A Hét 1988/2 (33. évfolyam, 27-52. szám)
1988-12-02 / 49. szám
növény láttán gondolt egyet: „ebből jó boltot lehetne csinálni..." Mármint az Actinídia külső megjelenésében nem éppen tetszetős, de vitamindús, ízletes gyümölcséből. Az ügyes üzletember persze arra is rájött, hogy egy ilyen elnevezéssel — Actinídia — bizony nem érhető el „világsiker". így kapta az actinídia a kivi nevet — egy madár után: Kivi (Apteryx Shaw) Új-Zéland-i hosszúcsőrű, csökevényes szárnyú futómadár. Kivi — mármint a növénykultúra — 1984-ben került Hollandiából hazánkba: a szögyéni (Svodín) Csehszlovák— Szíriái Barátság nevet viselő szövetkezet szakemberei elhatározták, hogy nagyobb területen is megpróbálkoznak a kivi fólia alatti termesztésével. Fiala István mérnök, agronómus irányítása mellett 1 260 tő kivit ültettek ki 2 hektár területre, összesen 30 fólia alá. Három év után, 1987-ben megszületett az első siker, vagyis beérett az első termés. Habár a kiviültetvény igencsak szerényen ajándékozta meg a szőgyénieket gyümölccsel, a kísérlet bebizonyította: a mi éghajlati viszonyaink között is lehet kivit termeszteni, méghozzá nagyüzemileg is. A kivinek több tíz „változatát" termesztik a világban. A szögyéni szövetkezetben a következő fajtáit termesztik: 45 százalékban az Actinídia Hayward-t, 18 százalékban az Actinídia Brúnót, 15 százalékban az Actinídia Montyt, 10 százalékban az Actinídia About-ot, és 12 százalékban az Actinídia Máles fajtákat. Az utóbbi a beporzás célját szolgálja, ugyanis minden nyolcadik tőkének az említett célokat kell szolgálnia. A könnyű, homokos talajokat kedvelő kéthoni speciális növénykultúra legtermékenyebb fajtája a Hayward, amely 600—700 darab gyümölcsöt terem — tövenként. A szögyéni gazdaság szakembereinek számításai szerint idővel, akkor, amikor a kivitőkék megerősödnek, 20 tonna gyümölcsöt szüretelhetnek le majd egy hektárról. Kovács Ferenc mérnök, az ötezer hektáron gazdálkodó szövetkezet elnöke mindig is híve volt az újnak: ebben a mezőgazdasági üzemben több olyan speciális növénykultúrát honosítottak meg, melyet korábban egyetlen gazdaság sem termesztett hazánkban. A kockázat — az elnök véleménye szerint — mindig is fennáll, de ennek vállalása nélkül a ma szakembere nem léphet előre. Például az idei kivitermés is beigazolta azt, hogy érdemes volt kockáztatni: az október végén sorra kerülő kiviszüret alkalmával kb. 220 gyümölcsöt szedtek le a kertészet ügyeskezű asszonyai — egy töröl. Szakemberekkel beszélgetve megtudtam azt is, hogy a kivi tízszer (I) több C-vitamint tartalmaz, mint a citrom. Ki hitte volna ... Persze, a kivi nemcsak C-vitamint, hanem organikus savakat, pektineket, ásványi sókat, fehérjét is tartalmaz. Tehát fogyasztása — főleg ilyenkor, télen — az orvosok véleménye szerint is ajánlatos. A 28 ezer darab kivi — amely az idén megtermett a szögyéni szövetkezet fóliái alatt — a karácsonyi piac déligyümölcs-választékát gazdagítja majd. A termesztők jó étvágyat kívánnak mindannyiuknak, akik kivit fogyasztunk majd ilyenkor, ünnepek idején. Kalita Gábor Fotó: D. Havran Z0B0RAUÄN... Nyitra (Nitra), ez a Zoboralján felépült járási székhely elsősorban az Agrokomplex nemzetközi mezőgazdasági kiállítással vonzza évről évre a hazai és külföldi vendégeket. A járási központot azonban más nevezetességeiért is érdemes felkeresni. Két felsőoktatási intézmény, a mezőgazdasági főiskola és a pedagógiai fakultás működik itt, ez utóbbiban magyar iskoláink részére is képeznek pedagógusokat — ebben az iskolaévben megduplázott létszámmal! A járás nemzetiségi szempontból a legkisebb Szlovákiában, az 1980-as népszámláláskor 14 513 magyar nemzetiségű lakost regisztráltak, ez a járás össznépességének a hét százaléka. Nyitrán 2 161 magyar nemzetiségű lakos él, van itt a Csemadok-nak járási és városi bizottsága, jól működő magyar ifjúsági klubja, a JUGYIK. A városnak elsősorban a régi részét érdemes bebarangolni, hiszen aki kedveli a történelmet, néhány kellemes órát tölthet el az óvárosban. Ezen a területen az első őslakosok már nagyon régen letelepedtek. Pribina udvarában 833-ban szentelték fel itt Szlovákia legelső keresztény templomát. A város sokáig a trónörökösök kedvelt helye volt. A vár a csaták során gyakran megrongálódott, de mindig sikerült újjáépíteni. A rekonstrukciók ma is folytatódnak, de az óváros egy része már új színekben fogadja a látogatót. Kép és szöveg: KOLLER SÁNDOR A nyitrai vár barokk székesegyháza A rekonstruált épületek élénk színekben fogadják az idegent ... 5
