A Hét 1988/2 (33. évfolyam, 27-52. szám)
1988-11-18 / 47. szám
Štefan Bittman KÜLÖNÖS ADOTTSÁG Jó múltkor történt, hogy Cihlička sápadtan rontott be hozzám, még a fogai is vacogtak. — Baj van! — nyögte ki, majd a székre roskadt. szemét eltakarta a keze fejével és reszketett, mint a nyárfalevél. — Az asszony? — néztem rá részvéttel. — Nem — nyögte ki. — Az anyós? — találgattam tovább. Cihlicka azonban csak legyintett. — Repülő csészealjak? Dülledt szemmel meredt rám. — Még ennél is rosszabb — suttogta. Adtam neki két acylpirínt és egy deci borovicskát. Ez úgy-ahogy észhez térítette. — Képzeld, életre tudom kelteni a képeket — motyogta. A fiaskóért nyúltam, hogy újra öntök neki, de Cihlicka leintett: — Tudtam, hogy te sem hiszel nekem — mondta bánatosan. — S hogy kelted életre? — kérdeztem hitetlenkedve. — Csak ránézek a képre, s az életre kel. így-Azzal a falon függő képhez lépett — ami kedves őszi tájat ábrázolt házikóval, patakkal és korsót cipelő növel — és merőn ránézett. A képen abban a pillanatban megelevenedett minden: a fák hajladoztak a szélben, az ágakról hullottak a sárga levelek, a patak vize vidáman csobogott a köveken táncolva és a korsó vizet cipelő nő megindult a ház felé. Kóválygott a fejem. Cihlička hirtelen ellépett a képtől. A képen nyomban megmerevedett minden. — Fantasztikus — suttogtam ámuldozva. — Az — bólintott Cihlička. — Dehát mitévő legyek? — Ezt meg kell mutatni valahol! — vélekedtem. El is mentünk. Cihlička néhány hónap leforgása alatt a legnépszerűbb ember lett adottsága révén, amit a világ nyolcadik csodájaként emlegettek. Csak úgy kapkodtak érte a tudományos és kísérleti intézetek, a művészeti szövetségek! Mindennapi vendége lett a képtáraknak, elnöke a Kinetikai Képzőművészeti Társaságnak. Röviden szólva Cihlička fogalom lett, neve bekerült a tudományos értekezésekbe, sőt még a lexikonokba is. Különleges adottságának sarkalatos problémája maradt azonban, hogy miként alkalmazható a gyakorlatban. Hogyan lehetne ezt a csodálatos adottságot kihasználni ? Történtek különféle kísérletek, érkeztek javaslatok, végül az egész esetet a Munkaügyi Kísérleti Intézet vette a kezébe. Behívatták Cihličkát, leültették és egy állványt toltak eléje hatalmas képpel. — Ezt a képet kimondottan erre a célra festettük — mondták neki. — Jól nézze meg, aztán keltse életre. A kép egy épülőfélben lévő házat ábrázolt. Az épület előtt két munkaruhás férfi álldogált egykedvűen, a lapátjukra támaszkodtak, amit előbb jó mélyre szúrtak egy rakás sóderba. Előttük a földön talicska. Cihlička szigorú tekintetet vetett a képre. De úgy láttuk, hiába bámulta mereven, hiába erőlködött. Az emberek meg se mozdultak, továbbra is a lapátjukra támaszkodtak és mélabúsan bámultak egyenesen ránk. — Na. mi lesz? — biztattuk Cihličkát. Megtörülte a szemét, és még merevebben nézte a képet. A homlokát kiverte a veríték, a halántékán kidagadtak az erek, annyira igyekezett. A képen azonban nem mozdult semmi. — Tán indiszponált — mondták .az Intézet emberei kétkedőn. — Majd máskor ismét megpróbáljuk. Ahogy kiértünk az utcára, Cihlička rögvest egy plakáthoz lépett és rámeredt. A plakáton nyomban életre kelt minden. — Ez hihetetlen! — kiáltottam fel meglepődve. — Mi volt hát veled? Miért nem kelt életre az a kép az Intézetben ? — Már hogyne kelt volna?! — mormogta Cihlička. — Élt az! — Dehát mi semmit se láttunk! — Az igaz, de ha vártunk volna, biztosan látjátok ti is. — Hogyhogy, mire kellett volna várni? — kérdeztem mérgesen, mert dühített a titokzatoskodása. — Hát a két órára, amikor vége a munkaidőnek. Érted már? Értettem. Attól a naptól kezdve Cihličkát idegesítették a kísérletek. Egy ideig még életre keltette a képeket, de aztán végképp felhagyott vele. Vett inkább egy színes tévét. Vércse Miklós fordítása Igen sokféle. A XVIII. század eleje óta általánosan elterjedt az előfüggöny, 1882-től a tűzrendészen okokból fontos vasfüggöny, és a múlt század hatvanas éveitől alkalmaznak hirdetések céljára úgynevezett reklámfüggönyt is. meg tüllfüggönyöket, amelyekkel különféle optikai hatásokat lehet kelteni. Mindezeken kívül még léteznek háttérfüggönyök, drapériák és függönyszerű takarások. Voltaképpen az elsőnek említett előfüggönyből is háromféle van: a kétfelöl szét- és összehúzható kulisszafüggöny, a Wagner-operák előadásához kitalált, de ma már széles körben használt bayreuthi függöny, az úgynevezett ej tőfüggöny, amely kétfelöl omlik le, és a színpad két sarkába húzható fel, valamint a felülről leereszthető előfüggöny, idegen nevén: kortina. JOGI TANÁCSOK A gyermekgondozási segély jogszabályai iránt több olvasónk érdeklődik. Ezért ismertetjük a Törvénytár 1987. évi 24-ik számában kihirdetett 106. számú ma érvényes erre vonatkozó rendelkezéseket. A gyermekgondozási segély annak a nőnek jár. aki a segélyre jogosult gyermekéről egész nap rendesen gondoskodik, ezalatt nincs igénye sem fizetésre (munkabérre, vagy más, rendszeres kereseti tevékenységből eredő jövedelemre), sem a betegbiztosításból folyó pénzbeli juttatásra, a terhessége alatt igénybe vette a terhes nőkről való egészségügyi gondoskodást, a gyermeke csehszlovák állampolgár és a köztársaság területén lakik. A gyermekgondozási segély a gyermek egyéves koráig minden további feltétel nélkül jár. A gyermekgondozási segély a gyermek kétéves koráig jár az 1988. január 1 -je előtt született gyermekek utáni és a gyermek hároméves koráig az 1987. december 31 -e után született gyermekre akkor, ha állandó gondoskodásra szoruló rokkant gyermekről, vagy az anyai gondoskodást helyettesítő gondozásba vett gyermekről van szó. Valamint akkor, ha a nő hajadon, özvegy, elvált vagy más nyomós okból egyedülálló s nincs élettársa, vagy ha a férje rokkantnyugdijat kap és nem folytat kereseti tevékenységet, vagy ha a férje az előirt tanulmánnyal vagy kiképzéssel készül a jövendő hivatására. Ugyancsak a gyermek két- illetve hároméves koráig jár a gyermekgondozási segély akkor is, ha a nö a jogosult gyermekén kívül még egy iskolaköteles korban lévő vagy 26. életévét be nem töltött továbbtanuló, vagy állandó gondoskodásra szoruló rokkant gyermekről gondoskodik. A gyermekgondozási segély összege egy jogosult gyermekre havi 600 korona, két gyermekre 900 korona, három gyermekre és több gyermekre pedig 1 300 korona. Abban az esetben, ha a nő a segélyre jogosult gyermekén kívül még két iskolaköteles korban lévő vagy 26. életévét be nem töltött továbbtanuló, vagy állandó gondoskodásra szoruló rokkant gyermekről is gondoskodik, akkor a segély összege az első gyermekre 800 koronát tesz ki. Meg kell jegyezni, hogy az általános feltételek teljesítése mellett a gyermekgondozási segélyre a nőtlen, özvegy, elvált vagy egyéb fontos okokból egyedülálló férfinak is igénye van, ha nincs élettársa. A gyermekgondozási segélyre való igényt a dolgozó nők a munkaadójuknál, a nem dolgozó nők pedig a lakóhelyük szerint illetékes nemzeti bizottságon érvényesítik. ...É. G. "jeligéjű olvasónk azt kérdezi, hogy jár-e majd neki valamilyen segély és mennyi ? Egy négyéves gyermeke vari, aki gyakran beteg, ezért olvasónk kimaradt a munkából és egyelőre nem is akar munkaviszonyba lépni. Most újra gyermeket vár. Olvasónk férje dolgozik. Olvasónknak a fentebb ismertetett előírások értelmében gyermeke megszületése után igénye lesz a gyermekgondozási segélyre havi 600 korona összegben, mégpedig gyermeke hároméves koráig, feltéve hogy ezalatt nem lép újra munkába, és első gyermekéről is maga fog gondoskodni. Természetesen olvasónk a férje biztosításából kifolyólag megkapja a 2 000 koronát kitevő egyszeri szülési segélyt és férje a két gyermekre havi 650 korona családi pótlékot is fog kapni. „B. A." jeligével olvasónk azt írja, hogy öccsének, aki most tényleges katonai szolgálatot teljesít, két biztosítása van, nyilván balesetbiztosításról van szó. Ez év áprilisában a katonaságtól idénymunkára vitték, ahol balesetet szenvedett: a lábát törte. Gipszbe tették, a lába rosszul forrt össze, újratörték, majd megint nem lett jó, így újra fogják műteni. Az orvos szerint valószínűleg leszerelik és rokkantságba teszik. Olvasónk azt kérdezi, hogy az öccse kap-e mind a két biztosítás alapján kártérítést? A biztosító kötelezettségeire és a kártérítés mértékére a biztosítási kötvény, illetve a benne feltüntetett általános biztosítási feltételek rendelkezései a mérvadók. Két önálló balesetbiztosítás esetén a biztosítottnak mindegyik alapján külön-külön van igénye a kötvényben megállapított kártalanításra. Ez lehet a gyógykezelés időtartamára nyújtott kártérítés és a baleset okozta tartós következményekért járó kártalanítás. Ezek összegét a biztosító az orvosi jelentés alapján az 1964. évi 49. számú pénzügyminisztériumi hirdetmény és az ehhez csatolt táblázat szerint állapítja meg. Ha olvasónk öccse eddig nem tette volna meg, akkor mielőbb jelentse be a balesetet a biztosítónak, éspedig külön-külön mindegyik biztosítás számára való hivatkozással, és kérje ki az erre szolgáló hivatalos nyomtatványt. Közölje azt is, hogy még mindig tart az orvosi kezelése. A biztosító majd felszólítja a szükséges iratok, orvosi bizonyítványok, leletek beküldésére. Amennyiben olvasónk öccsét rokkantnak ismernék el, akkor e biztosításoktól függetlenül, a társadalombiztosítási előírások értelmében részleges vagy teljes rokkantsági nyugdíjra lesz igénye, amelyről a társadalombiztosítási szervek döntenek. „Nyugdíj kiszámítása" jeligével olvasónk azt írja, hogy 1987. szeptember 10-e óta teljes rokkantsági nyugdíjat kap, amit a III. munkakategória alapján állapítottak meg. Neki pedig a 17 ledolgozott évből csak 12 éve van a III. kategóriában, míg 5 évet a II. kategóriában töltött el, mert a Magnezitbányáknál dolgozott. Azt kérdezi, hogy helyesen jártak-e el és nem kellett volna a rokkantsági nyugdíját a II. munkakategória szerint kiszámítani? Ebben az esetben az ez év októberétől járó nyugdíjemelés összege is, amely olvasónknál havi 40 koronát tesz ki, magasabb volna. Az 1988. szeptember 30-ig érvényben volt nyugdíjbiztosítási előírások értelmében ahhoz, hogy valakinek a nyugdiját az I. vagy a II. munkakategóriába tartozó tevékenység alapján állapítsák meg az volt szükséges, hogy az I. kategóriában legalább 20 évet (bizonyos esetekben 15 vagy 10 évet) s a II. kategóriában legalább 20 évet dolgozzon le. Ennél kevesebb év esetén a nyugdíjat a III. munkakategóriára érvényes módon állapítják meg. Olvasónknak csak öt ledolgozott éve volt a II. munkakategóriában, ezért helyesen állapították meg a rokkantsági nyugdíját a III. kategóriára érvényes szabályok szerint. Ami pedig az október 1 -töl járó emelést illeti, ez az 1985-ben és később megállapított öregségi és teljes rokkantsági nyugdíjaknál havi 40 koronát tesz ki. így olvasónknak nem jár az I. kategóriában érvényes további havi 80 koronás, sem a II. kategóriában érvényes további 40 koronás emelés sem. Dr. B. G. 19
