A Hét 1989/1 (34. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-27 / 5. szám

tartottak előadást a nyelvi kultúráról és az emberi magatartásról. Az előadáso­kat követő vitában megmutatkozott, hogy az anyanyelvről ugyan egyformán gondolkozunk, dé az anyanyelvi neve­lésről mások a nézeteink. Míg a csalló­közi ember a munkahelyén nagyrészt anyanyelvi környezetben dolgozik, ad­dig a mátyusföldi szlovák nyelvűben. A könyvtárak magyar nyelvű könyvekkel való ellátottsága is járásonként külön­bözik. Az anyanyelvű óvodák szerepéről is eltérőek a nézeteink, tapasztalataink. bevonni a fiatalokat a kulturális munká­ba. Márciusban a jogi nevelés időszerű kérdéseiről, a szocialista tulajdon vé­delméről és a fiatalkori bűnözésről tar­tott előadást Tolmácsy András pszicho­lógus és dr. Szabó Eleonóra jogász. A felvilágosító-nevelő munka részét ké­pezte az októberben megrendezett egészségügyi előadás is a nemi beteg­ségekről. Nem feledkeztek meg arról, hogy a '88-as év az idősek éve volt. A hosszú évek munkájában elfáradt em­berek tiszteletére műsoros estet készí­tettek közösen az óvodások, az alapis­kolások és az ifjúsági szervezet tagjai. Nagy gondot fordítanak a krónika folyamatos írására és a szervezet tevé­kenységét megörökítő fényképalbum vezetésére, ez utóbbit, egy éve kezdték el. A jövőben szeretnék kibővíteni a fényképalbumot, ezért igyekeznek ösz­­szegyűjteni minden fényképdokumen­tumot. Márciusban árusítással egybekötött Jó lett volna a dunaszerdahelyi peda­gógusok véleményét, tapasztalatait meghallgatni e témáról, azonban a vá­ros mintegy ötszáz pedagógusából mindössze hárman jelentek meg, s kö­zülük egy a vita előtt hazasietett. (Meg­jegyzem, minden egyes magyarszakos pedagógusnak az alap- és középisko­lákba a helyi szervezők meghívót küld­tek.) Félve kérdem: csak ennyire fontos az anyanyelv ápolása Csallóköz „köze­pén" ?! A szervezők a csütörtöki napot iro­dalmi-nyelvi délutánként szervezték meg. A Dunaszerdahelyi Városi Műve­lődési Központ klubtermében először Mónus Imre tartott előadást a régi és a mai diáknyelvröl. Az ezt követő nyelvi vetélkedőn a dunaszerdahelyi, a galán­tai, a nagymegyeri (Calovo), a somorjai (Samorín), a szenei (Senec) és a vág­­sellyei (Safa) középiskolások szerepel­tek. A korábbi vetélkedőktől eltérően kissé halványabbra sikeredett, a kő- „ zépiskolás korosztály sajátossága — a játékosság hiányzott belőle, ám ezért nem a versenyzők okolhatók. A rendezvénysorozat utolsó napján a galántai városi parkban koszorúzási ün­nepélyt szerveztek Kodály Zoltán szüle­tésének 106. évfordulója alkalmából, majd este ünnepi énekkari találkozóra került sor, amelyet Lőrincze Lajos nyi­tott meg és ahol a négy helyi kóruson kívül a szenei és a sárbogárdi vegyeska­rok szerepeltek. A szervezők (a Csemadok járási bi­zottságának titkárai) nem kisebb terhet Vári Attila a találkozón vállaltak magukra, mint az anyanyelvről való közös gondolkodást, s ennek gya­korlati megvalósítását előadásokban, vetélkedőkben. A megvalósítás formája mára már adott, tartalmilag bővíteni lehet és kell is. Körültekintőbb odafi­gyelésre azonban nem ők, hanem azok szorulnak, akik a mindennapi gondjaik mellett eddig nem találtak egy szabad délelőttöt vagy estét egy-egy előadás­ra. közös beszélgetésre. Felhívásként talán nekik is szólt ez a tudósítás. HUSZÁR LÁSZLÓ Fotó: Gyökeres és Görföl könyvkiállítást szerveztek a helyi nép­könyvtárral közösen a könyvhónap al­kalmából. A csehszlovák—szovjet ba­rátság hónapja keretén belül könyvkiál­lítást rendeztek árusítással egybekötve a szovjet irodalmi alkotások népszerű­sítése céljából. November végén Arda­­mica Ferenc író és műfordítóval ren­deztek író-olvasó találkozót. Az amatőr művészeti mozgalom te­rén sem maradnak le. Női éneklőcso­portjuk már több éve sikeresen műkö­dik. Az értékelt időszakban több mint tíz alkalommal képviselték az alapszer­vezetet kulturális rendezvényeken a fa­lun kívül is. Az alapiskola mellett műkö­dő Bóbita színjátszó csoport ott volt a kisszinpadok és színjátszó csoportok járási versenyén. A Fehér Liliomszál folklórfesztiválon sikeresen szerepeltek Tavaszhívogató műsor-összeállításuk­kal az óvodások. Júliusban közösen a Nöszövetséggel, kézimunka- és virágkiállítást rendeztek. ami iránt nagy volt az érdeklődés, ezért jövőre is szeretnének hasonló kiállítást rendezni. Az ősz elején a tagok össze­gyűjtötték a faluban található régisége­ket, amit aztán rendeztek, értékeltek és egy néprajzi kiállításon mutattak be. Legérdekesebb ennek az alapszerve­zetnek a munkájában a tagtoborzás. 1988 januárjában még csak 142 tagot számlált az alapszervezet, viszont a beszámoló elhangzásakor már 228 tagról beszélhetett a lelkes elnöknő, ami azt jelentette, hogy tíz hónap lefor­gása alatt 86 új tagot sikerült beszer­vezniük. Varga Béla Fotó: Bene Valéria Citerások! A népzene és a népi kultúra hagyomá­nyainak ápolása Besenyőn (Beseőov) hosszú évtizedes. A sajátos népvisele­tet ugyan már nem viselik, de a gyönyö­rű ruhákat még mindig gondosan Őrzik az emberek. Az „Asszonykórus" e ru­hákban lép fel és eredeti besenyői dalo­kat énekel egy-egy fontosabb esemény alkalmával. A hagyományokat és a népi zenét ápolandó alakult meg tíz évvel ezelőtt a citerazenekar. A Csemadok Zsitvabese­­nyői Alapszervezete mellett működő ci­terások vezetője az utóbbi években Huslica Mihály. A hét tagból álló együt­tes szép sikereket ér el járásunkban évek óta. A Tavaszi szél vizet áraszt népzenei versenyen második díjat nyer­tek. A Járási Kulturális Napokon rend­szeresen részt vesznek. A Galántán ren­dezett kerületi versenyen első díjat nyertek a népzenei kategóriában. 1988 novemberében Povazská Byst­­ricában országos népzenei versenyen a negyedik helyezést érték el. Halász Kálmánné 7 HETE

Next

/
Thumbnails
Contents