A Hét 1989/1 (34. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-06 / 2. szám

Az 1978-as Gombaszögi fellépés előtt ZENEI ANYANYELVŰNK ÁPOLÓI A rimaszombati (Rimavská Sobota) Gömör Vegyeskar 1963-ban azt a munkásdalárdát váltotta fel. mely kisebb-nagyobb szünetek­kel Gabonás Tibor vezetése alatt az ötvenes években tevékenykedett — főleg mint a hasonló nevű néptánccsoport zenei kísérője. Lévay Tibor pedagógus személyében egy izig-vérig zeneszakértő — ma is tizenhárom különböző hangszer megszólaltatására ké­pes — elhivatott és áldozatkész vezéregyéni­sége akadt a Csemadok kórusmozgalmának Rimaszombatban. Az alaprtótagok’ között nemcsak értelmiségiek — zömmel pedagó­gusok — akadtak, de olyanok is akik kedvvel és lelkesedéssel, az éneklés öröméért jöttek el a magyar tanítási nyelvű alapiskolába, ahol idestova negyedszázada zajlanak a pró­bák. A régi Gabonás-dalárda megszerettette velünk az éneklést. A kollektív szellem, a nemzeti kultúra ápolásának eltökélt szándé­ka, a kórusmozgalom megújhodásába vetett hit és végül, de nem utolsósorban Karkusz Jánosné, a Csemadok helyi szervezete elnö­kének buzdító, lelkesítő szavai hozták össze az énekkart. Kezdetben hetente kétszer gya­koroltunk, próbáltunk, készültünk a nagy megméretésekre. Lévay Tibi megbízott veze­tőnk — akit mi mindig csak a kis Lévaynak neveztünk, hisz az apja is nagy zenész volt — személyében egy valóban önzetlen, szak­mailag képzett vezetőre találtunk, aki magá­val tudta ragadni a társaságot s ez tovább hatványozta a kibontakozási vágyat — em­lékszik vissza negyedszázad távlatából az egykori dalárda s a mai vegyeskar oszlopos tagja, Koleszár István, aki tizennyolc éven keresztül a kórus vezetője is volt. A kórus mindenkori művészeti vezetője Lévay Tibor kezdeményezésére reneszánsz, majd barokk zenével kezdték önálló műkö­désüket. így szólaltatták meg Marenzio, Lulli, Bach majd Beethoven Mozart és Schubert müveit. A kezdeti elismerések, majd sikerek újabbakat szültek. A harminc tagú énekkar pár éven belül 54 tagúra nőtt, repertoárja fokozatosan bővült. A romantikus, majd a kortárs zene kiváló képviselőinek. Lisztnek, Kodálynak. Bartóknak és Bárdosnak a müvei adtak az alapot a magasabb fórumokon, nemzetközi (főleg magyarországi) porondon való fellépésekhez. Ünnepi hangversenyek, különböző politikai évfordulók és társadalmi események alkalmával pedig előhúzták tar­solyukból Suchon, Moyzes, Cikker kórusmű­veit, de ha kellett Sosztakovics, Svesznyikov és Dunajevszkij zenéjét is megszólaltatták. A kórus hírneve hamarosan túlnőtt a járás keretein, a galántai Kodály Napok közönsége pedig mindig új színben, új műsorral jelent­kező énekkarnak tapsolhatott. Az évek során itt is belopták magukat a közönség szivébe, az értékelöbizottság pedig három arany, két ezüst és egy bronzkoszorús minősítésben részesítette az énekkart. Egy kivétellel ez ideig minden alkalommal ott voltak a galán­tai seregszemlén, a gombaszögi országos dal- és táncünnepélyre is többízben kaptak meghívást, gyakran kicserélték műsoraikat a szomszédos járások kórusaival. A kórusba­rátság erős szálai fűzik őket a rozsnyói (Roz­­nava) munkásdalárdához, a füleki JFilakovo) férfikórushoz, a tornaijai (Safárikovo) vegyes­karhoz és másokhoz. A baráti kapcsolatok­ból fakadó fellépéseken kívül többször ver­senyszerűen is csatasorba álltak Magyaror­szágon. Szép emlékeik fűződnek a budapesti Vándor Sándor Kórusversenyen elért sike­rükhöz, vagy a tavalyi gyöngyöspataki Nem­zetközi bor és szőlöünnepélyhez, ahol a fesztivál nagydiját szerezték meg. A sikerek egyik elismert kovácsa a kar­mesteri vizsgával rendelkező Lévay Tibor, aki a Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkarának is alakulásától tagja, röviden igy summázta visszaemlékezését: — Mint minden énekkar életében, nálunk sem volt teljesen felhőtlen az eltelt 25 év. A kitartás és alkotó hozzáállás csak a karmes­terben kevés lett volna a sikerekhez. Vala­hogy úgy vagyunk ezzel többedmagammal itt Gömörben, ahogy Kodály Zoltán annak idején ezt szépen megfogalmazta: „a zene lelki táplálék és semmi mással nem pótolha­tó". A közösség ereje vitte sikerre a mi vegyeskarunkat is, én csak annyit tettem, amit példaképeimtől Janda Ivántól és Vass Lajostól az évek folyamán ellestem, megta­nultam, az előbbitől a finomságot, az embe­rekkel való bánásmódot, az utóbbitól a zenei szigort, a precizitást és a szívósságot. Köz­ben azt is sikerült elérni, amit sokaknak talán nem, hogy van egy utánpótlás-bázisunk, hisz a helyi alapiskolában immár 29 éve létezik, a Csalogány gyermekkórus, melynek jelenleg is 110 tagja van. A huszonöt éves énekkarnak és vezetőjé­nek híve és jó barátja Vass Lajos Erkel-díjas zeneszerző is, aki kedves ajándékkal lepte meg őket a jubileum alkalmából. Tompa .Mihály Pipacsok című verséből „Rengő aranykalász" címen irt kórusmüvei kedves­kedett a rimaszombatiaknak. A számtalan gratuláció, jókívánság és kitüntetés mellé az ünnepi est legszebb aktusára akkor került sor, amikor Sidó Zoltán, a Csemadok KB elnöke múltbeli érdemeik elismerése mellett, a szép jelenhez még szebb jövőt kívánt az énekkarnak, s annak átnyújtotta a Csema­­dok-plakett arany fokozatát. Sokan könnye­kig meghatódtak, de sokan már ekkor foga­dalmat tettek, hogy tovább viszik a Gömör vegyeskar zászlaját, mert a zenei anyanyelv éppen olyan fontos, mint az édes anyanyelv ápolása. Ennek jegyében dolgozik tovább az énekkar minden lelkes tagja. Kép és szöveg: POLGÁRI LÁSZLÓ KLUBÉLET Egy olyan klub háza tájé ró/ szeretném tudósí­tani az olvasókat, amely eddig kevés publici­tást kapott, ám sikeres működése indokolja a sajtó nyilvánosságát A részletek, a teljesség igénye nélkül: Évek óta nagy népszerűségnek örvend a Csemadok Párkányi (Stúrovo) Alapszervezete mellett működő Balassi Bálint Közművelődési Klub, amely 1982 januárjában alakult Dávid Mihály alapiskolai tanító vezetésével. 1983- tól Himmler György a gimnázium történelem szakos tanára a klub vezetője. A kezdetben havonta egy, később pedig havi két alkalom­mal tartott klubestek célja az volt hogy az érdeklődőknek tartalmas és minél sokoldalúbb művelődési lehetőséget biztosítson. Már az első alkalommal rangos vendéget üdvözölhettünk Püspöki Nagy Péter történész személyében, aki vámsunk történetéről és cí­méről tartott előadást László Gyula professzor a történészek között is nagy visszhangot kivál­tó elméletéről, a kettős honfoglalásról beszélt. Vámsunk történetének sok, eddig ismeretlen részletét Horváth István előadásából tudhattuk meg. Dr. Pintér István antarktiszi élményeit tárta elénk, Demjén Zoltán hegymászó élménybe­számolója alatt szinte mi is a világ tetején éreztük magunkat. Dr. Fóthy János afrikai. Kiszeli István ujguriai, dr. Bauer Győző japán útinaplójából idézett. Nagyszámú érdeklődő kísérte figyelemmel az egykori aranycsapat tagjának, Buzánszky Jenőnek filmvetítéssel egybekötött előadását valamint a nagyon népszerű Czeizel Endre orvos genetikus lebilincselő előadását is A klub több ízben tartott író-olvasó találko­zót Személyesen megismerhettük a csehszlo­vákiai magyar irodalom néhány jeles képvise­lőjét pl- Turcze! Lajost, Dobos Lászlót Grendel Lajost Zalabai Zsigmondot Zs. Nagy Lajost stb. A klub műsorából a zenei rendezvények sem hiányoznak. Ág Tibor népzenei hagyomá­nyainkkal ismertetett meg bennünket Szvo­­rák Katalin, Kóka Rozália. Marosi Júlia népdalénekesektől pedig ízelítőt kaphattunk a magyarság népdalkincséböl. Kátai Zoltán ének­mondó és Dinnyés József „daltulajdonos" kö­zös estjükön ismert és kevésbé ismert költők megzenésített verseivel lepték meg a hallgató­ságot A Kecskés Együttes Balassi-emlékestet tartott klubunkban. A Landini Együttes fellé­pését nagy tapssal jutalmazta a közönség. Ők a középkor csodálatos zenéjét varázsolták elénk korabeli hangszereken. A Prágai Magyar Kulturális Központtal való kiváló együttműködés eredményeként számos nagysikerű film vetítésére is sor kerülhetett. A közművelődési klub színvonalát növelik a kü­lönböző képzőművészeti kiállítások is. Legem­lékezetesebb ebben a „műfajban" Cseh Gusz­táv emlékkiállítása volt A városunkban élő és alkotó Lábik János és Bugyács Sándor, vala­mint az ugyancsak párkányi születésű Jan iga József képzőművészek képeiből rendezett ki­állítás maradandó élményt jelentett a festé­szetet szeretők számára. Hagyomány, hogy a klub a legsikeresebb előadókat tiszteletbeli tagjává választja. E cím eddigi birtokosai: Püspöki Nagy Péter, Szvorák Katalin, Kiss Tamás, Budai Ilona, Domokos Pál Péter. PAULOVICS ANNA A CSEMADOK ÉLETÉBŐL 6

Next

/
Thumbnails
Contents