A Hét 1989/1 (34. évfolyam, 1-26. szám)
1989-02-10 / 7. szám
ÚJ ÚTKERESÉS A KGST január végi moszkvai 130. ülésén emlékeztek meg a szocialista országokat tömörítő nemzetközi gazdasági szervezet létrejöttének 40. évfordulójáról. Természetesen a tanácskozás célja nem az évforduló megünneplése volt. A résztvevők gyakorlati kérdésekkel foglalkoztak elsősorban, így. hogy miképp lehetne fejleszteni a tagállamok gazdasági és műszaki tudományos együttműködését az együttműködés mechanizmusának átalakítását, a vállalati szintű kapcsolatok meggyorsítását. Olvasóink előtt is ismeretes, hogy a KGST tagországai a tanács létezésének első évtizedeiben jelentős eredményeket értek el. Az utóbbi években azonban problémák egész sora merült fel. A gazdaságkutatók jelentős hányada ennek okait abban keresi, hogy a történelmi kihívás jelentőségét a KGST országok megkésve, csupán a nyolcvanas években kezdték felismerni. A világgazdasági korszakváltás nyomán a kisebb KGST országok egyre nehezebben tudják értékesíteni a világpiacon hagyományos exportcikkeiket, cserearányaik romlanak. A nemzetközi enyhülés új feltételeket teremtett a KGST és a Közös Piac kapcsolatainak normalizálása irányában. Hazánk érdeke is megkívánja, hogy ebben a helyzetben aktivizáljuk kapcsolatainkat a tőkés és fejlődő országokkal is, mert hasonlóképp cselekszik a KGST tagországok nagy része. A most kezdődött folyamat lehetővé teszi, hogy erőteljesebben kapcsolódjunk be a nemzetközi, de elsősorban a szocialista munkamegosztásba. A mostani moszkvai tanácskozás dokumentumaiból kiderül, hogy Csehszlovákia azokból a pozitív eredményekből indul ki, amelyeket a KGST tagországokkal folytatott sokoldalú és kétoldalú együttműködésben ért el. Ki kell azonban küszöbölni a regt adminisztratív módszereket, amelyek elavultak, s magasabb szintű együttműködésre, nem a hagyományos kapcsolatokra van szükség. Mint azt már a csehszlovák kormány programnyilatkozatában is kihangsúlyozták, országunk mindenekelőtt a szocialista munkamegosztás 1991—2005-re szóló kollektív koncepcióját, a nagy tudományos termelési és technológiai célprogramokat kívánja megvalósítani. A külgazdasági kapcsolatokban továbbra is döntő szerepe lesz a Szovjetunióval folytatott széleskörű kölcsönösen előnyös együttműködésnek. A közeljövőben valószínűleg 1989 márciusában Prága vendégül látja a KGST országok legfelsőbb vezetőit, amelyen szó lesz a tagországok gazdaságpolitikájának egybehangolásáról. az integrációs folyamatok meggyorsításáról. A KGST országok tervbe vették a vámunió megteremtését is, ami feltétele a szocialista országok közös piaca megteremtésének. Az említett tanácskozásra és főleg hatékony intézkedésekre annál is inkább szükség van, mert a két világrendszerbeli munkatermelékenység és tudományosműszaki haladás „ollói" könyörtelenül és veszélyesen kezdtek szétnyílni számunkra, ami tovább szűkítheti a KGST országok nyugati exportképességét, és fékezheti a belső gazdasági átalakítást is. A KGST együttműködésben is mindinkább erősödik e problémák felismerése, valamint a tudományos-műszaki feladatok gyorsított, közös megoldására való politikai törekvés. Ivan Knotek, a CSKP KB Elnökségének tagja, a Szlovák Szocialista Köztársaság miniszterelnöke január 19-én Bratislavában fogadta Sidó Zoltánt, a Csemadok KB elnökét és Lukács Tibort, a Csemadok KB vezető titkárát. A megbeszélésen jelen volt Sziegl Ferenc, az SZSZK kormánya nemzetiségi titkárságának vezetője. Az elvtársi légkörben lefolyt munkatalálkozón Knotek elvtárs nagyra értékelte a Csemadoknak a szocialista építés érdekében végzett munkáját és megvitatták a lenini nemzetiségi politika gyakorlati érvényesítésének időszerű kérdéseit. A találkozón készült CSTK felvételen balról: Ivan Knotek és Sziegl Ferenc, jobbról Lukács Tibor és Sidó Zoltán. n i vissAPiu^jxrró JANUAR '89 A Szlovák Szocialista Köztársaság kormánya jelentést vitatott meg a Gabcikovo-Nagymaros vízlépcsőrendszer építéséről. Megállapította, hogy a vízlépcsőrendszer cseh-SZERDA 18 szlovákiai része a Szövetségi kormány erre vonatkozó határozatával és a csehszlovák—magyar szerződéssel összhangban készül. Becsben befejeződött az európai biztonság és együttműködési konferencia résztvevőinek utóta-CSÜTÖRTÖK 19 lálkozója. A külügyminiszteri szintű zárótanácskozás utolsó napján 11 ország képviselője szólalt fel. Az amerikai Kongresszus épülete, a Capitolium előtt ünnepélyes keretek között letette a hivatali es-PÉNTEK 20 küt George Bush, az Egyesült Államok 41. elnöke. Madridban megkezdődött a Spanyol Kommunista Párt országos konferenciája. Napirenden a párt-SZOMBAT 21 nak az EGK politikájával kapcsolatos kérdésekben elfoglalt stratégiája szerepelt. Prágában megkezdte értekezletét a Szakszervezeti Világszövetség vezetösege. Az értekezleten megvitatták a 12. Szakszervezeti Világkongresszus előkészületeivel kapcsolatos kérdéseket. Az VASÁRNAP 22 1990-ben sorra kerülő tanácskozás számára készülő koncepció nagy hangsúlyt fektet a nemzetközi szakszervezeti mozgalom megújítására. Moszkvában megkezdődött a KGST végrehajtó bizottságának 130. ülése. A tanácskozás napirendjén szereplő legfontosabb kérdés a tagállamok gazdasági és tudományos-műszaki együttműködésének tökéletesítése a tanács működési mechanizmusá-HÉTFŐ 23 nak átalakítása, a szocialista gazdasági integráció elmélyítése során. Az ülésen részt vett a KGST valamennyi tagállamának, valamint Jugoszláviának a képviselője. A csehszlovák küldöttséget Jaromír Obzina a szövetségi kormány elnökhelyettese vezeti. Az SZLKP KB Elnöksége ülésén egyértelmű támogatását fejezte ki a CSKP KB Elnökségének a prágai provokációs fellépésekkel és az államellenes demonstrációkkal KEDD 24 Összefüggő január 20-i állásfoglalásával kapcsolatban. Elítélte a szocialistaellenes csoportok akcióit. Q/oojő! Örömmel írom ezt a levelet, mert jó hírt mondhatok. Amint arról Önök már korábban értesülhettek a napilapokból: Bratislavában is működik Magyar Kulturális Központ. December végi első sajtótájékoztatóján Kiss László, a központ igazgatója elmondta. hogy a város központjában, a Szlovák Nemzeti Múzeum és a Komensky Egyetem szomszédságában, a Vajansky rakparton kaptak hosszú használatra építési telket. Abban reménykedik, hogy az építkezési munkák már ezidén tavasszal elkezdődhetnek. Természetesen lesz benne könyvtár és kiállító helyiség. 180—200 főt befogadó színház- és moziterem, video-szalon és sok-sok kisebb-nagyobb szoba, szalon, ahol más-más szakterületek specialistái vitathatják meg az éppen aktuális érdekességeket. Sajnos, és úgy gondolom mindannyijnknak ez fáj a legjobban, könyv-, hanglemez-. magnó- és videókazetta árusítással csak szőkébb mennyiségben, a ház keretei között foglalkoznak majd. Mert ennek joga a Kultúra Külkereskedelmi Vállalathoz tartozik s nem sikerült megegyezniük, megosztozniuk a szűk területen, hiszen maga a könyvárusítás és az azzal járó ügyintézés igényelne ugyanekkora területet. Örüljünk hát annak, ami van. s bízzunk abban, hogy egyszer majd könyvekből is teljes lesz nálunk a választék s lássuk, mire jó. miért hasznos számunkra a Kulturális Központ? Jó azért, mert színházában magyarországi társulatok fognak fellépni s egyegy bemutatóró! ezentúl már nem csak a Stúdió adásából értesülhetünk. Jó azért mert mozijában a magyarországi bemutatóval szinte egyidőben vetítik majd az új magyar filmeket A régebbi filmtermésből pedig szerzői, rendezői sorozatokba válogatva csemegézhetünk. Koncertpódiumán pedig a zeneművészet ifjú és befutott mestereinek lesz lehetőségük az itteni bemutatkozásra. S ami a legjobb az egészben, az az, hogy mindez nem csak a jövő. hanem akár a ma programja is lehet. Mert a bratislavai Magyar Kulturális Központ — ha saját székház nélkül is —, de már él és működik. Együttműködik mindenkivel, aki baráti jobbot nyújt. A Nemzeti Front — így a Csemadok — szervezeteivel, a kerületi és járási nemzeti bizottságok kulturális ügyosztályaival, az ifjúsági szövetséggel, a városi és a községi művelődési házakkal. — Elmegyünk mindenhova, ahova csak hívnak — mondta Kiss László. S nem majd. ha a ház felépül, hanem már most. Éppen a múlt héten nyűt meg egy fotókiállítás a bauhaus irányzatról, a hónap végére várják Oravecz György zongoraművészt. A múlt évben a Filmklubban sikerrel mutatkozott be a Balázs Béla Filmstúdió, a Marxizmus—Leninizmus Intézetével és a Csemadok Központi Bizottságával közösen emlékeztek meg a Sarló mozgalomról, a politikai főiskolán előadás hangzott el a magyar társadalmi folyamatokról. Erre az évre is különböző előadásokat, irodalmi, színházi, zenei, képzőművészeti programokat terveznek. S ezek élvezői nemcsak a fővárosban élő emberek lehetnek, hanem a vidékiek is. STRASSER GYÖRGY
