A Hét 1988/2 (33. évfolyam, 27-52. szám)

1988-11-04 / 45. szám

NOVEMBERI KERTI MUNKÁLATOK Nagyon fontos, hogy a kertben alapo­san készüljünk fel a télre. A gyümölcsösben a fák élól gyűjtsük össze a lehullott leveleket. Ássuk fel a kert talaját, előbb azonban szórjuk meg trágyával, tőzeggel vagy komposzttal. A hónap közepéig be kell fejezni a fák és cserjék ültetését. A hideg őszi napokon telepített növényeket nem kell megön­tözni, de tövüknél fel kell kupacolni a talajt. Fontos most a ribiszke, málna ritkító metszése. A málna letermett vesszőit tőből, a ribiszkebokrokról pe­dig a három évnél idősebb vesszőket távolítsuk el. Most kell felbújtással sza­porítani szedett és málnát. Ha tavasszal szeretnénk gyümölcs-, illetve díszfákat, cserjéket oltani, akkor a szükséges oltóvesszőket szedjük meg és kötegbe kötve tároljuk a pincében, nedves homokba állítva. Készítsük el a talajt a sárgarépa, petrezselyem tavaszi vetéséhez. Ennek azért van jelentősége, mert ezeknek a zöldségféléknek magja igen apró és jól előkészített talajt igényel. Novemberben már fel kell szedni a még kint levő növények gumóit, hagy­máit. A muskátlitöveket is szedjük fel és szárazon, a gyökérzetből a földet kiráz­va, felaggatva tároljuk tavaszig. SZÁRAZ BŐRŰEK TÉLI SZÉPSÉGÁPOLÁSA A száraz bőr télen még fokozottabb kozmetikai ápolást igényel. Szeles idő­ben nem lehet csak hidratáló krémmel bekent arccal szabad levegőre menni, mert a hatás éppen ellenkező lesz: a megduzzadt, fellazult hámréteg még jobban kiszárad. Ezért jó, ha a száraz bőrűek nappali krémje fel nem szívódó, védő réteget is képez az arcon, amelyre pl. nagyon jól tapad a porpúder. Minden este kötelező az alapos le­tisztítás, és a bőr — legalább 1—2 óráig tartó — szellőztetése. Nagyon sokszor a száraz bőr nem tűri a szappa­nos, meleg vizes lemosást. Feszül, visz­ket, kipirul. Ilyenkor azonnal át kell térni az arctej használatára. Az arctejet kis vattacsomóra öntve kell leszedni az arcról a sminket és a szennyeződést. A tamponokat addig kell cserélgetni, amig tiszta nem marad. Éjszakára olyan bőrtápláló krém szükséges, amely vitaminos, tökélete­sen felszívódik, állati és növényi zsíro­kat, olajakat tartalmaz. A kozmetiku­mok hatását fokozza, ha egy-két perces laza masszírozással „bekényszerítjük" a bőrbe az anyagokat. Az arc simítását mindig felfelé és oldalt, kifelé — a fül felé — kell végezni, lazán, hogy a bőr ne táguljon. A homlo­kot is a ráncok irányára merőlegesen kell simítani. A szem körül fordítva: alul a külső résztől indul a simítás a belső szemzug felé, és a szemöldök alatt vissza. (csuvas népmese) Egy faluban élt egy ügyes! értelmes paraszt­­ember. Ugangyej volt a neve. Nőtlen ember volt, A húga, Szemyuk viselte gondját. Ugangyej egyszer lovat akart vásárolni, de kevés volt a pénze. Mit tegyen? Elment a szomszéd faluba, és az ottani kapzsi keres­kedőtől, Szelengyejtől kölcsönkért száz ru­belt. — Egy év múlva megadod az adósságo­dat, te pedig három hónapig nálam dolgozol ingyen. Eltelt az év, de Ugangyejnek nem volt pénze kifizetni az adósságát. Szelengyej maga ment a pénzéért, de senkit nem talált otthon. Egy hét múlva újra eljött, Ugangyej azonban akkor sem volt otthon. Méregbe gurult a gazdag ember és azt mondja: — Szernyuk, mondd meg a bátyádnak, hogy ha néhány napon belül nem hozza el nekem a pénzt, eljövök és téged viszlek el. Mindaddig a napszámosom leszel, amig a bátyád ki nem vált téged. Szemyuk elmondta a bátyjának, hogyan fenyegetödzött és követelödzött a kereske­dő. Ugangyej azt mondja a húgának: — Költözz el a nagynénédhez, míg nem jelentkezem nálad. A lány elköltözött abba a faluba, ahol a nagynénje élt, Ugangyej pedig aznap, ami­korra ígérte a kereskedő, hogy eljön, korán reggel női ruhába öltözött, kötényt kötött maga elé, fejére kendöt kötött és elkezdett fonni. Szelengyej kis idő elteltével megérkezett, látja, hogy a gazda nincs odahaza és kérdi: — Hol a bátyád? — A városba ment, csak késön fog haza­jönni. — Úgy! A városba menni van pénze és ideje, de az adósságát megadni és nálam dolgozni, arra nincs. Ahogy Ígértem, most magammal viszlek! Addig élsz majd nálam, míg a fivéred ki nem vált. Ugangyej tehát Szernyuknak öltözve el­ment a kereskedőhöz. Ott lakott nála már egy hétig, két hétig. Evett három helyett, de semmit nem dolgozott. Bármit kellett csinál­ni, mindenre csak ezt felelte: — Nem tudom ezt csinálni, sohasem csi­náltam. Szelengyej sem kedveskedve sem fenye­getőzve nem tudta munkára kényszeríteni a lusta napszámost. „Valahogy meg kell tőle szabadulnom” — gondolta Szelengyej. Töprengett, gondolkodott, míg kitalált va­lamit. Elment a szomszédjához, egy gazdag parasztemberhez. Mindenféléről elbeszél­gettek, végül Szelengyej azt mondja: — Itt az ideje, hogy megerősítsd a fiadat. — Bizony itt — felelte a szomszéd. — De hát tudod, hogy erre mifelénk mindenki tud­ja, hogy a fiam jóeszü. Csendes is, dolgos is különben. Próbáld meg őt megnősiteni. — Én ezt tudom — felelte Szelengyej. — Van nálam egy szolgálólány, Szernyuk, Ugangyej húga. Szép lány, jó feleség és jó menyed lesz. — De aztán ne csalódjak benne, mert nálunk dolgos kezekre van szükség. — Ne sajnálj 1 50 rubelt tőlem és a fiadé a lány! Megegyeztek. Szelengyej eltette a 150 rubelt. Három napon belül megtartották az eskü­vőt. Amikor a vendegek szétszéledtek, azt mondja a menyasszony: — Valahogy nem érzem jól magam. Kime­gyek egy kicsit a levegőre. Kiment. Kis idő múlva bejött a szobába egy kecske. — A feleségemet kecskévé varázsolták — kiáltotta a vőlegény. Ugangyej eközben hazaszaladt a falujába. Másnap, mintha mi sem történt volna, felke­reste Szelengyejt, de most már a saját képé­ben és azt mondja: — Meghoztam az adósságot! Ide a húgo­mat! A kereskedő megijedt és így szólt: — Ne haragudj, Ugangyej. a húgod nálam nem akart dolgozni, ezért férjhez adtam, tegnap volt az esküvő, de valami varázsló a húgodat kecskévé varázsolta. Mit tegyünk most? — Engem a ti varázslótok nem érdekel — kiáltotta Ugangyej — itt az adósság, vissza a húgomat. — Ne kiabálj — mondja a kereskedő — az nem segít. — Majd találkozunk valami ügyes varázslóval, aki a húgodat kecskéből lánnyá változtatja. Az adósságodat nem kell megfi­zetned, még én adok neked hozzá 100 rubelt. Ugangyej elvezette a kecskét, miután zsebrevágta a pénzt. Telt-múlt az idő. Szelengyej egyszer ösz­­szetalálkozott Ugangyej húgával. — Hogyan változtál ismét lánnyá ? — kér­di Szelengyej. — Ó, ne is kérdezd — feleli Szernyuk — a bátyám három tartományt bejárt, míg talált olyan varázslót, aki engem kecskéből lánnyá változtatott. 300 rubelt fizettünk a varázsló­nak. A bátyám most bíróság útján akarja tőled visszakövetelni ezt a pénzt. — Minek a bíróság? — mondta a fösvény kereskedő. — Én anélkül is megadom nektek a pénzt. így járt túl a szegény Ugangyej a gazdag Szelengyej eszén ... Sági Tóth Tibor fordítása Ha a zsinórokat kibogozzátok, megtud­játok, kihez melyik sárkány tartozik... A LEGEK VILÁGÁBÓL Aki Leningrádba utazik, biztosan felkeresi a Téli Palotát és benne a világ egyik legna­gyobb múzeumát az Ermitázst. A múzeum a Téli Palotában és a mellette levő két régi Ermitázs-épületben helyezkedik el. Valaha a cárok festmény-, szobor- és gobelingyűjte­ményét állították itt ki, akkoriban természe­tesen még nem a nagyközönség számára. Jellemző, hogy a nagy októberi szocialista forradalom idején nem érte kár a gyűjte­ményt. A szemtanúk feljegyezték, hogy amikor néhány perccel a Téli Palota bevétele után az ostromból felrohantak a 117 márványlép­csőn és végigjárták a Palota 1 055 termét, egy matróz diadalittasan felugrott egy se­lyemmel bevont cári ágyba, társai leparan­csolták róla, mondván: ez már a népé s ennek megfelelően vigyázni kell rá! A vörös­gárdisták őrséget állítottak a képtárak, a szobrok elé, s onnan egyetlen műtárgy se tűnt el. Az Ermitázsban körülbelül hárommillió műtárgy található. Ha a kiállítótermekben minden egyes alkotásra csak egy percet szentelnénk, egész életünket itt tölthetnénk és mégse látnánk mindent. Rendkívül érté­kes a szkíta fegyver- és ékszergyűjtemény. Megtalálhatjuk itt az itáliai reneszánsz mű­vészeinek legnagyobb alkotásait (Leonardo da Vinci, Raffaello, Tiziano stb.) De nem hiányoznak a spanyol, angol, francia képző­művészek sem. Egyedülálló a múzeum Dü­­rer-gyűjteménye is. Itt látható a világ legnagyobb márványvá­zája. A távoli Altáj hegyeiben faragták. Tizen­két évig dolgoztak rajta a kőfaragók. Magas­sága több mint két méter, átmérője 5 méter és súlya 20 tonna. Óriási szánkón szállították az akkori Pétervárra, a szánt 160 ló húzta! Régi pénz- és éremgyűjteménye a legna­gyobbak közé tartozik — egymillió darabot számlál! Az arany- és drágakő kincseket külön osztályon helyezték el. Az Ermitázs nemcsak Leningrád, hanem az egész Szov­jetunió büszkesége, hatalmas kulturális ér­ték. Évente több mint kétmillió látogató keresi fel. Képünkön az Ermitázs egyik díszes előcsarnoka látható. L. Š. 21

Next

/
Thumbnails
Contents