A Hét 1989/1 (34. évfolyam, 1-26. szám)
1989-02-03 / 6. szám
TEMETŐ KAPU (MACS JÓZSEF REGÉNYÉRŐL) A leányanyáról, a szerelem meggyötört áldozatairól, azokról, akik fél szárnyú madárként morzsolták életüket a korlátlan jogúnak hitt és nevezett szerelem rendre porrá törött jogai között, ősidők óta sok-sok változatban beszél minden szürkült, és a kontya félre csúszott, de eltökéltségéből, bármennyire is lángolt a teste, semmit sem engedett. Pedig hát egyre nehezebbek lettek az éjszakái. És egyre inkább gyötörték a félelmek és az iszonytató képzelgések. S mikor hozzá is eljutott a hír, hogy ember kering a világűrben, végképp megbomlott az elméje. Úgy érezte, az űrhajós férfi ellen nincsen védekezés. Álmában az már birtokba is vette a testét. Fölébredve is félt, az űrhajós eljöhet érte a valóságban is. S akkor sohasem állhatna a jajhalmiak elé, hogy látjátok, így is lehet élni. Csakis az LTU Az AIDS térhódítása — nyelvünkben A lassan világjárvány méretű AIDS nemcsak az orvosi szaklapok gyakori témája. Az angol acquired immune deficiency syndrome kezdőbetűiből alkotott mozaikszó járványszerü gyorsasággal tört be hétköznapjaink szókincsébe is. Az angol elnevezésnek megfelelő szerzett immunhiány(os) tünetegyüttes hűen fejezi ki ugyan a kór lényegét, ám hosszadalmas volta miatt aligha nyer polgárjogot a közbeszédben. S bár az AIDS-témához fűződő nyelvi problémák korántsem olyan súlyosak, mint a szó által jelzett betegség, nem lesz haszontalan, ha felhívjuk olvasóink figyelmét néhány, az AIDS-szel kapcsolatos nyelvhelyességi tudnivalóra. nép irodalma. Szinte mindig szeretettel, szinte mindig balladás villanásokkal. Ez a probléma, úgy tetszik, lezárhatatlan. Minden társadalomban, minden időben újratermeli az életet. Mács József új regénye, a Temetőkapu is erről beszél megrendítő fordulatokkal. Temetéssel kezdődik a regény. Fiatal, alig tizenhat éves leányanya temeti a gyermekét, akinek nincs megnevezhető apja, s aki nem is szerelemből fogant, erőszak volt az indítója. De Jajhalmán, a regény falujában, úgy is megbocsáthatatlan véteknek számít. Lemoshatatlan bélyegnek. S a leányanya ebből a feneketlennek látszó szakadékból szeretne kikerülni. Megváltoztatni a környezet elmarasztaló ítéletét. Méghozzá azzal a megdöbbentő elhatározással, ahogy eltemeti a szerelmi vágyát is, ahogy a gyermekét eltemette. Bizonyítani kívánja az ártatlanságát, hogy majd példabeszédet készítsenek róla. Volt egyszer egy fiatal lány, fiatal volt és tapasztalatlan. Hamar megégette magát, és hogy ártatlanságáról bizonyságot tegyen, messziről elkerülte a férfiakat. Nem is esett folt az életén. Megdöbbentő elhatározásának megfelelően férfiút nem is akart látni többé. Húsz, huszonhat, harminc, majd negyven esztendős lett, élete sokat változott, dolgozott saját földjükön és a szövetkezetben, volt útiőr, állatgondozó és mezökerülő, dolgozott napfelkeltétől napnyugovásig, haja már akácfák bújtatta kriptát képzelte olyan rejtekhelynek, ahol a legélesebb szemű űrhajós sem találhat rá. S már fel is pattant éjjeli ágyából, s a csűrben ásót, lapátot és fűhordó lepedőt keresett és indult a temető felé. Azzal az elhatározással, hogy rég porladó kisfia csontjait is magával viszi a biztos fedezékbe. Vitte is a kiásott csontdarabkákat már megnyugodva. Már lepattogtak róla a félelem bilincsei. Ott találtak rá a kriptában majd másnap délután a testvérei. A szokásosnál hosszabban időztünk a regény meséjénél. Ez a megrendítő történet ugyanis egy lehetséges emberi sors nagy fantáziájú alakítása, hihető lélekrajza a regény egyik szembetűnő értéke. Jól vette észre Dusza István a regény csehszlovákiai kritikusa: Mács József regénye, a Temetőkapu, az erdélyi Szilágyi István Kő hull apadó kútba című remekművének a balladás drámaiságú világára emlékeztet. A mese más, a sorsok is mások. A Temetőkapu Márton Borisát erőszakkal teszik anyává, a Kő hull apadó kútba Szendi Ilkája maga választja és öli meg a szeretőjét, de mind a két nő útja az őrületbe fut. És mindkét regény tudathasadásos világról beszél. Még a helynevek is rokonhangzásúak. Szilágyi István Jajdonjára Mács József Jajhalomja felel. S mindkét mű az őrülethez vezető személyes sors lélektani ábrázolása mellett egy-egy zárt közösség sorsregénye is. Szilágyi István az erdélyi, Mács József a szlovákiai magyarság életének meghatározott szakaszáról beszél. A művészi megformálásban lényeges a különbség. A Kő hull apadó kútba az utóbbi évtizedek egyik legnagyobb, legmodernebb regénye. A történelmi családregény, a társadalmi, szociográfiai regény, a tudatregény, a gondolati-filozófiai esszéregény, a realista lélekrajz, a modem látomáspróza tipikus regényelemeit mind magában hordozza. A Temetőkapu kevesebb rétegű, hagyo-Kezdjük talán a szó kiejtésével. A mozaikszó felbukkanása idején az éc, écc kiejtés kezdett terjedni, napjainkban azonban inkább a betükiejtéses édsz kerül előtérbe. Ennek megfelelően a szó helyes melléknévi alakja az AIDS-es s nem az AIDS-szes! Ugyanakkor a szó eszközhatározói változata: AIDS-szel, s nem AIDS-el. Ez utóbbi esetben ugyanis a -vei rag hasonul a betűkiejtés utolsó betűjéhez, az eszhez; míg az előbbi esetben az -s illetve kötőhangzóval az -es képzőt toldjuk a mozaikszó utolsó tagjához. A tárgyragos alakot illetően mind az AIDS- et, mind az AIDS-t alak elfogadható; a jövő dönti majd el, melyik forma válik uralkodóvá. Érdemes tudnunk azt is, hogy a mozaikszó utolsó betűje a syndrome, azaz a szindróma szó rövidítése, ami magyarul tünetegyüttest jelent. Fölösleges tehát AIDS-szindrómáról, AIDS-tünetegyüttesről beszélnünk. A baj nem jár egyedül, az AIDS sem. Köznyelvünk ajtaján még egy, az AIDS-szel szorosan összefüggő mozaikszó kopogtat: a HÍV. A humán (emberi) immunhiány vírus elnevezés, s a kezdőbetűiből alkotott szó az AIDS kórokozóját jelenti. Itt is érdemes megjegyeznünk az utolsó betűnek a vírus szóból való származását, s így elkerüljük a HIV-vírus mányosabb szerkezetű, realista hangvételű. De hát a regényírásnak ez is lehet, Mács József könyve fényesen igazolja, ma is lehet eredményes módszere. Mács József hitelesen, megrendítően tudta ábrázolni hősnője sorsát, lelki bomlását, s egyidejűleg a család életéről és a nagyobb közösség sorsának az alakulásáról is képet ad. Gömöri tájon játszódik a regény az 1940—1950-es években. Nagy bakancsokkal menetel a történelem. Masaryk és Horthy képei váltják egymást. Többször is átrajzolják a térképiét. Szóródik, szórattatik és újra kapaszkodik a nép, s Mács József mindenről képet ad hősnője lelki gyötrelmeinek festése közben. Azt még legszigorúbb kritikusai is elismerik, hogy az egyenes vonalvezetésű történetből Mács József kitűnő érzékkel emeli ki a sorsokat meghatározó drámai csomópontokat. Hogy Jajhalom lakóinak csoportképét úgy rajzolja meg, hogy az még a legszigorúbb szociológiai metszetnek is megfelel. A falu belső tagoltsága, az aprólékos makro- és mikroközösségi rajza, a vagyoni hierarchia mind-mind megjelenik benne. Emlékezetes sorsok, fájdalmas események sorát rajzolta meg emelkedettebb magasból tekintve vissza a tegnap fájdalmas kavargásaira. Gyógyul már a seb, amennyire egyáltalán gyógyulhat, s némileg már a sajgó emlékek is folklorizálódtak. A kritika természetesen felemlegetheti az írói fegyelem olykort lazulását, a stílus némely botlását is, de bizonyos, a Temetőkapuban Mács József jelentősei alkotott. Eddigi életműve legérdemesebb könyvét, a csehszlovákiai magyar irodalom egyik legjobb regényét, olyan művet, amelyet a kétkezi emberek is kedvvel olvashatnak. CZINE MIHÁLY (Elhangzott a Kossuth Rádióban) típusú összetétel használatát. Nem lehet kifogás azonban az AIDS-vírus, illetve az AIDS vírusa megnevezések ellen. Az AIDS terjedését illetően az egészségügyi felvilágosítás, s példája nyomán a köznyelv sem nélkülözheti néhány idegen szó, kifejezés alkalmazását. Általában nincsen gond a szexuális, homoszexuális, illetve heteroszexuális szavak helyesírásával, kiejtésével. Tisztában vagyunk e kifejezések jelentésével is: a nemi kapcsolatra utaló homoszexuális az azonos neműek közti, a heteroszexuális a különböző neműek közti kontaktus szaknyelvi jelzője. Több gondunk lehet a latin promíscuitas szó „magyarosított" változatával. A válogatott partnerekkel folytatott szexuális életet jelentő szót promiszkuitásnak írjuk és ejtjük, s nem — szlovák hatásra — promiszkuitának! A szó helyes melléknévi változata a promiszkuus (promiszkuus nemi élet). Egyre gyakrabban halljuk a széropozitfv és széronegatív kifejezéseket is. A HIV a szervezetbe kerülve, ellenanyag-termelést vált ki. A fertőzött ember vérsavójából, a szérumból, a keletkezett ellenanyagok laboratóriumi módszerrel kimutathatók. Ha a vizsgált személy már fertőzött, tehát vérsa -10
