A Hét 1989/1 (34. évfolyam, 1-26. szám)

1989-03-17 / 12. szám

Hely ahol otthon vagyunk A Komáromi (Komámo) Csemadok Ga­léria lassan, de biztosan bekerül a kép­zőművészet iránt érdeklődő emberek tudatába. Egyike azon kevés helyisé­geknek, amelyek használatáról kizáró­lag a Csemadok Komáromi Járási Bi­zottsága Elnökségének van egy határo­zata, amely a járási bizottság minden­kori titkárát, ez esetben Németh Gyulát, bízta meg a tevékenység irányításával. Ezért tőle kérdeztem: — Milyen szempontok érvényesülnek a kiállítások szervezésekor ? — A megnyitás után készült alapsza­bályzatunk értelmében az emberek esztétikai tudatformálása a legfonto­sabb feladatunk, nem kevésbé fontos küldetésünk: felkarolni egyrészt a sző­kébb környék képzőművészeit, más­részt — a galéria küldetését tágabban értelmezve — bemutatni a csehszlová­kiai magyar képzőművészek munkáit. — Milyen mértékben amatőr és mennyire akadémiai szintű a galériában bemutatott anyag ? — Nézetem szerint elsősorban az amatőr képzőművészek fóruma kell, hogy legyen egy ilyen Csemadok-intéz­­mény! De az is igaz, hogy a képzőművé­szetben nem választható el olyan éle­sen az amatőr a profitól, mint például a színjátszásban. A képzőművészetben nincsenek ilyen éles határok. Eleve so­kat vitatott téma, hogy meddig amatőr és mikortól profi a képzőművész és a képzőművészet. Másrészt viszont ter­mészetes, hiszen ez is a feladatunk a galéria fóruma és mecénása a magyar nemzetiségű akadémiai képzőművé­szeknek. Az a tény, hogy a galéria otthont ad mind az amatőr, mind a profi képzőművészetnek, nem az utób­bit alacsonyítja le, hanem magával hoz­za az amatőr művészet nagykorúsítá­­sát. — Bizonyára van valamilyen koncep­ciód, amely szerint válogatsz... — Az induláskor nem volt egyéb szándékunk, mint amiről már az előbb beszéltem: a csehszlovákiai magyar képzőművészet bemutatása. Később — nehogy beleessünk abba a „gyermek­­betegségbe", amely oly gyakran jellem­ző ránk, mégpedig a magunkbazárkó­­zás, mi nyitottunk a szlovákiai képző­művészet felé. Ennek eredményeként szerződést kötöttünk a Képzőművészek Szövetségének Nyugat-szlovákiai Kerü­leti-Szervezetével. Kettős ennek az elő­nye. Egyrészt a Szövetség így évente két alkalommal kiállít a galériában, mi pedig, vagyis a Csemadok Galéria, ténylegesen belekerülünk a szlovákiai képzőművészeti élet vérkeringésébe. — Mely nevek fémjelzik ezt a kettős előnyt? , — Például Ladislav Cech érdemes művész, Almási Róbert és Kopócs Ti­bor. Mindhárman befutott és rangos képzőművészek. Az ellenkező irány pél­dájaként említeni lehetne Nagy Gézát, akinek munkássága azóta vált széle­sebb körben szlovák területen is is­mertté, amióta volt nálunk kiállítása. Ugyanez elmondható Nagy Emőkéről, akinek ez a kiállítás jelentette azt az elöbbrelépést, amikortól jegyzik a ne­vét. Hozzá kell tenni, hogy az ismertté válás ilyen sarkítása, dátumokhoz köté­se nem indokolt és a galéria szerepe nem kizárólagos. — Változik valamit a jövőben á' galé­ria feladata? — Igen, egy kicsit. Fokozatosan ki­alakulnak a feltételei annak, hogy erre a galériára mintegy ráépüljön egy köz­ponti jellegű Csemadok Galéria, amely átfogná az egész csehszlovákiai ma­gyarság képzőművészeti életét. Ponto­sabban az amatőr képzőművészetet. A tárlatrendezésen kívül mire használ­játok még ezt a termet? — Minden évben itt van a központja a Komáromi Könyvnapoknak. Ez első­sorban a Madách Kiadó, illetve a cseh­szlovákiai magyar könyv fóruma. To­vábbá ülésterem is ez a helyiség. A járási bizottság és az alapszervezet ilyen jellegű igényeit kielégíti, főleg a klub rendezvényeinek megvalósítására használjuk. A Csemadok járási bizottsá­ga és a komáromi alapszervezet képző­­művészeti körének is ez az otthona. Itt lehetőség van némi műhelymunkára, ide be lehet hozni megmutatni az ott­hon készített művet, itt vitázni lehet róla. — Legközelebb milyen tárlatot ren­deztek ? — Áprilisban a Prágai és a Bratisla­­vai Magyar Kulturális Központtal közö­sen Fotográfia a Bauhausban című kiál­lításra várjuk a kedves olvasókat. Má­jusban pedig a Komáromi Képzőmű­vész Körnek lesz az ötödik tagkiállitása. Mindehhez az újságíró csak annyit tehet hozzá, hogy a központi galéria ötletét nem szabadna veszni hagyni, és dicséretes a galéria azon szerepe, aho­gyan ráirányítja a járásban lakó embe­rek figyelmét a köztük élő művészek alkotásaira. FISTER MAGDA <-------------------------------------------------­A felvételt a Komáromi Képzőművész Kör Forradalmi örökség című a Steiner­­centenárium tiszteletére rendezett tema­tikus kiállításán készítette Németh Gyu­la.

Next

/
Thumbnails
Contents