A Hét 1989/1 (34. évfolyam, 1-26. szám)
1989-03-17 / 12. szám
A CSEMADOK ÉLETÉBŐL KASSA (KOSICE) 1989. MÁRCIUS 16-18. Huszadszor: Kazinczy Nyelvművelő Napok óta ezúttal huszadik alkalommal ad otthont három napon át az önkéntes nyelvművelőknek, nyelvünket őrző, ápoló újságíróknak, pedagógusoknak, s nem kis számban hivatásos nyelvészeknek is Kelet-Szlovákia kulturális életének fellegvára, Kassa. Innen indította útjára Kazinczy, Batsányi és Baróti Szabó Dávid az első magyar irodalmi folyóiratot, a Magyar Museumot, s itt nyomták a mindössze nyolc számot megélt Orpheust. Kazinczy emlékét Kassán mindig kegyelettel ápolták. Az ő elkötelezettségében hozták létre 1898-ban a Kazinczy Társaságot, mely sokáig (1945-ig) a város legfontosabb kulturális és irodalmi egyesülete volt. 1967 októberében a Csemadok Központi Bizottsága a Batsányi Körrel karöltve első Ízben rendezte meg Kassán a Kazinczy Nyelvművelő Napokat. Először valósult meg olyan rendezvény a Csemadok kulturális tevékenységének történetében, amely nem tömegeket vonzó attraktív műsorra épült, hanem tudományos-művelődési jellege volt. A nyelvészet és a nyelvművelés szakértőit, érdeklődőit — a nyelv őreit — fogta össze, ösztönözte rendszeres munkára. Hogy mennyire sikerült mozgalmat indítani, azt az eltelt húszegynéhány év igazolja a legékesszólóbban. A Kazinczy-napok a szlovákiai magyarság saját kezdeményezéséből született, és azóta is fontos társadalmi igényt elégít ki. A csehszlovákiai magyarság anyanyelvi műveltsége megtartásának és továbbfejlesztésének rendkívül jelentős fóruma. Az általa elindított nyelvművelő mozgalom hozta létre a Hét, az Új Szó és a Csehszlovák Rádió magyar nyelvű adásának nyelvművelő rovatát. A Kazinczy-napok rendezvénye ad helyet kezdettől fogva az iskoláskorú fiatalok kiejtési versenyének, amely ma már nyelvhelyességi, nyelvhasználati versennyé fejlődött. E rendezvény hivatott a nyelvművelő tevékenység időszakos értékelésére, a nyelvi — nyelvjárásgyűjtö pályázati felhívások meghirdetésére. A hazai hivatásos nyelvészek, nyelvművelők, pedagógusok és újságírók mellett mindannyiszor eszmecserére hívjuk a magyarországi nyelvtudósok néhány neves személyiségét is. Közülük a legtöbb segítséget Deme Lászlótól, az ELTE tanárától kaptuk és kapjuk, aki a 60-as években a Komensky Egyetem vendégtanáraként éveket töltött hazánkban, s pótolhatatlan segítséget nyújtott a nyelvművelő mozgalom elindításánál. A huszadik Kazinczy-napokat a Csemadok Központi Bizottsága, az SZSZK Oktatási-, Ifjúsági- és Testnevelési Minisztériuma, a Szlovák Újságírók Szövetsége Központi Bizottságának Nemzetiségi Sajtóbizottsága, a kerületi pedagógiai intézetek és a Csemadok Kassai Járási, ill. Városi Bizottsága közösen szervezik. A rendezvényre csaknem kétszáz nyelvművelőt, pedagógust, újságírót hívnak meg. A Kazinczy szellemében rendezett fórum két előadást is szentel Kazinczy és kora vizsgálatának. Z. Szabó László győri nyelvész szokatlan módon, mai szemmel tekint a széphalmi mesterre, amint azt a nyitó előadásból is hallani fogják az érdeklődök. Milyen szálak fűzték Kazinczyt Kassához, mennyire befolyásolta az itt töltött idő további munkásságát — erről szól a kassai Kováts Miklós kiegészítő előadása. Milyen irányban fejlődik nyelvünk, mit mutat az ifjúság nyelve, milyen hatása van a nyelvfejlődésre stb. — Bencédy József budapesti nyelvész tanár előadásának is ez a témája, a címe pedig: Az ifjúság nyelve. Kovács László somorjai tanár a szlovákiai magyar nemzetiségű ifjak nyelvhasználatának sajátosságairól, a kétnyelvűség és a szlovakizmusok szerepéről beszél. Vörös Ottó, a Nyitrai Pedagógiai Főiskola magyarországi vendégtanára rendszeres olvasója a szlovákiai magyar lapoknak, mostani előadása a csehszlovákiai magyar sajtó néhány nyelvi jelenségét elemzi, s közelebbi alapossággal vizsgálja lapunknak, a Hét című képes újságnak a nyelvezetét. Szabómihály Gizella, Zalabai Zsigmond és Dráfy Mátyás a közelmúltban fejezték be a Csehszlovák Rádió és a Csehszlovák Televízió magyar nyelvű adása nyelvezetének vizsgálatát. Ebből az elemzésből kiindulva, hangfelvételeket is felhasználva tart előadást Szabómihály Gizella, a Komensky Egyetem tanára. A Kazinczy Nyelvművelő Napok ezúttal is teret adnak a szép magyar beszéd versenyének. A verseny pártfogója az SZSZK Oktatási-, Ifjúsági- és Testnevelési-Minisztériuma, s a versenyzők a jó helyezésen kívül az újságirószövetség és a közönség díjáért is vetélkednek. A hallgatók — résztvevők eldönthetik: javult-e diákjaink kiejtése, fejlődött-e beszédstílusuk, nyelvhasználatuk az eltelt egy év alatt. A rendezvény ideje alatt tekinthető meg a Kazinczy-napok sajtóvisszhangjaiból, s a rendezvény egyéb dokumentumaiból rendezett kiállítás a Csemadok kassai székházában. Az egésznapos tanácskozás résztvevői számára a rendezők esti műsorról is gondoskodtak. Sunyovszky Szilvia és Szilágyi Tibor színművészek fellépése, valamint a Thália Színpad előadása jó kiegészítője az anyanyelv fórumának. A huszadik Kazinczy-napok rendezvényére a Csemadok megalakulásának 40. évében kerül sor. Várható, hogy a szeminárium nemcsak a nyelvfejlődés, nyelvhasználat tudományos-művelődési jellegű „nyelvi" gondjait, hanem a nemzetiségi nyelvhasználat egyéb kérdéseit is felméri. Amikor nyelvünk tisztaságát őrizzük, anyanyelvűnket, nemzetiségi létünket óvjuk. ROZBROY F. ÉVA A hagyományőrző csoport ruhái a századforduló bussai öltözködését idézik fiatalok leginkább csak a hétvégékre jönnek haza szülőfalujukba, tanulnak, dolgoznak, nem igen jut idejük a hagyományápolásra. Persze, kivétel azért akad. A két Bomborné a közelmúltban határozta el, hogy összegyűjtik, lejegyzik a Bussán ismert magyar népdalokat. Már hozzá is láttak a munkához, hisz a Tavaszi szél... versenyén ezek közül választanak számokat maguknak... — Szeretjük a Palócföldet, az Ipoly mentét — szólal meg a hirtelen beállt csendben Fajcsík János —, őrizzük hagyományainkat. Csak múltunk tisztelete, becsülése és ismerete után nézhetünk bátran a jövőbe. Zselizen (Zeliezovce) ugyancsak több ízben megtapsolták már a bussai hagyományőrző csoport bemutató előadásait. Vámos Gézáné és Vámos Lászlóné 1981 óta a helyi alapiskolában diákfolklórcsoportot vezet. A 16 fős, lányokból és fiúkból álló csapat Gyermekjátékok című műsorát öröm volt látni. — Kell együttesünk számára az utánpótlás — jegyzi meg Vámos Lászlóné szerényen. A községi tájház anyagának zömét is a csoport tagjai gyűjtötték össze. A munkák oroszlánrészét az örökmozgó Bombor Gáborné_vállalta magára. Bussán a hagyományőrző sikerkovácsok kiválóan dolgoznak. ZOLCZER LÁSZLÓ A szerző felvételei A szépséges „féketőket" sokhelyütt megcsodálták már 7
