A Hét 1989/1 (34. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-06 / 2. szám
Az 1978-as Gombaszögi fellépés előtt ZENEI ANYANYELVŰNK ÁPOLÓI A rimaszombati (Rimavská Sobota) Gömör Vegyeskar 1963-ban azt a munkásdalárdát váltotta fel. mely kisebb-nagyobb szünetekkel Gabonás Tibor vezetése alatt az ötvenes években tevékenykedett — főleg mint a hasonló nevű néptánccsoport zenei kísérője. Lévay Tibor pedagógus személyében egy izig-vérig zeneszakértő — ma is tizenhárom különböző hangszer megszólaltatására képes — elhivatott és áldozatkész vezéregyénisége akadt a Csemadok kórusmozgalmának Rimaszombatban. Az alaprtótagok’ között nemcsak értelmiségiek — zömmel pedagógusok — akadtak, de olyanok is akik kedvvel és lelkesedéssel, az éneklés öröméért jöttek el a magyar tanítási nyelvű alapiskolába, ahol idestova negyedszázada zajlanak a próbák. A régi Gabonás-dalárda megszerettette velünk az éneklést. A kollektív szellem, a nemzeti kultúra ápolásának eltökélt szándéka, a kórusmozgalom megújhodásába vetett hit és végül, de nem utolsósorban Karkusz Jánosné, a Csemadok helyi szervezete elnökének buzdító, lelkesítő szavai hozták össze az énekkart. Kezdetben hetente kétszer gyakoroltunk, próbáltunk, készültünk a nagy megméretésekre. Lévay Tibi megbízott vezetőnk — akit mi mindig csak a kis Lévaynak neveztünk, hisz az apja is nagy zenész volt — személyében egy valóban önzetlen, szakmailag képzett vezetőre találtunk, aki magával tudta ragadni a társaságot s ez tovább hatványozta a kibontakozási vágyat — emlékszik vissza negyedszázad távlatából az egykori dalárda s a mai vegyeskar oszlopos tagja, Koleszár István, aki tizennyolc éven keresztül a kórus vezetője is volt. A kórus mindenkori művészeti vezetője Lévay Tibor kezdeményezésére reneszánsz, majd barokk zenével kezdték önálló működésüket. így szólaltatták meg Marenzio, Lulli, Bach majd Beethoven Mozart és Schubert müveit. A kezdeti elismerések, majd sikerek újabbakat szültek. A harminc tagú énekkar pár éven belül 54 tagúra nőtt, repertoárja fokozatosan bővült. A romantikus, majd a kortárs zene kiváló képviselőinek. Lisztnek, Kodálynak. Bartóknak és Bárdosnak a müvei adtak az alapot a magasabb fórumokon, nemzetközi (főleg magyarországi) porondon való fellépésekhez. Ünnepi hangversenyek, különböző politikai évfordulók és társadalmi események alkalmával pedig előhúzták tarsolyukból Suchon, Moyzes, Cikker kórusműveit, de ha kellett Sosztakovics, Svesznyikov és Dunajevszkij zenéjét is megszólaltatták. A kórus hírneve hamarosan túlnőtt a járás keretein, a galántai Kodály Napok közönsége pedig mindig új színben, új műsorral jelentkező énekkarnak tapsolhatott. Az évek során itt is belopták magukat a közönség szivébe, az értékelöbizottság pedig három arany, két ezüst és egy bronzkoszorús minősítésben részesítette az énekkart. Egy kivétellel ez ideig minden alkalommal ott voltak a galántai seregszemlén, a gombaszögi országos dal- és táncünnepélyre is többízben kaptak meghívást, gyakran kicserélték műsoraikat a szomszédos járások kórusaival. A kórusbarátság erős szálai fűzik őket a rozsnyói (Roznava) munkásdalárdához, a füleki JFilakovo) férfikórushoz, a tornaijai (Safárikovo) vegyeskarhoz és másokhoz. A baráti kapcsolatokból fakadó fellépéseken kívül többször versenyszerűen is csatasorba álltak Magyarországon. Szép emlékeik fűződnek a budapesti Vándor Sándor Kórusversenyen elért sikerükhöz, vagy a tavalyi gyöngyöspataki Nemzetközi bor és szőlöünnepélyhez, ahol a fesztivál nagydiját szerezték meg. A sikerek egyik elismert kovácsa a karmesteri vizsgával rendelkező Lévay Tibor, aki a Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkarának is alakulásától tagja, röviden igy summázta visszaemlékezését: — Mint minden énekkar életében, nálunk sem volt teljesen felhőtlen az eltelt 25 év. A kitartás és alkotó hozzáállás csak a karmesterben kevés lett volna a sikerekhez. Valahogy úgy vagyunk ezzel többedmagammal itt Gömörben, ahogy Kodály Zoltán annak idején ezt szépen megfogalmazta: „a zene lelki táplálék és semmi mással nem pótolható". A közösség ereje vitte sikerre a mi vegyeskarunkat is, én csak annyit tettem, amit példaképeimtől Janda Ivántól és Vass Lajostól az évek folyamán ellestem, megtanultam, az előbbitől a finomságot, az emberekkel való bánásmódot, az utóbbitól a zenei szigort, a precizitást és a szívósságot. Közben azt is sikerült elérni, amit sokaknak talán nem, hogy van egy utánpótlás-bázisunk, hisz a helyi alapiskolában immár 29 éve létezik, a Csalogány gyermekkórus, melynek jelenleg is 110 tagja van. A huszonöt éves énekkarnak és vezetőjének híve és jó barátja Vass Lajos Erkel-díjas zeneszerző is, aki kedves ajándékkal lepte meg őket a jubileum alkalmából. Tompa .Mihály Pipacsok című verséből „Rengő aranykalász" címen irt kórusmüvei kedveskedett a rimaszombatiaknak. A számtalan gratuláció, jókívánság és kitüntetés mellé az ünnepi est legszebb aktusára akkor került sor, amikor Sidó Zoltán, a Csemadok KB elnöke múltbeli érdemeik elismerése mellett, a szép jelenhez még szebb jövőt kívánt az énekkarnak, s annak átnyújtotta a Csemadok-plakett arany fokozatát. Sokan könnyekig meghatódtak, de sokan már ekkor fogadalmat tettek, hogy tovább viszik a Gömör vegyeskar zászlaját, mert a zenei anyanyelv éppen olyan fontos, mint az édes anyanyelv ápolása. Ennek jegyében dolgozik tovább az énekkar minden lelkes tagja. Kép és szöveg: POLGÁRI LÁSZLÓ KLUBÉLET Egy olyan klub háza tájé ró/ szeretném tudósítani az olvasókat, amely eddig kevés publicitást kapott, ám sikeres működése indokolja a sajtó nyilvánosságát A részletek, a teljesség igénye nélkül: Évek óta nagy népszerűségnek örvend a Csemadok Párkányi (Stúrovo) Alapszervezete mellett működő Balassi Bálint Közművelődési Klub, amely 1982 januárjában alakult Dávid Mihály alapiskolai tanító vezetésével. 1983- tól Himmler György a gimnázium történelem szakos tanára a klub vezetője. A kezdetben havonta egy, később pedig havi két alkalommal tartott klubestek célja az volt hogy az érdeklődőknek tartalmas és minél sokoldalúbb művelődési lehetőséget biztosítson. Már az első alkalommal rangos vendéget üdvözölhettünk Püspöki Nagy Péter történész személyében, aki vámsunk történetéről és címéről tartott előadást László Gyula professzor a történészek között is nagy visszhangot kiváltó elméletéről, a kettős honfoglalásról beszélt. Vámsunk történetének sok, eddig ismeretlen részletét Horváth István előadásából tudhattuk meg. Dr. Pintér István antarktiszi élményeit tárta elénk, Demjén Zoltán hegymászó élménybeszámolója alatt szinte mi is a világ tetején éreztük magunkat. Dr. Fóthy János afrikai. Kiszeli István ujguriai, dr. Bauer Győző japán útinaplójából idézett. Nagyszámú érdeklődő kísérte figyelemmel az egykori aranycsapat tagjának, Buzánszky Jenőnek filmvetítéssel egybekötött előadását valamint a nagyon népszerű Czeizel Endre orvos genetikus lebilincselő előadását is A klub több ízben tartott író-olvasó találkozót Személyesen megismerhettük a csehszlovákiai magyar irodalom néhány jeles képviselőjét pl- Turcze! Lajost, Dobos Lászlót Grendel Lajost Zalabai Zsigmondot Zs. Nagy Lajost stb. A klub műsorából a zenei rendezvények sem hiányoznak. Ág Tibor népzenei hagyományainkkal ismertetett meg bennünket Szvorák Katalin, Kóka Rozália. Marosi Júlia népdalénekesektől pedig ízelítőt kaphattunk a magyarság népdalkincséböl. Kátai Zoltán énekmondó és Dinnyés József „daltulajdonos" közös estjükön ismert és kevésbé ismert költők megzenésített verseivel lepték meg a hallgatóságot A Kecskés Együttes Balassi-emlékestet tartott klubunkban. A Landini Együttes fellépését nagy tapssal jutalmazta a közönség. Ők a középkor csodálatos zenéjét varázsolták elénk korabeli hangszereken. A Prágai Magyar Kulturális Központtal való kiváló együttműködés eredményeként számos nagysikerű film vetítésére is sor kerülhetett. A közművelődési klub színvonalát növelik a különböző képzőművészeti kiállítások is. Legemlékezetesebb ebben a „műfajban" Cseh Gusztáv emlékkiállítása volt A városunkban élő és alkotó Lábik János és Bugyács Sándor, valamint az ugyancsak párkányi születésű Jan iga József képzőművészek képeiből rendezett kiállítás maradandó élményt jelentett a festészetet szeretők számára. Hagyomány, hogy a klub a legsikeresebb előadókat tiszteletbeli tagjává választja. E cím eddigi birtokosai: Püspöki Nagy Péter, Szvorák Katalin, Kiss Tamás, Budai Ilona, Domokos Pál Péter. PAULOVICS ANNA A CSEMADOK ÉLETÉBŐL 6