táncmulatságban volt, ahonnan csak hajnalban jött haza .. . Kristina vonatra ül, és fölutazik Bratislavába. Néhány napig egykori iskolatársnője osztja meg vele internátusi ágyát és szobáját. Közben albérlettel kísérletezik, végül annak a gyárnak a munkásszállásén kap szobát, ahová munkaviszonyba szegődik. Lakótársnői barátságos, de zárkózott teremtésként ismerik meg, aki a magánéletéről különösképpen hallgat. A munkahelyén sincs rá panasz, becsülettel elvégzi a rábízott munkát. Sőt! Úgy határoz, hogy majd az új tanév kezdetétől továbbtanul. Egyelőre azonban még nem kell tanulással töltenie az estéket, igy néha-néha szórakozni is eljárhat a barátnőivel. Egy ilyen diszkós szórakozáson ismerkedik meg Vladimír Z.-vel is. Ismeretségük nagyon gyorsan szerelmi viszonnyá alakul, de a kapcsolat nem marad következmények nélkül. Amikor Kristina felfedezi a terhességét, ezt a házasság reményében újságolja el a tőle három évvel idősebb, már katonavíselt fiúnak. Vladimír felelőtlen fiatalembernek bizonyul: eleinte úgy tesz, mint aki érti a helyzetet, talán még egy kicsit örül is neki ... Néhány héttel később azonban kijelenti, semmi köze a dologhoz és nem veszi feleségül Kristinát, hiszen túlságosan fiatalok még ahhoz, hogy házasságban, azaz állandó kötöttségben éljenek! A bajba esett Kristina otthon sem tárhatta fel a helyzetét, mert félt a szüleitől. A bírói Ítélet indoklásában erről ez áll a periratban: „Szülei a vádlott állapotával nem törődtek. Az apa egy korábbi időpontban kijelentette, ha a vádlott terhes lesz, még csak látogatóba se merjen hazajönni, mert nem engedi meg neki, hogy átlépje a ház küszöbét." • • • Ebben a helyzetben Kristina H. teljesen magára marad. A szülői házba nem meri betenni a lábát, de a nővéreinek sem szól és a munkatársnői előtt is titkolja állapotát. Hónapok telnek el anélkül, hogy hazautazna. Az üzemben is, a munkásszállón is egyedül jár zuhanyozni, este korán lefekszik. Aggodalmát, félelmét igyekszik magába fojtani. Hallgatásának, zárkózottságának igazi titka, hogy Kristina még ekkor is reménykedik. Reménykedik abban, hogy Vladimír Z. feleségül veszi. Egyszerűen nem tudta elképzelni, hogy Vlado — ez a vidám, barátságos és nem is olyan régen még annyira előzékeny srác — ne legyen tekintettel leendő gyermekükre. Kristina tervezgetett, ábrándozgatott és reménykedett. Sajnos, hiába ... A fiatalember továbbra sem akarja ezt a házasságot. Otthon meg se mondja a „kellemetlen" hírt. És hogy Kristínával szemben nagyobb nyomatékot adjon szavainak, kijelenti: nem hajlandó vele találkozni többé. Amikor a lány kérdőre vonja öt felelőtlensége miatt, Vladimír Z. elveszti a türelmét és megüti egykori szerelmét. Ettől az időponttól kezdve az eseményeknek már gyorsabb sodrása van. Kristina otthagyja a munkásszállót és anyjának a fővárosban élő unokahúgához költözik, aki felajánlja neki, hogy akár a szülésig is ott lakhat nála. Ekkor újra színre lép a szigorú apa, elzavarja lányát a jóindulatú rokonoktól, aki kénytelen-kelletlen újra visszaköltözik a munkásszállóra. Persze, ez sem végleges megoldás, hiszen a gyerekkel ott sem lehet majd laknia ... • • • Kristinára egy vasárnap reggel jöttek rá a szülési fájdalmak. Egyedül volt, a lakótársnöi hazautaztak. Kiment hát a vécébe, ahol meg is szülte az öt deka híján három kilós fiúcskát. Amikor az fölsírt, Kristina megriadt, hogy odaszalad a gondnok. A magzatot egy pokrócba csavarta és maradék erejét összeszedve megfojtotta. A főtárgyaláson, az utolsó szó jogán, megbánta tettét. A büntetötanács csak hosszas megbeszélés után hirdetett ítéletet. A váddal egyezően megállapította Kristina H. bűnösségét és három évi börtönre ítélte őt. A bíróság a büntetés kiszabásánál enyhítő körülményként értékelte a vádlott fiatalabb korát, beismerését, megbánását, azokat a nehéz körülményeket, amelyek között élt. Valamint szüleinek helytelen magatartását. Persze, mindennek ellenére a tény, tény marad: a vádlott újszülött gyermekét ölte meg. Még csak leírni is borzalmas, nemhogy megtenni!... (mp) Kik találták fel? 19
