A Hét 1989/1 (34. évfolyam, 1-26. szám)
1989-03-24 / 13. szám
Tavasz 1919-ben Hetven éve, 1919. március 21-e sajátos és sokat ígérő tavaszként köszöntött a magyar népre. Ezen a napon kiáltották ki a Tanácsköztársaságot, és megszületett az első magyar munkáshatalom. Élén a kommunisták álltak. A fiatal, 1918 novemberében alakult, tehát a Tanácsköztársaság megszületésekor mindössze 5 hónapos múlttal rendelkező kommunista párt fiatal kora ellenére megnyerte magának a munkásság túlnyomó többségét és a társadalom más rétegeinek a bizalmát. A kommunisták reményt öntöttek a háborúban sok vért vesztett, elcsüggedt, lerongyolódott milliókba, ráébresztették őket erejük tudatára, megmutatták a minden oldalú válságból kivezető utat. A Tanácsköztársaság kikiáltása után a forradalmi kormányzótanács megkezdte a kapitalista termelési viszonyok felszámolását, a szocializmus alapjainak a lerakását. Köztulajdonba vette a nagyobb ipari, bánya- és közlekedési üzemeket, megkezdte a pénzintézetek szocializálását, államosította a külkereskedelmet, a szállodákat, a bérházakat és sok mást. Megalapozta a kulturális forradalmat is. A proletár diktatúra győzelmét, a Tanácsköztársaság kikiáltását örömmel üdvözölték az Írók, a művészek, az értelmiségiek legjobbjai. Uitz Béla, Berény Róbert, Pór Bertalan, Bíró Mihály és más neves festők plakátjaikkal szóltak a néphez. A zenei direktórium munkájában részt vett Bartók Béla és Kodály Zoltán, az írói direktórium munkájában Lukács György, Komját Aladár, Móricz Zsigmond és az akkori kulturális élet több más kiemelkedő képviselője. Új társadalmi feltételek között 1919 tavasza tulajdonképpen ugyanazokat az eszméket váltotta valóra, amelyekért az 1948-as polgári demokratikus forradalom és a szabadságharc legjobbjai küzdöttek. A munkáshatalom védelmére szervezett Vörös Őrség és Vörös Hadsereg hősiesen harcolt a belső és külső ellenség, a többszörös túlerő, a burzsoá csapatok antanthatalmak által felszerelt és vezetett intervenciója ellen. A harcok során szlovák területre érve ott is elősegítette a forradalom kibontakozását, és lehetővé tette, hogy 1919 júniusában a Szlovák Tanácsköztársaságot is kikiálthatták. Hetven éve a nemzeti katasztrófa reménytelen napjaiban a magyar munkások szinte a lehetetlent kísérelték meg. És ha csak 133 napon át is, de ország-világ előtt tanúbizonyságot tettek erejükről, és történelmi elhivatottságukról. Helytállásuk, forradalmi hűségük és felelősségtudatuk ma is példa. Hetven éve a magyar és a szlovák kommunisták küzdelmének eredményeképpen a szocialista forradalom kilépett egyetlen ország határai közül és a Nagy Októberi Szocialista Forradalom mellett megmutatta a szocialista átalakulás lehetőségét minden elnyomott nép számára. A Magyar Tanácsköztársaság 133 napig, a Szlovák Tanácsköztársaság mindössze két hétig állt fenn. Az új rend hívein felülkerekedett az imperialista túlerő. Az intervenciós hadseregek a Tanácsköztársaságot leverték, de a Tanácsköztársaság eszméjét nem győzték le. Bizonyos, hogy a ma is nagy próbatétel előtt álló magyar nép felhasználja az 1919 tavaszakor szerzett tapasztalatokat. BALÁZS BÉLA Prágában a csehszlovák—magyar CSÜTÖRTÖK los Jakesnek, a CSKP KB fötitkágazdasági és tudományos-müsza- rának és Grósz Károlynak, az ki vegyesbizottság megtartotta MSZMP főtitkárának nemrég 23. ülését. A két ország küldöttsémegtartott tanácskozásából erege részletesen megtárgyalta Midő feladatokat. A varsói kerekasztal tárgyalások keretében létrehozott munkacsoportok társelnökei közös tanácskozást tartottak. A LEMP KB poli-SZOMBAT tikai bizottságának tagja, belügyminiszter, és a „Szolidaritás" ve-4 zetője közösen szorgalmazta a tárgyalások meggyorsítását. Miroslav Vacek vezérezredes, a Csehszlovák Néphadsereg vezérkari főnöke szovjetunióbeli hiva-VASÁRNAP talos baráti látogatását befejezve Lvovból hazautazott. Bécsben megkezdődött az euró- HÉTFŐ tézkedésekröl, valamint a Varsói pai biztonsági és együttműködési Szerződés és a NATO 23 tagorszákonferencia két új leszerelési fógának tárgyalása az európai haruma: a 35 ország tanácskozása a ^ J gyományos fegyveres erőkről, bizalomerősítő és biztonsági in-A CSKP Központi Bizottsága, a KEDD döttséget Marie Kabrhelová, a köztársasági elnök és a szövetségi CSKP KB Titkárságának tagja, a kormány a prágai várban baráti mm% Csehszlovák Nőszövetség Köztalálkozót tartott a csehszlovákiai f ponti Bizottságának elnöke vezetnők küldöttségével, a nemzetközi te. nőnap alkalmából. A 250 tagú kül-Grósz Károly, az MSZMP főtitkára Budapesten fogadta Jozef Lenártot, a CSKP KB elnökségének tagját, a KB titkárát. A szívélyes és elvtársi légkörben lezajlott tárgyalásokon a felek kölcsönösen PÉNTEK 3 tájékoztatták egymást az országaikban végbemenő átalakítási folyamatról, és áttekintették a CSKP és az MSZMP közötti együttműködés továbbfejlesztésének lehetőségeit. Gustav Husak köztársasági elnök, a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Szövetségének a nemzetiségi kultúra ápolása érdekében végzett munkája elismeréseképpen a Februári Győzelem Érdemrendet adományozta. A magas állami kitüntetést Ignác Janák a CSKP KB Elnökségének tagja, az SZLKP KB első titkára március 3-án, az SZSZK Nemzeti Frontja Központi Bizottságának bratislavai székházában adta át (felvételünkön) Sidó Zoltánnak, a Csemadok KB elnökének. MÁRCIUS '89 Az SZSZK Kormánya megtárgyalta az arról szóló jelentést, hogy a szocialista szervezetek hogyan bontották le gazdasági terveikben az idei állami tervfeladatokat. Megállapította, hogy megtartották a SZERDA 1 terv kidolgozásának ütemtervét, megvalósítását konzultálták az illetékes szakszervezeti szervekkel és a tárcák többsége közösen törekszik a tervfeladatok teljesítésére. VISSZapillANlÚ /tűdoes Q/oqjo! — Önmagunk és a világ megismerése egész életre szóló feladat — ezt hirdette Comenius a népek nagy tanítója, akinek születése napján, március 28-án minden évben megemlékezünk a pedagógusokról. Ő volt az első, aki az anyanyelvnek az oktatásban, a tudományok elsajátításában meghatározó fontosságot tulajdonított. Az általa hirdetett természetszerűség, teljesség, fokozatosság, tudatosság, szemléletesség a korszerű nevelő munkának ma is az alapja. Azt hiszem, hogy velem együtt sokan szeretettel gondolunk régi tanítóinkra, tanárainkra, akiktől nemcsak betűvetést, az olvasási élmény gyönyörűségét a kíváncsiság örömét sajátítottuk el, de emberségre, közösségi életre, magunk és mások megbecsülésére is neveltek. A falu „lámpása", a nemzet napszámosa volt a tanító, a kulturális élet összetartója, mindenes, ingyenes tanácsadó, színdarabok rendezője, énekkarok vezetője, közművelődési előadó, akit megsüvegeltek az emberek. Persze, voltak kivételek is, olyan tanítók, akiket nem szerettek, mert nem tudtak közelférkőzni a gyermekek szívéhez, közömbösek maradtak a felnőttek, a közösség problémái iránt, hiányzott belőlük a hivatástudat. Talán nem is tanítónak készültek, csak a kényszerhelyzet sodorta őket erre a pályára. Legtöbbször ha mód adódott el is távoztak a faluból. A jó tanítót még évtizedek múltán is felkeresték növendékei. Sokan annak köszönhették továbbtanulásukat, hogy a tanító észrevette bennük a többletet, a fürge észjárást, a világratárulkozást. Méta Ferenc, Móricz Zsigmond és Ady Endre nagy-nagy szeretettel emlékezik meg e tanítók segítő szándékáról, akik útjaikat egyengették. Ma az iskolák körzetesítése korában bizony nagyon hiányzik a kisközségek kulturális életéből a tanítók biztató szava, és ezt nem pótolhatja az egyre gyarapodó műszaki értelmiség sem. A kultúra művelésére mindig egész ember kell. Aki szívvel lélekkel vállalja a többletmunkát, maga köré gyűjti a tenniakaró fiatalokat felnőtteket és a társadalom javára, a jövő érdekében munkálkodik: szerényen, dicséretet, elismerést se várva, a maga és a közösség kedvére csinálja, amit kell. Tanít. Nemcsak az iskolában, de hosszú téli estéken a szabad idejét is e nemes célra áldozza. Nem véletlenül ünnepeljük Jan Amos Komensky (latin nevén Comenius) születésnapján a tanítókat. Ő már háromszáz évvel ezelőtt is tisztán látta az oktatás célját Az a legfontosabb, hogy a tanító az embert lássa meg a növendékeiben. Az iskola elsősorban az emberség műhelye legyen, minden embertelent, minden erőszakot és kényszerűséget ki kell irtani belőle. „Mindenki, aki embernek született, ugyanazon magasztos céllal jött a világra, hogy ember legyen, ez azt jelenti: eszes lény... Ez annyit jelent, mint vizsgálódni, megnevezni és kiszámítani, azaz ismerni és érteni mindent, ami a földön van... Mert ha az embert az értelme vezeti, akkor minden cselekedetét megfontolja... tehát lehetősége lesz rá, miként az egész emberiségnek is, hogy kialakítsa magában, maga körül és az egész világon a harmóniát. " Ezt akarta elérni műveivel Comenius, és a mai tanítók célja sem lehet más A jövendő nemzedék az ö kezük alatt formálódik, s hogy mi lesz belőlük az mindannyiunkat érdekel. A felelősség vállalása nem lebecsülendő. 3
