A Hét 1989/1 (34. évfolyam, 1-26. szám)
1989-02-24 / 9. szám
VOLT MIRŐL BESZÉLNI Ez évben január közepén új helyen, a Vesna művelődési otthonban tartotta értékelő taggyűlését a Csemadok Pozsonypüspöki (Pod. Biskupice) Alapszervezete. Akárcsak a múltban, most is telt ház volt. A magyar tannyelvű óvoda és az iskola ötletes, kedves műsorral lepte meg a közönséget. Versek, mondókák, kiolvasó játékok és az énekek megérdemelt sikert arattak. Mészáros Alajos mérnök üdvözölte a megjelent vendégeket: Sidó Zoltánt, a Csemadok Kb elnöként, a Szövetségi Gyűlés képviselőjét, Gyurcsis Józsefet, a Csemadok Bratislava! VB küldöttét, Kiss Lászlót, a Bratislavai Magyar Kulturális Központ igazgatóját, Buzási János mérnököt, a hnb alelnökét és a többi társadalmi és tömegszervezetek képviselőit. Utána Jéghné Nagy Izabella, az alapszervezet elnöke értékelte az 1988-ban végzett munkát. Tartalmas, eseményekben teli évet zártak, szinte minden hónapban történt valami: anyanyelvi, szociográfiai, egészségvédelmi előadás, gombaszögi, zselizi kirándulás a kulturális rendezvényeken, könyvkiállitás, reprezentációs és rózsabál, a II. Városi Kulturális Napok látogatása stb. A legfontosabb azonban, hogy a Csemadok alapszervezete végre egy önálló házat kapott, ahol a tagok közül sokan dolgoztak önként a felújításon, amely még nem fejeződött be. És felhívta a figyelmet, hogy további önkéntes brigádot szerveznek, szeretettel várnak mindenkit, aki segíteni tud. A régi falusi ház első két szobájában püspöki néprajzi emlékeit szeretnék összegyűjteni, hiszen a hagyomány és az anyanyelv ápolása a Csemadok egyik legfőbb feladata. Jéghné Nagy Izabella Váci Mihály: Nem elég című versének szép soraival zárta értékelő beszámolóját. Reicher Szidónia a Hunyadi János Ifjúsági Klub működését és az ez évi tervét ismertette. Nagy Vilmos mérnök a Szocialista hazafiság és az internacionalizmus cimen tartott rövid, átfogó előadást. A vitában többen szólaltak fel. Wurster János a szülök és iskolabarátok nevében üdvözölte az értékelő gyűlést. Kiemelte az iskola és a Csemadok alapszervezetének jó SZÉLJEGYZET Ünnepiünk és ünnepre készülünk. Köszöntjük február 25-ét, a csehszlovákiai munkásosztály győzelmének 41. évfordulóját és megemlékezni készülünk március 5-ről, a Csemadok megalakulásának 40. évfordulójáról. A két évforduló más-más jellegű. A munkásosztály februári győzelmének 41. és a Csemadok megalakulásának 40. évfordulóját azért említem mégis együtt, mert a két évforduló ha egymástól eltérő jellegű is, sok tekintetben összefügg, és a csehszlovákiai magyarok szempontjából átfedi egymást. A munkásosztály februári győzelmének tulajdonítjuk, hogy a Csemadok megalakult, a Csemadok viszont munkájával, egész tevékenységével a munkásosztály ügyét szolgálta és szolgálja. Negyvenegy éve, 1948 februárjában a döntő harcok idején a csehszlovákiai munkásosztálynak sikerült egyetlen hatalmas csaAz értékelő gyűlésen megjelentek egy része kapcsolatát. Bállá Igor az alapszervezet Zendi rockszínpadának vezetője az együttes terveiről szólt. Elmondotta, hogy az új, modem kulturális értékek előadóit is támogatni kell, nemcsak erkölcsileg, hanem anyagilag is. Dobos László a tartalmas, folyamatos munkát dicsérte. Megállapította, hogy az elmúlt esztendő nagy mértékű elmozdulást jelentett a holtpontról. Csak aktív munkával lehet a tagok érdeklődését felkelteni. Harcolni kell a közönyösség ellen. Az értékfelmérés kedtasorba állítania a dolgozók túlnyomó többségét. A győzelemért vívott harcokban a csehszlovákiai magyarok közül is sokan részt vettek. A közös érdek követelte és a kommunista párt internacionalista politikája tette lehetővé, hogy az 1945 és 1948 közötti nehéz napok után a Szlovákia iparosítására vonatkozó 1949-ben hozott párthatározat gyakorlati megvalósítása eredményeképpen a csehszlovákiai magyarok részére is lehetővé vált a felemelkedés. A dél-szlovákiai járások fejlődésében már az első ötéves népgazdaságfejlesztési terv feladatainak a teljesítése kedvező változásokat eredményezett. Üj ipari üzemek, iskolák, művelődési otthonok, szociális létesítmények épültek. Az új üzemek építésével párhuzamosan a meglevőket bővítették s korszerűsítették. A magyarlakta vidékeken számos élelmiszert, építőanyagokat és kisipari cikkeket gyártó üzem is létesült. Dél-Szlovákiában nagy kiterjedésű állami gazdaságok alakultak, és itt építették fel az első nagy hizlaldákat, létesítették az első gép- és traktorállomásokat, valamint az első mintaszerű vező helyzetet teremt, de nem szabad csökkenteni a fordulatszámot. Kitért az 1968-as alkotmánytörvény egyes pontjaira és szólt az új alkotmánytervezet előkészítéséről is. Takács András a falumúzeum, a tájház fontos szerepére és az önkéntes gyűjtésre hívta fel a figyelmet. A település tárgyi emlékeinek nem szabad elkallódniuk. Foglalkozott a nemzetiség, az anyanyelv szerepével és megtartó erejével. Schniererné Wurster Ilona az iskolabarátok nevében megköszönte. egységes földműves-szövetkezeteket. A fejlődést kedvezően befolyásolta a jó termőföld, és a vidék dolgozóinak öntudatos, a szocialista építést elkötelezetten támogató magatartása. Dél-Szlovákiában a szövetkezeti gondolat hamar népszerűvé vált, és az 1948 végén és 1949 elején elkezdődött szövetkezetesítés az 1950-es évek derekára szinte mindenütt befejeződött. A jó munka eredményeképpen az egykor elmaradott vidéken is megnőtt az anyagi fogyasztás, és lényegesen megváltoztak az emberek életkörülményei. A szocialista építés forradalmian átalakította Csehszlovákia népének s ezenbelül a csehszlovákiai magyaroknak az életét. Az átalakításban nagy része volt (és van ma is) a Csemadoknak. A februári győzelem 41. és a Csemadok megalakulásának 40. évfordulóját ezért is említem együtt, és látom a jellegét tekintve egymástól ugyan eltérő, de egymással mégis összefüggő eseménynek. Az elmúlt negyven évben a Csemadok a magyarok lakta falvakban és városokban Az óvodások fellépése . hogy a Csemadok alapszervezete segített az iskolabusz elindításának szervezésében. Szólt a szakiskolák helyzetéről, az anyanyelv használatáról, valamint az új alkotmány-törvényjavaslatról. A vitában felszólalt Sdó Zoltán, a Csemadok KB elnöke is. Nagyra értékelte és megköszönte az alapszervezet jó munkáját. Beszélt a Nemzeti Front Elnöksége elé terjesztett javaslatokról, az alapiskolák, középiskolák és a szaktanintézetek helyzetéről, az egyetemi és főiskolai felvételekről. A nemzetiségeknek nemcsak joguk, hanem kötelességük is a nemzetiségi kultúra problémáival foglalkozni és észrevételeiket a felsőbb szervekhez továbbítani. Szólt az alkotmányügyi munkabizottság munkájáról is. Kiss László, a Bratislavai Magyar Kulturális Központ igazgatója a kulturális központ új székházának építéséről és munkájuk szerepéről, egymás kultúrájának alaposabb megismeréséről tájékoztatta a gyűlés résztvevőit. A vita összefoglalása és az ez évi munkaterv jóváhagyása után Bab Péter konzervatóriumi hallgató élvezetes zongorajátékával ért véget az értékelő taggyűlés. OZSVALD ÁRPÁD Fotó: Vas Gyula szinte valamennyi kulturális, társadalmi és politikai munkából kivette a részét. Közben sokrétűvé fejlesztette sajátos feladat- és munkakörét. Ismertté és népszerűvé váltak országos, körzeti, járási és helyi rendezvényei, a különféle kiállításai, a néprajzi és a munkásmozgalmi dokumentumokat bemu-( tató állandó jellegű emlékszobái, módszertani kiadványai és szemináriumai. Rendezvényeivel és kiadványaival jelentősen elősegítette a csehszlovákiai magyarok tájékoztatását és műveltségi színvonalának az emelését. A Csemadok alapszervezeteinek a most lezajlott értékelő taggyűlései arról adtak bizonyságot, hogy az említett évfordulók nemcsak ünneplésre és emlékezésre, hanem arra is ösztönzik a Szövetség tagságát, hogy az ismét helytálljon, és elősegítse napjaink problémáinak a megoldását, az átalakítás érdekében elvégzésre váró feladatok teljesítését. BALÁZS BÉLA 7
