A Hét 1988/2 (33. évfolyam, 27-52. szám)

1988-11-11 / 46. szám

A CSEMADOK ÉLETÉBŐL — Eljárunk a házba — bizonygatja Matyó Norbert is, aki Kis Zoltánnal a terem közepén terpeszkedő csupafa szőlöprést mustrálgatja —, hisz múl­tunk megismerése, tisztelete, s hagyo­mányaink méltó ápolása nélkül bizony­talanabb lenne a jövőnk is. A gondnoknö, látom, módfelett meg­örül a fiú őszinte szavainak. A pajtásokkal együtt körbejárjuk a helyiségeket. Az első szobában cico­más, boltban vásárolt anyagból odaha­za összeállított ruhák sorakoznak. Az ajtó melletti bölcsőben népviseletben pompázó kisgyermek ring. Egy helyi­séggel odébb mindennapos használati tárgyak garmadája sorakozik a polco­kon. Tárlókban üveg alatt múlt századi bankók, régi iratok, családi okmányok lapulnak. Örömmel fedezem fel Szikora Az élethű bábukat Velební Margit néni öltöztette fel János bácsi fényképét is. Az utolsó palásti dudás számos nótáját hallhattuk a Magyar Rádió népzenei műsoraiban. A harmadik szobában az egykori kerti és házimunka mindennapos kellékei ta­lálhatók. Szövőszék, mellette fonál­gombolyító, odébb pozdorjatörö meg sütőlapát, guzsaly és több fateknő so­rakozik. Szedelőzködnek a gyerekek, s velük együtt jómagam is elköszönök a tájház szíves szavú, önkéntes gondnokától. — A keritést Pásztor József tette rendbe — jegyzi még meg búcsúzóul —, s nem kért fizetséget a munkájáért. A palástiak ugyanis szívügyüknek tekin­tik hagyományaik megőrzését, ápolá­sát. ZOLCZER LÁSZLÓ A szerző felvételei Egy kiállítás margójára A Pávaszen Tehetséges fiatal művészeket bemutató sorozatában sikeres munkát végez a királyhelmeci (Kráľovský Chlmec) mű­velődési központ Popália Valéria veze­tésével. Ezúttal Czibák Mária mun­káiból rendeztek kiállítást, melynek megnyitója 1988. szeptember 17-én volt a művelődési ház kistermében. A tárlat egy hónapig volt megtekinthető. A kiállított 35 művészi batikmunka jegyzékéből ki kell emelnem a Páva­szem, a Zöld erdőben, zöld mező­ben .... Az idő kereke és az Éjféli kör­tánc ciműeket. Czibák Máriáról, a fiatal és tehetsé­ges képzőművészről és tanítónőről tud­ni kell, hogy a bodrogközi Ticce Klub alapító tagja, valamint tagja a Csema­­doknak is. Évekkel ezelőtt már írtam róla egy kiállítása kapcsán. — Kitől tanult Királyhelmecen és ké­sőbb a főiskolán? — Kobák Lászlótól Királyhelmecen, a Nyitrai Pedagógiai Főiskolán pedig szá­mos tanártól és művésztől, a nevüket hirtelen nem is tudom felsorolni. Az iskolában képzőművészetet tanítok, im­már tizenhárom éve. — Művei és kiállításainak száma? — Ez a harmadik tárlatom. — Mi is tulajdonképpen a batik? — Ez a művészet Jáva szigetéről ered, viasztechnika, vászonra festve. A fiatal művésznő alkotásait bárki szívesen látná a lakásában, aki szereti a szépet és művészi munkát. Demjén Ferenc Tartalmas hétvége A rimaszombati (Rimavská Sobota) ma­gyar nemzetiségű lakosság kulturális életében már évek óta az egyik legran­gosabb eseménynek számít az éves periodicitással ismétlődő Tompa Mi­hály Napok háromnapos rendezvényso­rozata. A Csemadok helyi szervezete Tompa Mihály Klubja (TMK) rendezésé­ben zajló eseményt az idén is fokozott érdeklődés kísérte. Örvendetes tény­ként kell elkönyvelnünk, hogy a prog­ram nagy részét nem „importálták", hanem önerőből és öntehetségből állí­tották össze, adták elő. Az elmúlt évek pozitív tapasztalatai­nak szellemében az idei rendezvény is ifjúsági délutánnal kezdődött. Az alap­iskolásokhoz szóló műsort dr. Poór Já­nos állította össze. Este megnyitották Gaál Gyula rimaszombati amatőr festő kiállítását is. Képein a Rima-parti járási székhely és környéke dimbes-dombos tájai keltek életre. A nyitónap esti fő­­műsorában Pólós Árpád és Kövesdi Szabó Mária, a Matesz Thália színpa­dának művészei léptek fel. Tolmácsolá­sukban csehszlovákiai magyar költők művei hangzottak el. A másnapi műsor anyanyelvi őrjárattal indult: Szombathy Viktor, a Magyarországon elhunyt rima­­szombati születésű író, nyelvész mun­káiból merítettek. Bredár Gyula nyel­vész, Veres János költő és Mács Zoltán pedagógus műsorán egyrészt derült a közönség, másrészt sok új és érdekes tudnivalóval gyarapította ismereteit. Ezután nyelvemlékeinkről szóltak, illet­ve énekeltek a Látjátok feleim című műsor előadói. Különösen érdekfeszítő volt B. Kovács István bevezető előadása a Halotti Beszéd keletkezése, másolása körüli legújabb kutatási eredményekről, annál is inkább, mert a szálak a járás területén lévő községbe, Rimajánosiba (Rimavská Janovce) vezetnek. Az est másik nagy horderejű műsora a Mint a szép szivárvány című Pósa Lajos-em­­lékmüsor volt. Vaskői Károlynak, a TMK vezetőjének és a Györy Dezső Irodalmi Stúdiónak köszönhetően sok érdekes és tanulságos dolog került felszínre a radnóti (Radnocce) születésű költő és publicista pályafutásáról, életművéből. Az idei Tompa Mihály Napok vasár­nap értek véget. Dr. Fehér Csabáné ün­nepi beszéde után a TMK vezetősége koszorút helyezett el Tompa Mihály hatalmas bronzszobránál. A hála és emlékezés virágait többen is elhozták a városkerti vén fák árnyékában álló szo­borhoz. A „gömöri költőóriás" emléké­nek tisztelgő jelenlévők — lélekszám­­ban jóval többen mint az elmúlt évben a Lévay Tibor vezette Gömör Vegyeskar előadását hallgatták meg. Kép és szöveg: Polgári László 7

Next

/
Thumbnails
Contents