A Hét 1989/1 (34. évfolyam, 1-26. szám)
1989-02-10 / 7. szám
492 11 p■ ••• Az archaikus elemeket tartalmazó mondókákban a gyermekek úgy fordulnak a csigabigához, a cserebogárhoz, a fecskéhez, a gólyához, a katicabogárhoz, a lepkéhez, mintha egyenrangú társak volnának. Ha a gyermekek csigát találnak, kezükbe veszik, és énekelni kezdik neki a csigabiga-csalogatót. A dalocskát addig ismételgetik, míg a csiga a házából ki nem búvik, és ki nem ölti szarvát. A dalocskának viszonylag sok változatával találkozhatunk a Galánta környéki falvakban is. Ezek közül a legismertebb : Csigabiga, gyere ki, Ég a házad ideki! Kapsze tejet, vajat. Holnapra is marad. (Tallós — TomáSikovo) Minden valószínűség szerint a csalogatóban a hajdani áldozati ajándékok maradványa őrződött meg. A csigabiga-csalogató hosszabb változata : Csigabiga, gyere ki. Ég a házad ideki! Kerek tóba teszlek. Onnan ki se veszlek. Hosszú pókok megkergetnek. Vén hollók megesznek. (Taksony — MatúSkovo) Hasonló kérdést tesznek fel a katicabogárnak is: Katica, katica, mondd meg nekem. Mikor lesz itt a nyár? A kérdésre ők adják meg a választ: Majd megmondom húsvét után. A gólyához éneklik a következő dalocskát is: Gólya néni, gólya, Nincsen bugyogója, Lecsúszott a tóba. Elvitte a béka. (Felsőszéli — Horné Saliby) Márciusban, amikor megjelennek a cserebogarak, a gyermekek ezt mondo gatják: Cserebogár, mikor lesz nyár? Pünkösd táján, vasárnapján. Mikor a fák virágoznak. Vénasszonyok tollászkodnak. (Diószeg) ■Ths, Egy harmadik, rövidebb változat: Csigabiga bácsi, bújjál ki, Szántunk-vetünk, boronálunk ideki! (Diószeg — Sládkoviőovo) Tavasszal, mikor visszatérnek a fecskék, a gyerekek — hogy ne legyenek szeplősek — a következő dalocskát éneklik nekik: Fecskét látok, Szeplöt hányok. Selymet gombolyítok. (Galánta) Ha gólyát látnak, így énekelnek: Gólya, gólya, vaslapát, Hozzál nekünk kisbabát! (Pered — TeSedikovo) Mikor a fák virágoznak, Az asszonyok bolondoznak. (Tallós) A fiúk tenyerükre veszik a katicabogarat, s hagyják, hogy mutatóujjuk hegyére másszon. Amerre a katica elszáll, arrafelé fogják az illetőt katonának vinni : Bum-bum bácsi. Hová visznek katonának: Föl vagy le? (Tallós) A lányok ugyanígy tudakolják, hogy merre mennek majd férjhez: Bum-bum bácsi. Merre viszel férjhez? Lefelé, fölfelé, Vagy a temető felé? (Galánta) A gyászos emlékű tatárjárás kora is megjelenik a katicabogárröppentőkben! Katicabogárka, Szállj el. szállj el. Jönnek a tatárok. Levágják a nyakadot. (Diószeg) Ugyanúgy a török veszedelem is: Katalinka, szállj el, Jönnek a törökök, Sós kútba tesznek. Onnan is kivesznek, Szekér alá tesznek, Onnan ki se vesznek. Mikor jönnek a törökök. Mindjárt agyonlőnek. (Pered) Ha a gyermekek lepkét látnak, a következő dalocskával próbálják öt magukhoz csalogatni: Lepke. Szállj a tenyeremre. Nem szállók, mert félek, Örülök, hogy élek. (Tallós) A próbálkozás általában nem jár sikerrel, de azért a tarka szárnyú pillangó emléke egy életen át elkísér. GÁGYOR JÓZSEF Fotó: Gyökeres György és Kare/ Hruby
