A Hét 1989/1 (34. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-06 / 2. szám
KÖVETKEZŐ SZÁMUNK TARTALMÁBÓL A Hét 7 kérdése Keszeli Ferenc: LŐRINCZ GYULA GALÉRIA Balázs Zsuzsa: KULKA JÁNOS Csáky Károly: KOSÁRFONÁS ÉS SEPRŰ KÉSZÍTÉS AZ IPOLY MENTÉN Gál Sándor: ISKOLAÜGY Helyzetképek, gondok, gondolatok Dunai Béla: KATMANDU Gágyor József: Népi gyermekjátékok és mondókák Címlapunkon D. HAVRAN felvétele A Csemadok Központi Bizottságának képes hetilapja. Szerkesztőség: 815 44 Bratislava, Obchodná 7. Telefon: 332-865 Megjelenik az Obzor Kiadóvállalat gondozásában, 815 85 Bratislava, ul. CsI. armády 35 Főszerkesztő: Strasser György Telefon: 332—919 Főszerkesztő-helyettesek : Ozsvald Árpád és Balázs Béla Telefon: 332-864 Grafikai szerkesztő: Král S. Klára Terjeszti a Posta Hirlapszolgálat Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS — Ústredná expedícia tlaőe, 813 81 Bratislava, Gottwaldovo nám. ő. 6 Nyomja a Vychodoslovenské tlaéiame z. p., Kosice. Előfizetési díj egész évre 156,— Kős Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesítő. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Vállalati hirdetések: Vydavatefstvo Obzor, inzertné oddelenie. Gorkého 13, VI. poschodie tel: 522-72, 815-85 Bratislava. Index: 492 11. Beszélgetés dr. SZIEGL FERENCCEL, a nemzetiségi titkárság vezetőjével — Legyünk stílusosak. Tekintve, hogy az új év első heteiben élünk, kezdjük a beszélgetést is azzal, hogy jelenleg (az új év kezdetén) mivel foglalkozik a nemzetiségi titkárság? — A gazdasági és szociális fejlesztés meggyorsításának előfeltétele a társadalom alkotó erőinek mozgósítása, a dolgozók széles rétegei energiájának, tapasztalatainak és bölcsességének minél nagyobb mérvű érvényesítése. Ennek értelmében a nemzeti és nemzetiségi kezdeményezésnek, mint a társadalom átépítéséhez kötődő forradalmi változások szerves részének, még inkább a társadalmi fejlődés meggyorsításának aktivizáló tényezőjévé kell válnia. Szélesebb értelemben véve ezen feltételek megteremtéséhez szeretne hozzájárulni az SZSZK Nemzetiségi Tanácsa és annak Titkársága is. — Ami a jövőt illeti, úgy készülünk, hogy még ebben az esztendői ten a „kormány asztalára" kerülhessen egv, a nemzetiségi élet sokoldalúságát átfogó elemzés, amely alapul szolgálhat a CSKP >iVIII. kongresszusának dokumentumaihoz is. Feladatok hárulnak az SZSZK Nemzetiségi Tanácsára az új alkotmány azon részeinek kimunkálásánál, amelyek a nemzetiségek helyzetét, ill. a nemzetiségi viszonyokat rögzítik majd. Ezen problémák és feladatok mellett, úgy gondolom, előtérbe kell hogy kerüljön a nemzetiségi pedagógusképzés és a területfejlesztés stb. Tehát munkánk az év elején is bőven van. — Ha jól tudom rövidesen Önök is jubi^—' Iáinak. Ez évben lesz 20 éve, hogy a nemzetiségi tanács megalakult Mi a küldetése ennek a szervnek? — Igen, megalakulásunk évfordulója van ebben az évben. A nemzetiségi tanács 1969- ben a kormány tanácsadó, kezdeményező és koordinációs szerveként jött létre. Legfontosabb feladata közé tartozik, hogy részt vegyen a kormány olyan intézkedéseinek előkészítésében, amelyek a Szlovákiában élő magyar és ukrán nemzetiség sokoldalú gazdasági, szociális és kulturális fejlődésének biztosítására irányulnak. Állást foglal mindazokkal a nemzetiségi ügyeket érintő jogszabálytervezetekkel kapcsolatban, amelyeket a kormány elé terjesztenek, összehangolja .a nemzetiségi politika megvalósításában résztvevő minisztériumok és nemzeti bizottságok álláspontját, figyelemmel kiséri a CSKP nemzetiségi politikájának megvalósítását az állami szervek és társadalmi tömegszervezetek tevékenységében. Felhívja a minisztériumok és az államigazgatás más központi szerveinek figyelmét azokra a problémákra és sajátos kérdésekre, amelyek a nemzetiségek életét érintik. A nemzetiségi tanács tervszerű működését karöltve a minisztériumokkal és a nemzeti bizottságokkal a nemzetiségi titkárság biztosítja. — Hogyan jellemezné a kormány nemzetiségi tanácsa titkárságának eddigi tevékenységét? — Fő feladata segíteni a nemzetiségi tanács munkáját, továbbá figyelemmel kísérni és ellenőrizni azon javaslatok sorsát, amelyeket a tanács fogadott el. Visszatekintve az elmúlt két évtizedre, elmondhatom, hogy a tanács negyvenszer ülésezett és mintegy kétszáz különböző jelentést tárgyalt meg, melyek előkészítése a titkárság feladata volt. A titkárság dolgozói ezenkívül rendszeresen készítenek különböző szakvéleményeket és tanulmányokat. Mindig fontos feladatunknak tekintettük, hogy összegyűjtsük és összefüggéseiben elemezzük a szlovákiai magyar és az ukrán nemzetiségről rendelkezésre álló demográfiai, gazdasági, oktatásügyi és kulturális statisztikai adatokat. Ezek fő forrását képezik az egyes népszámlálások eredményei. Munkánk során eddig főleg az 1970. és az 1980. évi népszámlálások adataival dolgoztunk. de érdeklődéssel várjuk a jövő évi népszámlálás eredményeit, melyek bizonyára számot adnak a nemzetiségi kérdés megoldásában elért fejlődésről, a gazdasági és társadalmi változások jellegéről. — Tevékenységük során mely kérdések megoldása jelenti Önök számára a legnagyobb próbatételt? — Az eltelt évek alatt a nemzetiségi élet minden lényeges területét érintő kérdéssel foglalkoztunk. A magyar és az ukrán nemzetiség által lakott járásokban állandóan figyelemmel kisérjük a gazdasági fejlődés alakulását, a nemzetiségi oktatás és kultúra helyzetét. Szorgalmazzuk mindannak a végrehajtását, ami a nemzetiségekről szóló alkotmánytörvényböl következik. A legnagyobb gondot számunkra továbbra is az jelenti, hogyan gyorsítsuk meg a szlovákiai magyarság műveltségi szintjének emelését. Ez a kérdés ugyanis szorosan összefügg a szocialista társadalomban meghatározó jelentőségű gazdasági, műszaki fejlődés feladataival. E téren azonban még mindig lényeges a lemaradásunk az országos átlagtól és a fejlődés ütemétől. A statisztikai adatok ugyan azt mutatják, hogy ma már több mint tízezer a magyar nemzetiségű főiskolai végzettségű személy (és számuk csupán 1970 és 1980 között több mint négyezerrel növekedett), de számarányuk továbbra is lényegesen az országos átlag alatt van. Ezen mindenképpen változtatni akarunk. Célunk a nemzetiségi arányosság biztosítása a vonatkozó pártdokumentumok és kormányhatározatok következetesebb végrehajtásával. ®— Az elmúlt években nagy változások történtek társadalmunkban. A változások a nemzetiségek életét is befolyásolták. Ön szerint melyek a nemzetiségek életében bekövetkezett legszembeötlőbb változások? * -az SZSZK Kormánya Nemzetiségi Tanácsának munkájáról — A lenini nemzetiségi politika meggyőző bizonyítékának tartom, még annak ellenére is, ha itt-ott még vannak „fehér foltok", hogy hazánkban eltűntek az országrészek közötti különbségek és a nemzetiségileg vegyes lakosságú dél- és kelet-szlovákiai járásokban is nagyarányú gazdasági fejlődésnek lehettünk szemtanúi. Hosszan tartana felsorolni a fejlődés konkrét eredményeit, de már a puszta statisztikai tények is arról tanúskodnak, hogy 1970 és 1980 között ötvenezerrel növekedett a magyar nemzetiségű aktiv keresők száma, 30 ezerrel a foglalkoztatott nők száma és 23 ezerrel az iparban dolgozók száma. Ezek a számok beszédesen szólnak arról, milyen változások mentek végbe a magyar nemzetiség életében. A gazdasági egyenjogúság törvényszerűen magával hozta a szociális és kulturális változásokat is. Véleményem szerint előrelépés történt a sajátos nemzetiségi jogok érvényrejuttatása, valamint a szocialista nemzetiségi tudat elmélyítése terén is. — A Szovjetunió Kommunista Pártjának a tavaly júniusban megtartott 19. országos értekezlete külön határozatot fogadott el a nemzetiségi kérdésről. E határozatból milyen tanulságot vontak le a mi viszonyainkra vonatkozólag? — A Szovjetunió Kommunista Pártja 19. országos értekezletének határozata a nemzetek közötti viszonyokról számunkra is sok újjal és érdekességgel szolgál. Megállapítja, hogy a nemzetiségi kérdés megoldásában elért eredményeket túlértékelték és nem oldottak meg ezen a területen számos égető kérdést. Korábban nálunk is gyakran elhangzottak olyan vélemények, hogy az állam föderatív rendezésével, a csehszlovák szocialista szövetség létrehozásával a nemzetiségi kérdés megoldottnak tekinthető. Valahogy sántít ez a megfogalmazás. Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy az. ami ma jó lehet, az a holnap, a jövő keréktörőjévé válhat. A sok közül csak egy példa. Hazánkra jellemző a lakosság nagyfokú mobilitása. Szlovákok élnek színtiszta magyar községekben és megfordítva. Mindez többnemzetiségü hazánk realitása. Az elért eredményeink is közösek és nehéz lenne az elszámolás, ki tett többet ? Együtt vettük ki részünket a munkából, közösek a gondjaink, de az örömeink is. A jövőben talán arra kell nagyobb gondot fordítani, hogy közös hazánkban bármely nemzetiség tagja ténylegesen egyenjogúnak_ érezhesse magát az ország minden részében, hogy mindenütt gyakorolhassa jogait és érvényesíthesse jogos érdekeit az alkotmány szellemében. ®— A CSKP KB 10. és az SZLKP KB ezt követő ülésén elhangzott főbeszámoló kiemelte, hogy milyen fontos a lenini nemzetiségi politika következetes érvényesítése. Erről a kormány nemzetiségi titkársága vezetőjének mi a véleménye? — Hazánkban a nemzetek és nemzetiségek között kölcsönös a megértés és érvényesül a társadalom fejlődéséért vállalt felelősségtudat. Bár a Csehszlovákiában élő nemzetek és nemzetiségek közös gazdasági, szociális, ideológiai és kulturális bázison fejlődnek, vannak sajátos szociális és etnikai vonásaik — a nyelv, a nemzeti kultúra elemei, az életmód, a hagyományok, szokások, stb. Ezek alapján a kulturális politika lehetővé teszi számukra sajátos vonásaiknak és hagyományaiknak a fejlesztését. Ezzel szerves egységben fejlődésüket azonban úgy orientálja, hogy azok „cselekvő eszközeivé váljanak a szocialista öntudatosságra, az internacionalizmusra és a hazafiságra való nevelésnek." — Köszönöm a beszélgetést BALÁZS BÉLA Fotó: Prandl Sándor 2 «
