A Hét 1988/2 (33. évfolyam, 27-52. szám)
1988-12-02 / 49. szám
A CSEMADOK ÉLETÉBŐL tele szempontjából. Ezt a munkát a taglétszám emelésével együtt a Csemadok megalakulásának 40. évfordulójával összekapcsolva kell szervezni. A szervezeti élet megélénkitése céljából fontos szerep hárul a körzeti aktivaértekezletek folyamatos szervezéKét tanácskozásról A Csemadok Kassa-vidéki Járási Bizottsága október 23-án Tornán (Túrna n/Bodvou) tartotta meg őszi plenáris ülését. Az elnöki megnyitó után dr. Péter László mondott rövid ünnepi beszédet a noszf 71. évfordulója alkalmából. Ezt kővetően átadták a Csemadok KB által odaítélt emlékérmeket a jubilánsoknak. Az ünnepi percek után a plenáris ülés az elfogadott napirendi pontokkal folytatta a tanácskozást. Boda Ferenc, a jb titkára a határozatok teljesítéséről tájékoztatta a választmányi ülést majd beszámolt az elmúlt időszak munkájáról. A jövő évi munkatervet a jb elnöke ismertette, s ugyanakkor tájékoztatta a választmányt a Csemadok KB Elnökségének kassai (Košice) üléséről, amelyen a járás munkáját értékelte szövetségünk legfelső szerve. Az 1989-es tervjavaslat, amelyet a titkárság a jb elnökségével közösen dolgozott ki, három fő részre tagolódik. Az első rész a szervezeti élet területét foglalja magába, különös tekintettel az alapszervezetek vezetőségi munkájának dinamikusabbá és rendszeresebbé tésére is, amelyeket Szinán (Sena), Tornán. Szepsiben (Moldava nad Bodvou) és Buzitán (Buzica) valósítanak majd meg. A munkaterv második része a művelődési munkafeladatokat tartalmazza, amelyben különböző előadások, író—olvasó találkozók, kiállítások, vetélkedők, megemlékezések stb. szerepelnek. A harmadik része a munkatervnek a művészeti munka területét foglalja össze. Ez a munkaszakasz minden tekintetben gazdag választékot ígér. Többek között a Kanyapta Menti Dal- és Táncünnepély, a Daloló Alsólánc, a Szepsi Csombor Márton Napok, a Nagyidai Körzeti Dal- és Táncünnepély szerepel benne. A Csemadok alapszervezeteinek értékelő taggyűléseiről készített irányelvek ismertetése után került sor a vitára. Az elhangzott előadásokkal és a jövő évi tervvel kapcsolatban a jb tagjai közül heten fejtették ki véleményüket. Horváth Sándor a taggyűlésekkel kapcsolatban a helyiségkérdés anyagi vonatkozásának tisztázását vetette fel. Burkus István az aktivisták tevékenységéről szólt, s hangsúlyozta a körzeti aktívák fontosságát. Vajányi László az évzáró tagsági gyűlések előkészítését egyik alapvető feladatnak tartja a szervezeti élet terén. Megállapította azt is, hogy az elmúlt időszak eléggé gazdag volt, van mit értékelni. A jövő évi tervvel kapcsolatban pedig azt hangsúlyozta, hogy nem a korábbi terveket kell átdolgozni, hanem új gondolatokat kell abban összegezni, s ezek befogadására fel kell készíteni a tagságot. M. Kiss István a szövetség munkájában az egykori lelkesedés hiányát érzékeli. Nem azt kell várni munkánk végzése közben — mondta —, hogy megdicsérjenek érte, hanem arra kell ügyelni, hogy a közösségnek milyen haszna származik belőle. A vitában szót kért Jozef Trembecký, a CSKP KB kiküldött munkatársa, valamint Habán Ottó. a Csemadok KB titkára is. Pár nappal később, október 27-én került sor a Csemadok Rimaszombati JB választmányi ülésére Rimaszombatban (Rimavská Sobota). A nem a legkedvezőbb időpontban összehívott választmányi ülés alig-alig volt határozatképes. Ennek ellenére az egybegyűltek felelősséggel foglalkoztak mindazokkal a kérdésekkel, amelyek a tanácskozás napirendjén szerepeltek. A tanácskozást Bíró Géza, a jb elnöke nyitotta meg, ezt követően a jövő évi munkatervet vitatták meg a plénum tagjai. Természetesen a jb munkatervében szerepel a jövőre esedékes 40. évforduló méltó megünneplése is, mind a járási bizottságban, mind az alapszervezetekben. Mint ismeretes, a Rimaszombati járásban van szövetségünknek a legtöbb alapszervezete, szám szerint 80. Ugyanakkor az is ismeretes, hogy ezek az alapszervezetek igen kis létszámúak, s zömmel olyan kistelepüléseken vannak, amelyek minden vonatkozásban sok segítséget igényelnek. Így csak természetes, hogy a jövő évi tervekkel kapcsolatban a kis létszámú alapszervezetek munkája, szervezeti élete volt az, ami a legtöbbször szóba került. Nagy Árpád ezzel kapcsolatban arról beszélt, hogy több figyelmet kell fordítani az értékelő taggyűlésekre ezeken a településeken, mégpedig azért, mert e települések lakossága egyre gyérül. Hasonló gondokról beszélt Pál Péter is, aki a jénei (Janica) alapszervezet széthullását említette példaként. A tanácskozás légköre, hangulata valamiféle tétovaságról tanúskodik. A nagy létszámú alapszervezethez viszonyítva a tervezett akciók, rendezvények száma kevésnek tűnik. Ugyanakkor néhány rendezvényt, továbbképzést a kerület másik két járásával közösen próbálnak megszervezni. Megítélésem szerint ez egyféle könnyítést, a felelősségek áthárítását jelzi. Hasonlóan vélekedek a közösen rendezett népművészeti szemlékről is. A magam részéről azt is a hiánylistája jegyezném, hogy a választmányi ülésen nem vettek részt az állami szervek, sem a Nemzeti Front járási bizottságának képviselői, holott a tanácskozáson jelenlevő plénumtagok kifejezték abbéli véleményüket, hogy a jövőben ezt a figyelmet elvárnák. GÁL SÁNDOR Csemadok-nap Október 22-én már másodszor mehettünk úgy Persére (Prša). hogy ott megtaláltuk a gyakran jogosan hiányolt lelkesedés, s odaadó munka nyomait és eredményeit. Tavaszszal egy — több, mint egy hétig nyitvatartó — kiállításon a faluban gyűjtött néprajzi emlékeket mutatták be. Bízva abban, hogy azokat a faluban létesítendő tájházban tudják majd elhelyezni. Most a Csemadok alapszervezete, a helyi nemzeti bizottság, a Csemadok Losonci Járási Bizottsága és a Nógrádi Galéria Bácskái Béla-emléknapot és honismereti szemináriumot rendezett. Bácskái Béla festőművész e faluban élt és alkotott. Képeit szinte áthatja a nógrádi táj, az itteni emberek iránti szeretet. Sajnos, a halál korán pontot tett az életmű végére Sírhelyét a falubeliek már hónapokkal ezelőtt rendbehozták. Az itt elhelyezett Bacskai-fejszobrot az egykori jóbarát. Kubička Jaroslav alkotta. A simái tett tiszteletadás és korszorúzás után a művelődési otthonban Szabó Kinga, a Nógrádi Galéria igazgatónője vázolta fel a művész életét, munkásságát. Megnyitva ezzel a képeiből összeállított kiállítást is. Böszörményi István tanár Palóckutatás Perse környékén címmel tartott előadást. Ebben külön figyelmet szentelt a már mai elfeledett, a köztudatban alig ismert személyiségnek, a finnugor nyelvek kutatójaként számontartott Reguly Antalnak (1818 — 1858). Kevesen tudják, hogy Reguly jelentős palóckutatást is végzett, elsősorban Fülek (Fiľakovo) környékén. Több fényképfelvételt, s 36 oldalnyi feljegyzést készített. Az előbbiek, sajnos, elvesztek, az utóbbiak azonban megmaradtak. Rövid élete nem tette számára lehetővé az anyag tudományos feldolgozását. Ezt csak jóval később, s már csak korlátozott lehetőségekkel tette meg Selmeci Horváth Attila. A falu és a közeli Bozita (Buzitka) környékén folytatott ásatások alkalmával jelentős Bácskái Belu Kubická J. munkája régészeti leletanyag került elő. Ezek a róluk készült, s most a községi krónikában látható fényképek kivételével nem maradtak a faluban. A pontos helyűket is már csak az egykori feljegyzések őrzik. Az ásatásokról, azok eredményeiről Ágoston Tibor tanár számolt be. A Csemadok Járási Bizottsága is e napra időzítette plénumülését. Szomorú tény, hogy a plénumtagság nagy hányadának támogatása nélkül. Az ülés megszokott napirendjei közül mindenképpen a vitát kell kiemelni, amely pezsgő és tartalmas volt. S mondhatjuk úgy is, hogy időhiány miatt kellett abbahagyni. Terítékre kerültek — ismételten — az iskolaügy, tanítási rendszerünk nem kis gondjai, a magyar tanítók hiánya, a szervezeti 'felet hiányosságai. Ugyancsak napirendre került a hosszú ideje igényelt tájházak kérdése is. A járáson belül az adott pillanatban épp Perse az, ahol a kalondai mellé a falubéliek kezdeményezésének köszönhetően ez megvalósítható lenne. S épp a tájházak, a néprajzzal kapcsolatban adódott lehetőség arra is, hogy a Csemadok KB nevében Habán Ottó titkár átadja Duray Évá-nak és Böszörményi Istvánnak a „Csemadok Kiváló Népművésze" címet hitelesítő oklevelet valamint az ezzel járó kerámiatárgyat, melyet a pozsonypüspöki Török Ágnes keramikus készített. Puntigán József Fotó: a szerző i tiszteletadás A honismereti előadások eloadoi: Ágoston Tibor és Böszörményi István 6
