A Hét 1989/1 (34. évfolyam, 1-26. szám)

1989-04-01 / 14. szám

ÓBUDA Korszakok határán, a rómaiak tetten­­ért jelenlétéről regélő földön, panel­házak árnyékában egy darabka múlt. Óbuda. Sajátos hangulatát a Fő tér s néhány kurta utcácska idézi. A teret koszorúzó kedves épületek sejtetik a régenvolt Óbuda pezsgő, legendákkal színezett öntörvényű mindennapjait. S mert a magunkfajta mindenütt a kötődések kusza fonalait bogozgatja. örömmel fedeztük fel Rozsnyó (Roi­­nava) szülöttjének, Czabán Samunak emléktábláját a Ta­nácsháza homlokzatán. Csöppnyi tér. Közepén Varga Imre bronzasszo­nyai szélcibálta esőka­bátjukban, kezükben szatyrokkal és eser­nyőkkel. Gondbarázdálta ar­cuk és törékenységük­ben szívós termetük su­gallta mindennapiságuk röpke varázsából kijó­zanodva csodálkozunk rá újra a barátságos há­zacskákon hancúrozó napfény szertelen játé­kaira. A hely hangulatának észrevétlenül belénk­­ivódó ritmusában lépte­ink koppannak a kőbur­kolaton, míg fokozato­san el nem nyeli vissz­hangjukat a közeli hi-Idon dübörgő világvárosi forgalom fülsiketítő zaJa Kép és szöveg TÖKOLY GABOR 17

Next

/
Thumbnails
Contents