A Hét 1989/1 (34. évfolyam, 1-26. szám)

1989-04-01 / 14. szám

A még mindig újnak mondott, de már közel harmincéves iskolában ki­lenc tanterem található. Ezenkívül van még egy kémia szaktanterme is. De hiányzik a tornaterem. Ezt azzal pótolják, hogy a viszonylag tágas földszinti folyosót alakították át erre a célra. Ezenkívül az iskolának van műhelye is. Korábban a tanulók ét­keztetését saját konyha és étterem látta el, amit a tanítói lakások föld­szintjén lévő helyiségekből alakítot­tak ki. Ez a konyha és étterem a céloknak megfelelt, s mivel az iskola mellett tágas területen kertészked­tek is, a diákétkeztetés minősége jobb volt az átlagosnál. Ezt a hagyo­mányos formát a közelmúltban a Lo­sonci járásban a kísérletképpen be­vezetett ún. „Centrovar" — központi fözde — létesítése vállalta fel. A já­rásban két ilyen központot hoztak létre, s az ételt autókon szállítják ki az egyes iskolákba, így IMagydarócra is. Az iskola igazgatójának az a véle­ménye, hogy ahhoz képest, amit itt helyben készítettek, a Centrovar ál­tal készített ételek minősége messze elmarad. „Ha ezt nehezményezzük, mondta, akkor átmeneti javulás ta­pasztalható, de azután ismét alig fo­gyasztható ételeket kapunk. Ezt leg­inkább az bizonyítja, hogy a gyerekek az étel nagyobbik részét nem fo­gyasztják el. Azon túl, hogy ez a koszt nem jó, az étel ára másfélszere­se annak, ami korábban az iskola saját konyhájában készült." Ezek után óhatatlanul felmerül a kérdés, hogyha a Centrovar étele drága is, meg rossz is, akkor az egész kísérlet mire jó, s kinek jó? E nem lényegtelen kitérő után azonban térjünk vissza az iskola jele­néhez. Amiként azt már korábban is leírtam, a nagydaróci iskola tantestü­letének a létszáma tíz pedagógusból áll. Ebből öt nő, ami az eddigi tapasz­talataim szerint talán egyedülálló arány az egész országban. Sajnos, a korösszetétel azonban már az orszá­gos átlaghoz igazodik. A nagydaróci tantestületben sincs már harminc év alatti pedagógus. Harminc és negy­ven év között négy, ötvenéves korig öt, s hatvanéves korig egy pedagógus található. A végzős diákok továbbtanulási in­dexe némileg alatta marad az eddig adatolt iskolákénak. A gimnáziumok­ban és különböző szakközépiskolák­ban továbbtanuló diákok százalék­­aránya 1982 és 1988 között általá­ban 30—35 százalék között változik. Sajnálatos módon igen alacsony a gimnáziumok iránti érdeklődés. Az említett évek alatt mindössze tíz fi­atal jelentkezett gimnáziumba. A szakközépiskolák iránti érdeklődés ennél szerencsére kedvezőbb képet mutat, hiszen az imént említett évek alatt összesen 43 végzős került ilyen jellegű intézménybe a nagydaróci is­­í kólából, ami már megközelíti az or­szágos átlagot. GÁL SÁNDOR (A szerző felvételei) A Szőttes népművészeti együttes HŰEN AZ ALAPÍTÓK ÚTMUTATÁSÁHOZ Folytatás a 7. oldalról nagyobb tudás érdekében kell ápolnunk anyanyelvűnket, hogy általa, e megtartó erő által a többi nyelv szépségét is megismer­hessük. és a nyelvek birtokában elsajátíthas­suk az európai teljességet. Európai teljessé­günk nem nélkülözheti Csehszlovákia kultú­rájához és az egyetemes magyar kultúrához való kötődésünket. S nem lehet híján a politikai magatartás és a kulturáltság kötésé­nek sem. Kettős kötődéssel, s kettős kötés­sel váltjuk valóra alapszabályaink által meg­hirdetett küldetésünket. Tömegpolitikai tevékenységünkben egyre fontosabb szerepet töltenek be szervezete­ink közművelődési rendezvényei: a történel­mi-honismereti és a könyvvel végzett munka mellett a jogi nevelés is. Gazdasági életünk átalakításának feltételeit a közelmúltban tár­sadalmi vita után elfogadott törvények ala­pozzák meg. A XVII. pártkongresszus által igényelt új alkotmány, s a reá épülő új választási törvény is a több szocializmus — több demokrácia elvén tovább szilárdítja társadalmunkat. A Nemzeti Front szerveze­teként az eddiginél sokkal hatékonyabb jogi ismeretterjesztést kell végeznünk tagságunk és a magyar lakosság körében, e téren még jobb kapcsolatokat kell kiépítenünk a bírósá­gokkal, ügyészségekkel és a nemzeti bizott­ságokkal a jogismeret elmélyítése érdeké­ben. Erre kötelez minket a Nemzeti Front ismert dokumentuma is, amely a jogismere­ten túl, elvárja tőlünk, hogy az irányítás minden szintjén, az államigazgatási szervek­kel közösen találjunk megoldásokat minden olyan fontos problémára, mely tagságunkat érinti, legyen az akár az életkörnyezet, a közellátás, az egészségügy, vagy pedig az iskolaügy és a kulturális élet megoldatlan kérdése. A dokumentum joggal elvárja a Csemadoktól, hogy tovább tökéletesítsük belső szervezeti életünk demokratizmusát, hogy cselekvőén járuljunk hozzá — tagsá­gunk észrevételei, javaslatai alapján — az olyan széleskörű véleménycseréhez, de főleg az olyan tettekhez, amelyek a társadalmi érdekkel összhangban tökéletesítik az or­szág politikai, gazdasági és társadalmi éle­tét. Ez nem csak központi szerveink feladata. A felmerülő helyi problémákat a helyszínen: az alapszervezeteink és járási bizottságaink szintjén kell megoldani. A Csemadokot a legfelsőbb politikai és állami vezetés partnerének tartja. Erről ta­núskodnak azok a döntések, melyek értel­mében jelen van szövetségünk a legfonto­sabb szervekben, s erről tanúskodnak azok a megbeszélések, melyeket a legfelsőbb veze­téssel folytatunk a nyelvhasználat, az iskola­ügy és a nemzetiségi élet számos egyéb területén észlelhető fogyatékosságok kikü­szöbölése érdekében. Ez a partnerség nem csak nagy lehetőségeket, de nagy felelőssé­get is jelent. Felelősségünk tudatában cse­lekszünk, amikor szót emelünk nemzetiségi jogaink érvényesítése érdekében, azzal a meggyőződéssel, hogy a problémák megol­dása az egész ország, nem csak a nemzeti­ség érdeke. Ugyancsak felelősségünk teljes tudatában cselekszünk, amikor döntéseinket hazánk kül- és belpolitikájához igazítva, esetleg tagságunk egy részének értetlensé­gével találjuk magunkat szemben. Egy év múlva ülésezik Csehszlovákia Kom­munista Pártjának XVIII. kongresszusa, s kö­zeleg a nemzeti bizottságokba és a törvény­hozó szervekbe való választás ideje is. Ezek olyan események, amelyek kihatnak majd politikai rendszerünk valamennyi láncszemé­re, Így a Nemzeti Frontban tömörült szerve­zetek közt a Csemadokra is. Már most, negyvenedik születésnapunkon is foglalkoz­nunk kell rövidebb és hosszabb távra szóló feladatainkkal, ugyanúgy, mint eddigi, negy­venéves történelmünk eredményeivel és buktatóival. Mindezt azért, hogy az évforduló ne csak a visszapillantásra, hanem főleg előretekintésre ösztönözzön most, és az al­sóbb szintű ünnepi összejöveteleinken egya­ránt. És persze magunk köré tekintésre is. Lássuk és láttassuk meg, hogy önmagunk erejéből nem futotta volna mindarra, amit most a magunkénak vallhatunk. A Csemadok Központi Bizottsága elnöksé­ge nevében e helyről mondok köszönetét Csehszlovákia Kommunista Pártjának azért, hogy 1949 tavaszán megalakulhatott a Cse­madok, mely — bátran kijelenthetem — nemzetközi mértékkel mérve is sajátos kül­­detésü szervezet. Köszönetét mondok pár­tunknak azért a törődésért, figyelemért és támogatásért, mellyel negyven éven át segí­tette nem könnyű munkánkat. E helyről méltányolom a Nemzeti Front múltbeli és mostani gondoskodását, s ha­sonlóképpen a többi tömegszervezet, nem­zetiségi kulturális szövetség, állami intéz­mény, iskola, földmüvesszövetkezet, üzem és tömegtájékoztató szerv elvtársi együtt­működését. Nem különben a magyarországi partnereink megtisztelő figyelmességét. So­hasem tagadtuk, hogy országaink jószom­szédi viszonya jótékony hatással van a Cse­madokra is. A Csemadok Központi Bizottságának El­nöksége nevében tisztelettel adózom és há­lánkat fejezem ki alapító tagjainknak tenni­­akarásukért és tetteikért. Azért, hogy ma megünnepelhetjük elvhü, kitartó, becsületes munkájuk eredményét. Köszönjük Barczi és Szabó Jánosok, Megyeri Lajosok, Hübsch Sámuelek, Mondok Gáborok ..., s kik még jó egészségben közöttünk vagytok, legyen örömötök igyekezetünkből! Egy nemzet, vagy nemzeti kisebbség poli­tikai, gazdasági, társadalmi és kulturális létét a történelmi fejlődés s az azt követő ténye­zők összessége határozza meg. Nemzetiségi létünk mellőzhetetlen adaléka az a folyamat, amely azonos a hetvenéves Csehszlovákia fejlődésének Csehszlovákia Kommunista Pártja által meghatározott történelmi útjával. Nemzetiségünk nem lebecsülendő szerepé­ről, szerepvállalásáról Lubochnától Tornócig, de Madridtól a Nógrádi és Petőfi nemzetközi partizánbrigádokig nem csak a Kassai Mun­kás, a Munkás, a Magyar Nap, a hajdanvolt és a mai Új Szó s a Fábry-i Vox humana küldenek üzenetet a mának, hanem elsősor­ban azok a kiállások, azok a tettek, melyekről általuk kaphatunk jelzést, bizonyságot. Negyvenéves utunkat is tetteinkkel, s nem az elmúlt évek számával mérjük, s csak mellőzhetetlen adatként említjük meg 542 alapszervezetünk 95 ezres tagságát, s az évente másfél milliónyi érdeklődőt a népek és nemzetek barátságát, szocialista nemze­tiségi kultúránkat ápoló sokrétű rendezvé­nyeinken, melyekkel a Nemzeti Front ország­­építő programját segítjük. A győzelmes február szülöttje: a Csema­dok, negyvenéves. Legyen a felnövekvő nem­zedék is méltó hozzá, s a Csemadok a jövőben is legyen méltó az utánunk jövő fáklyavivőkhöz! Gyökeres György felvételei 13

Next

/
Thumbnails
Contents