A Hét 1989/1 (34. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-01 / 1. szám

THÁLY KALMAN abban rejlik, hogy Pagva lelkes híve Buddhá­nak és tanait követve kötelességének tartja embertársai megsegítését bármilyen körül­mények között. Még akkor is, ha saját magá­nak szerez vele kellemetlenséget. Hiába, régi igazság, jó tettéért nem várhat mindig jót az ember. Pagva is ráfizetett a jó szívére. El­­csapták az állásából, mert egyik sikkasztó barátját figyelmeztette, hogy éppen őt bízták meg a letartóztatásával. Erre aztán a sikkasz­tó „olajra lépett", azóta is bottal ütik a nyomát, s akkor és ezért lett Pagva rendőr­tisztből prémvadász. — Mit csinálsz holnap? — kérdi Pagva, miután sajnálkozva visszautasítottam a taj­­gába szóló meghívását. — Megnézem a Bogdo-gegen palotáját. — Azt már tavaly is láttad. Nem volna inkább kedved megnézni az állami maralfar­­mot? — Dehogynem. Szó szót követett és Pagva még aznap este elment hivatali főnökéhez, aki kérésére írásban engedélyezte a farm megtekintését. Mogo nagy bosszúságára, akinek semmi kedve sem volt a szarvasok karámjai között sétálgatni, de mégis sétálgatnia kellett, mert nem akart egyedül elengedni volt beosztott­jával. Hogy miért, arra nem adott magyará­zatot, én pedig nem voltam olyan éleselmé­jű, hogy magamtól is rájöjjek. Reggelre beborult az ég és hamarosan eleredt a havasesö. Pagva pontosan érkezik és már a küszöb­ről lobogtatja az engedélyt. Zsargal is betop­pan néhány perccel később, saját kocsimat állította le Mogoék háza előtt. Ez lesz ócska Volgám első mongóliai próbaútja. A repülőtérig aszfalton utaztunk, ott balra kanyarodtunk, le a sima útról a behavazott mezőre. A Bogdo Ul hegység déli lába men­tén autóztunk tovább egy kerékcsapát kö­vetve és több patakon átkelve. Mire megér­keztünk a farm igazgatóságára, elállt a hava­zás és kocsim jónéhányszor sziklához verte a hátulját. Tehát nem valami barátságos, de annál közvetlenebb volt az ismerkedése a mongol útviszonyokkal. Csak azt nem tu­dom, mi lesz majd akkor, ha alaposan meg­pakoljuk a csomagtartót. A farm igazgatósága egy hosszú földszin­tes épületben székel, amelynek bejárata előtt büszke fejtartású, nyurgára sikerült nyakú betonból öntött maral szarvaspár szobra tekint a messziségbe. Miközben Mo­goék odabenn tárgyalnak, én a hóban topo­gok. Az iroda közelében deszkakerítéssel szegett jurták sora húzódik, amelyekben a farm alkalmazottai laknak. Az egyik jurtába rövidesen betértünk, hogy magunkkal vigyük lakóját, akit a farm vezetője kísérővé adott mellénk. Maga a farm néhány kilométerrel odébb van, kapuja egy széles völgy bejáratában található. Harminc kilométer hosszú keríté­sét három méter magasságig egymásra ra­kott fenyőrönkökből cikcakkban építették fel. Mögötte több mint ötszáz maralt tartanak szomorú rabságban. Vagyis egy jókora va­daskert kapuja tárul ki előttünk szélesre. Mindjárt mögötte kíváncsian forgatjuk a fe­jünket, keressük a romantikus völgyekben és sziklák között a szarvasokat, amelyeket ha­marabb hallunk, mint látunk meg. Gyakran és jól bőgnek a farm szarvasai. Fényes nap­pal csak úgy zeng a völgy az epedő szarva­sok hangjától. Néha ugyan csend borul a tájra, de amikor kisvártatva feltör a fenyves mélyéről egy süvöltő hang, mint amikor a szikra lángra lobbant ja a tüzet, az első biká­nak kórusban válaszolnak a többiek. Sajnos, valamennyi láthatatlan, valahol mélyen a be­kerített fenyvesben tartózkodnak, de Így is nagy élmény tömeges bőgősüket hallani. (Folytatjuk) Százötven éve született Thaly Kálmán, a kuruckor történetének és költészetének szenvedélyes kutatója. Kiterjedt történetírói munkássága mellett, melyben a Thököly és Rákóczi korral foglalkozott (II. Rákóczi Ferenc ifjúsága, Bottyán János, Adalékok a Thököly és Rákóczi kor irodalomtörténetéhez. Régi magyar vitézi énekek és elegyes dalok stb.j nevét a kuruc költészet kitűnő stilusutánzata­­ival tette híressé. Ez olyannyira sikerült hogy csak halála után pár évvel jöttek rá. Riedl Frigyes és Tolnai Vilmos egymástól függetle­nül egybehangzóan megállapították, hogy Thaly az összegyűjtött kuruc költemények közé a saját verseit is becsempészte. Körül­belül tíz versről állapították meg, hogy nem eredeti kuruckori müvek. Ezek közül ország­szerte ismertté váltak az Esztergom megvéte­léről, A köiesdi harcon. Ócskái Lászlóról való ének, valamint a Kiáltott Rákóczi című költe­mények. Érdemes felidézni az Esztergom megvételéről szóló ének első sorait: Sebes víz a Garam, siet a Dunába, Kurucok tábora éppen ott megszálla. Rákóczi tábort üt a Garam-torokban, Pe rzs i a - szőnyegen pihen szép sátorban. Perzsia-szőnyegen, fényes tigrisbörön ... Sátor előtt álltak palotások bővön. Verik az rézdobot, fújják a trombitát A sok nyalka kuruc üli a paripát. (1839-1909) E sorok a beleélés tehetségét bizonyítják. Thaly költőnek készült, a petőfieskedök mo­dorában kezdett verselni, majd később bal­ladáin érződött Arany és Tompa hatása. Első verseskötetét, mely Szabadság hajnala cím­mel 1861-ben jelent meg, elkobozták. Ro­mantikus múltszemlélete avatta a kuruckor rajongó hívévé, de néha kellő kritika nélkül kezelte a forrásmunkákat. Viszont szorgalma és szervezőképessége kiváló volt. Tíz kötet­ben kiadta az Archívum Rakoczianumot (Rá­kóczi levéltárát), Thököly Imre és Bocskai István leveleskönyvét. Elment Törökország­ba, hogy felkutassa Rákóczi és társainak sírhelyét. Mint országgyűlési képviselő nagy szerepet játszott abban, hogy a bujdosók hamvait ünnepélyesen hazaszállítsák. Meg­látogatta Turinban Kossuth Lajost és tiszte­lete jeléül elvitte neki Rákóczi szenvedőjé­nek egy darabját. Az ő javaslatára alapították meg a Magyar Történelmi Társulatot; hosszú éveken át a Századok című folyóiratot szerkesztette. Több tudományos és irodalmi társaság tagja volt. Később Pozsonyban telepedett le, ahol a Toldy-kör elnökévé választották. Thaly Kálmán kuruc költeményei hatással voltak Endrödi Sándorra és Ady Endrére. Ady nagyon szerette e verseket és maga is ked­vet kapott a kuruckort idéző versek írására. Sőt még tanulmányt, emlékező cikket is írt Thaly Kálmánról. Szerb Antal (aki meglepően sokat foglal­kozott Thaly Kálmánnal) megjegyzi;.......a szép. kerek kompoziciójú. színes és feltűnő­en régies verseket Thaly írta. a terjengős, egyhangú és nem különösen régies ízű ver­sek eredetiek. Kivételt alkotnak a bujdosó énekek. A legkülönösebb az — írja tovább Szerb Antal — hogy még a történelmi igaz­ság szempontjából sem lehet Thalyt teljesen elítélni. Hiszen verseinek kurucvolta nem légből kapott dolog, annyira át vannak szőve magukban nem jelentékeny, de a Thaly-féle változatban tökéletesen ható kuruckori motí­vumokkal ... Thaly verseiben csakugyan benne él Rákóczi kora, legalábbis a mi szá­munkra sokkal tisztábban árad belőlük annak a kornak a lelke, mint az eredeti költemé­nyekből. Ha Thaly versei nem is igazi kuruc­kori költemények, Thaly megírta azokat a verseket, amelyeket egy egykorú költőnek kellett volna megírnia, ha akadt volna abban az időben egy Thalyhoz hasonló tehetség." Thaly annyira benne élt a kuruckor világá­ban, hogy a stilusutánzás jobban sikerült, mint az eredeti. Lemondott az egyéni dicső­ségről, névtelen szegénylegények álarcát vette fel. hogy ezzel is a Rákóczi kor irodal­mának fényességét szolgálja. Ma ezek a versek és Thaly Kálmán szorgos munkássága irodalmunk megbecsült értékei közé tartoz­nak. OZSVALD ÁRPÁD Lennék én folyóvíz ... FOTÓ: VILIAM PRIBYL PETŐFI SÁNDOR Lennék én folyóvíz. Hegyi folyam árja, Ki darabos útját Sziklák között járja; De csak úgy, ha szeretőm Kis halacska volna. Habjaimban úszna föl s le Vígan lubickolva. Lennék vad erdő a Folyó két oldalán, Fergetegekkel a Harcot kiállanám; De csak úgy, ha szeretőm Kis madárka volna, Bennem ütne fészket és ott Ágamon dalolna. Lennék váromladék A hegy tetején. Bús pusztulásomat Venném csak könnyedén; De csak úgy, ha szeretőm Ott a repkény volna. Elnyúló zöld karjaival Homlokomra folyna. Lennék kicsiny kunyhó A rejtett völgybe' lenn. Eső vágta sebbel Szalmaföldemen; De csak úgy, ha szeretőm Bennem a tűz volna, Tűzhelyemen lassacskán, de Nyájasan lobogna. Lennék felhödarab. Összetépett zászló, A vadon táj fölött Fáradtan megálló; De csak úgy, ha szeretőm Az alkonyat volna, Búshalovány arcom körül Pirosán ragyogna. 15

Next

/
Thumbnails
Contents