A Hét 1988/2 (33. évfolyam, 27-52. szám)
1988-11-11 / 46. szám
A sok tagot számláló gránátcsoport képviselői hasonló kémiai összetételű, egymással rendszerint izomorf egykristályokat alkotó, szabályos rendszerben kristályosodó ásványok. Általános képletük R3R2" (Si04>3, ahol RH kettes oxidációs számú kationt — Ca, Mg, Fe, Mn —, R“ hármas oxidációs számú kationt — AI, Cr, Fe. Ti — jelöl. Az említett kationok mellett természetesen más ionok is előfordulhatnak a gránátokban — pl. V, Y, Zr —, ezek mennyisége azonban elenyésző. A természetben „tiszta" állapotban egyetlen gránátféleség sem található, ilyet csakis mesterségesen lehet előállítani. A gránátok sűrűsége a kémiai összetételtől függően változik, értéke 3,3—4,3g/cm3 között mozog. Ugyanez érvényes a keménységre is, amely a Mohs-féle skála szerinti 6—7,5-es értékeket mutathatja. A gránátok leggyakoribb kristályformája a rombdodekaéder, amelyet grana toédemek vagy gránátalaknak is neveznek, emellett deltoidhuszonnégyesek. is előfordulnak, illetve a két alak kombinációi. A gránátokat a bennük legnagyobb mennyiségben található vegyület alapján nevezik meg, függetlenül attól, hogy az egyéb komponensek milyen összetételüek. Az ibolyás árnyalatú sötétpiros almandin (nevét a kis-ázsiai Alabanda városáról kapta) fő vegyülete a Fe3AI2(Si04)3, tehát vasalumínium-szilikát. A narancsvörös spesszartinban a MnsAMSiChh dominál, a sötétzöld uvarovit (egy XVIII. századi orosz államférfiról, Uvarovról nevezték el) vezető ásványa a Ca3Cr?(Si04)3. Maga a gránát elnevezés egyébként a latin granum (= gabonaszem) szóból ered, mivel a gránátkristályok általában magokra emlékeztető, legömbölyödött kristályok alakjában lelhetők. Más vélemény szerint a név arra utalna, hogy a legtöbb gránát a gránátalma apró piros gyümölcsére emlékeztet. A szép külalakú, átlátszó gránátokból drágaköveket csiszolnak. A nemes gránátok közül a gyémánthoz hasonló, magas fénytörésü és tüzű, zöld színű demantoidoX (kémiai összetétele: Ca3Fe2(Si04)3, emellett kevés mangánt, magnéziumot, alumíniumot és krómot is tartalmaz) értékelik a legtöbbre. A szinte azonos összetételű, de kevés titánt is tartalmazó, s ettől fekete melanitbó\ elsősorban gyászékszerek készülnek. A mi tájainkon a pirognak nevezett gránátféleség a legismertebb és a legkedveltebb. Mivel a pirop Csehszlovákiában fordul elő a legnagyobb mennyiségben, gyakran használatos a cseh gránát elnevezés is. A pirop a görög püroposz (=■ tüzesszemű) szóból ered, s mmm nyilvánvalóan az ásvány kellemes piros színére utal, amelyet az a kevés vas és króm okoz, amely a fö vegyületet, a Mg3AI2(Si04)3-t szennyezi. A cseh gránát a múlt század nyolcvanas-kilencvenes éveiben élte fénykorát, akkoriban több mint tízezer embert foglalkoztatott a gránátcsiszolás. A piroplelöhelyek azonban idővel kimerültek, s noha Tumovban még ma is foglalkoznak gránátcsiszolással (általában briliáns vagy rózsa alakba csiszolják), a drágakő iránti kereslet jóval kisebb. Manapság már csak kevesen vállalkoznak rá, hogy a hagyományos módon bányásszák a piropot. Ez úgy történik, hogy az alkalmasnak vélt helyen kiássák a laza kavicsanyagot és mosás után tüzetesen átválogatják. A gránátot aszerint csoportosítják, hogy hány darab nyom egy latot (ez 17,5 grammnak felel meg). A 20-as pirop például olyan méretű, hogy egy latot 20 darabja tesz ki. Az ilyen nagy példányok ma már igen ritkák, többnyire 300-as, 400-as gránátok kerülnek elő a föld mélyéből, esetleg a folyók hordalékából. A cseh gránát anyaközete a szerpentin. Más gránátfajok más kőzetekben teremnek; az almandin a gneiszben, a spesszartin a gránitban és a pegmatitban stb. Ez persze korántsem jelenti azt, hogy más kőzetekben nem fordulhatnak elő, de az említettekben a leggyakoribbak. A nevezetesebb cseh gránátok közül említsük meg II. Rudolf császár és cseh király galambtojás nagyságú pirogját, amely kincstárának féltett darabja volt, értékét 45 000 tallérra becsülték. A bécsi állami kincstárban egy tyúktojás nagyságú piropot őriznek, ez feltehetően a világon a legnagyobb. A csehországi piropok legnagyobb konkurrense a dél-afrikai Kimberley környékén bányászott pirop. Kisebb mennyiségben Tanzániában, az USA- ban, Madagaszkár szigetén és a Szovjetunióban is megtalálható. A felvételen látható cseh gránátok a Csehközéphegységböl származnak. LACZA TIHAMÉR Fotó: Josef H/aváček
