A Hét 1989/1 (34. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-27 / 5. szám

A lúdtalpas és az X-lábú gyermekek tornája 1. Gyakorlat — a nagyobb csecsemő hanyatt fekve a két talpa közé helyezett tárgyat lábával megtartja, és fejéhez ' közelíti. 2. Gyakorlat — a két év körüli gyer­mek már ülöhelyzetben felemeli talpá­val a játékot 3. Gyakorlat — a hároméves gyér- ■ mek lábujjával felemel egy kis golyót, ceruzát, a harisnyáját 4. Gyakorlat — némi gyakorlás után kis golyókkal sétálni is lehet, de az a fontos, hogy minden ujj a talajon ma­radjon és a golyók a nagyujj alatt he­lyezkedjenek el. 5. Gyakorlat — a behúzott lábujjak­kal tartott ceruzával lehet a padlóra helyezett kis táblára vagy rajzlapra raj­zolni. 6. Gyakorlat — tegyünk egy kis lab­dát az ülő gyermek talpai közé. A kéz segítsége nélkül álljon fel, majd ismét üljön le a labdát tartva. 7. Gyakorlat — Állóhelyzetben he­lyezzünk egy kis labdát a bokák közé, kössük lazán össze a gyermek térdét és kérjük meg, hogy térdét széjjel feszítve ne engedje lecsúszni a kötelet. Ebben a helyzetben lehet kis lépéseket tenni, sőt ugrálni is. FORTÉLY Mielőtt eltennénk nyárra a szőrméből készült gallért, kucsmát, a tavasz folya­mán, amikor csak tehetjük, tegyük az ablakba vagy az erkélyre, ha esik az eső. A szőrme teleszívja magát a ned­vességgel, és a bőr sem keményedik meg. Ha nincs otthon ragasztónk, a papírt jól ragasztja a színtelen körömlakk is. A LEGEK VILÁGÁBÓL Szinte hihetetlen, de így igaz: némelyik tenger jóval mélyebben fekszik a tenger szintjénél. A tengerszint feletti magas­ságot a világóceánok szintjéhez mérik. Például a Kaszpi-tenger, a Föld legna-MÓRA FERENC Hol volt, hol nem volt, Nekeresden túl volt, volt egyszer egy bolondos legény. Úgy hívták, hogy Fityók. Ez a Fityók hátul hordta az eszét, mint juhász abotját. Darálni akarta az ecetet, kötözni a homokot. Vargához vitte élesí­teni az ekeszarvát, szabóhoz patkolni a csizmát. Mikor az apja megsokallta sok balga­ságát, azt mondta neki: — Kocsiút meg gyalogút, föl is út, meg le is út. Eredj, Fityók, szolgálatot keresni. El is ment Fityók, talált gazdát is, ka­pott parancsot is. Ez volt a parancs: — Eredj, Fityók, fát vágni az erdőre. Amit vágsz, holnap hazahozzuk négylo­vas szekérrel. Nesze ez az árpacipó, élj vele vígan. Fityók mindent jóváhagyott, csak az árpacipót kevesellte. — Ha kevés, tedd a patakba, megda­gad benne — mondja neki a gazda tré­fálkozva. Egy szó nem sok, Fityók annyit se szólt. Kiment az erdőbe, lenyesett két gallyat, beletette a patakba. Aztán meg­ette az árpacipót, kifeküdt a napra, s így aludt estig. Akkor aztán hazament. Másnap azt mondja neki a gazda: — Itt ez a darab szalonna, kend meg vele a szekeret, megyünk az erdőre fáért, amit kivágtál. Kapja magát Fityók, megkeni a szeke­ret, de mindenütt, nemcsak a kerekeit, hanem az oldalát is, a rúdját is. — Ó, te esze fitty! — formed rá a gaz­da. — Nem így kellett volna ezt csinálni! No, most már fogd be a négy lovat. Be is fogta Fityók a négy lovat, de úgy, hogy kettőt előre a rúdhoz, kettőt hátra a gyobb sóstavának a felszíne 28 méter­rel alacsonyabb a tenger szintjénél. Ez körülbelül egy húszemeletes ház ma­gasságának felel meg. De ez egészen elenyésző a Holt-tengerhez képest, amelynek felszíne 395 méterrel van mélyebben a tenger szintje alatt. Ha ehhez hozzáadjuk a Holt-tenger legna­gyobb mélységét (392 m), akkor ez vi­lágrekordnak számít. saroglyához. Hát ahogy hajtaná, nem megy a két ló, nem bírja egymást húzni. — Ó, te oktondi! — kiált rá a gazda. — Ezt sem így kell csinálni! Megmutatta, hogyan kell, aztán megindultak. — Hanem azt megmondom, hogy az úton meg ne mukkanj, mert megkeserü­­löd — formed rá a gazda Fityókra. Szót is fogadott Fityók. Pedig látta, hogy kiesik a kerékszög, utána a kerék. De azért, meg nem szólalt volna a vilá­gért sem. Csak amikor az erdőbe beér­tek, akkor mukkant még: — Gazduram, baj van! — Mi baj, Fityók? — Kiesett a kerékszög. — Hej, mézes teringette, mért nem szóltál előbb! — Meg a kerék is elveszett! — Hej, jeges teringette, fogj hamar egy lovat, pattanj a hátára, szaladj a ke­rékért! Kifogták a nyergest, rápattant Fityók, megy vissza a kerékért. Meg is találja, illegett a ló hátára, de sehogy se akar megállni rajta. Kapja magát, kiveri belőle a küllőket, a kereket a ló nyakába akasztja, úgy lovagol vissza. Persze, mire kiért a gazdához, mind véresre verte a kerék vasabroncsa a ló lábát. Lett ebből megint nagy perpatvar. Ahogy kimérgeskedi magát a gazda, fü­lön fogja Fityókot, s azt mondja neki: — Hol az a fa, amit tegnap vágtál? — Itt van a patakban — mutatja Fi­tyók a két szál vesszőt. — Gondoltam, majd megdagad benne. Erre aztán már a lőcs után kapott a gazda. — Gyere, Fityók, hadd járassam el ve­led a kutyakopogóst. De erre Fityók is nyaka közé kapta a lábát, s úgy meglódult, hogy még most is szalad, ha meg nem állt. Amelyiktek találkozik vele, fogadja föl cselédnek. ________HÉTVÉGE A Holt-tenger (arabul Bahr Lut) sótar­talma a legnagyobb az összes tengerek közül: huszonhat százalék! Vizében nem élnek állatok, ez a sótartalom már nem teszi lehetővé az életet. Madár se jár e kopár vidéken, ezért kapta a Holt­tenger nevet. Akik megmártóznak vizé­ben, nem merülnek el, mert a sós víz fajsúlya nagyobb a tengerek vizénél. A Holt-tenger Jordánia és Izrael ha­tárán a Jordán árok mélyedésében terül el. Hossza 76 km, szélessége 4—15 km. A Jordán folyó táplálja, de nem folyik ki belőle víz, tehát lefolyásta­lan. Partját fehér sóréteg meg aszfalt borítja. A tó vize elég tiszta. A Holt-ten­ger egy több millió évvel ezelőtti föld­rengés következtében keletkezett. Vize majdnem állandó, mert a forró nap elpárologtatja. így a sótartalma egyre nő, hét és félszer nagyobb mint a többi tengereké. Sok szervetlen üledék rakó­dik le a fenekére és partvidéke messzi­ről fehérük a sivatagban. L S. KESZELI FERENC Nem vagyok zebra — ki stráfos, karcsú külsőm szép, zsiráfos. Nyakam hosszú, de nem görbe, ritkán nézek a tükörbe. Ahová a nyakam felnőtt, ott nézem a gomolyfelhőt. Akár nős, akár nem nős — a bálna hatalmas emlős. Ahogy született: meztelen, tengerben úszkál, nesztelen. 21

Next

/
Thumbnails
Contents