A Hét 1988/2 (33. évfolyam, 27-52. szám)
1988-11-04 / 45. szám
lom az egykori lendületet, azt az elszántságot, amellyel bevetné magát az irodalmi és a szellemi élet küzdelmeibe. Az utóbbi időben a legfiatalabb nemzedék tagjainak bérelt helyük van a lapban, ennek ellenére nem érzem az ifjonti hévet, az egészséges lázadást. Annak idején Tözsérék a feje tetejére állították irodalmunkat, de végül minden a helyére került. Ma sajnos nincsenek látványos ütközetek, s tán épp emiatt a helyzet egyre áttekinthetetlenebb. írói generációk egész sora él ma már egymás mellett anélkül, hogy komolyabban odafigyelne a más nemzedékek és korosztályok ténykedésére. Az Irodalmi Szemle szerkesztői kétségtelenül sok energiát fejtenek ki a csehszlovákiai magyar kritika fellendítése érdekében, de mintha valaki megbabonázta volna az igyekezetüket. Átok ül a csehszlovákiai magyar irodalomkritikán, s úgy érzem, most ez a mi legnagyobb bajunk. Ha valamit kívánhatok a harmincéves Irodalmi Szemlének (s természetesen önmagunknak is), akkor az lenne, hogy mihamarabb kergesse el ezt az átkot a fejünk fölül. LACZA TIHAMÉR Lesz-e máskép? várjam ? ne várjam ? Lassan szétszéled a homályban Bitang jószágom, kedvem, vágyam. Nyomukban mint fekete bundás Begyűrt süvegű öreg kondás, Hallgatva ballag a lemondás. A vigasztalan valóság sokszor leteperte, de mégis annyira tudott örülni a csillagok fényének, a hegyek okos nyugalmának, a táj változó szépségének. Tisztelte és szerette az életet. Az Úton c. versében így örvendezik a hazatérésnek: Ó, reggel! robbanó élet! A friss szél arcomba vág, Vállal feszülnek a szélnek. És sikonganak a fák. Ráintenek vonatomra, Zöld zászlajuk zúgva forog, Mehet! — zengik vihorászva. Mehetnek a víg utasok! Most egy nagy kortyot a szélből! Ó, vad szél, drága konyak! Köszöntíek, tavaszi erdő, Köszönitek, tavaszi nap! Most minden sikerül majd. Nem is a vonat röpít, Százezer angyal erővel Visz a gyógyult gyermeki hit! Ez a gyermeki hit, költői hite éltette még egy kis ideig. Hatvan évvel ezelőtt egy borús novemberi napon hunyta le szemét, magával vitte a tátrai táj szépségeit. Fábry Zoltán szerint: ......megmentve, megáldva az elpusztíthatatlan emberségmagot, hogy az új talajon, új költők lantján, új emberi munka talaján életté virulhasson ... Szebb örökséget ritkán hagyott ránk magyar költő. Olvassuk, éljük, éltessük feldobogó örök szivét!" OZSVALD ÁRPÁD Fotó: Gyökeres 90 éve született Forbáth Imre, a csehszlovákiai magyar líra kiemelkedő alakja. Forbáth Imre / ELÉGIA Ismerd meg furcsa sorsomat, te Utánamjövő, Ismerd hát meg az álmok generálisát, A költőt, a hazugot, a hőst és komédiást, A megroggyant vándort, a letört gentlemant! Kinek délmagyar erdők zúgtak bölcsődalokat, S kit enyhén ringatott a szőke Balaton. A kormos házak tűzfalai között. Óriási árnyékok alatt kókadón Itt élt a messzi, napfényes vidék szülöttje, Itt száguldott a kimérák után A bolondul kék szemű, nyugtalan szívű, A folyton szenvedő és mindig lázadó, Forrón vágyakozó, örökszerelmes fiú! Hiábavaló és szörnyű tudományoktól szomorú, Gonosz kísértésekkel színültig teli, Itt kóborolt késsel a fogai között, Vérszomjasán és szerelmesen, - Az ősi Kőhídon és Kampa szigetén ... Ám gyümölcstelen maradt a láz, Visszhangtalan maradt a forró ügetés, Egykor tiszta homlokát bekente a kételyek sara. Fekete szárnyával csapkodja már az unalom. A Moldva sötét vizénél tágra nyílt szemekkel Bámul a csillagokra ősi rettegéssel. Árnyékokkal viaskodik, s mint az őszi lomb. Mit hideg szél kopaszt, úgy fogynak évei. Jaj! még fiatalon és nagyon megromolva, Békéden szívvel néz sorsának holdfogyta elé. KINCSÜNK AZ ASTiANYELV Mezőgazdasági technológia a gimnázium 3. osztálya számára A gimnáziumi oktatás keretében évek óta tantárgy a mezőgazdaság. Az első magyar nyelvű tankönyv azonban csak tavaly jelent meg. A könyv szerzői jó munkát végeztek, értékes, használható könyvet adtak a diákok kezébe. Néhány állításukat azonban kifogásolhatjuk, például azt, hogy „a zöldség fontos ásványi anyagok, és nyomelemek mellett laktató anyagokat Izasycujúce látky), mint a fehérjék, cukrok, is tartalmaz. Laktató anyagok fogalom sem az emberi táplálkozásban, sem az állattenyésztésben nincsen. A fehérjék, cukrok — tápanyagok. A takarmány cellulóztartalmát — balasztját — lehetne úgy ahogy laktató anyagnak titulálni, de arról a könyvben nincs szó. A fordító munkájával és a magyar változat minőségével részletesebben foglalkozunk. A fordító szakképzett mezőgazdász lehet, jó általános nyelvismerettel, aki szorgalmas olvasója napilapunknak és hetilapjainknak. A nálunk folyó nyelvművelés eredményeit azonban nem kíséri figyelemmel. Fordítás közben saját ismereteire támaszkodott, nem használta ki a mezőgazdasági szótárak, lexikonok, újabb tankönyvek terminológíaanyagát a fordítás minősége érdekében. Köznyelvi terminológiai vétségek 15 típusát 48 esetben találjuk a könyvben, amelyeket a sajtóból vett, vagy annak mintájára képzett; mindenesetre tipikus csehszlovákiai magyar terminológiai vétségek. Leggyakrabban az életkörnyezet (životné prostredie) terminussal találkozunk, ami helyesen emberi környezet. A biztonsági előírás (bezpečnostné predpisy) helyesen munkavédelmi előírás, a biztonsági intézkedés (bezpečnostné opatrenia) munkavédelmi intézkedés, az önellátottság helyesen önellátás, a mesterséges öntözés (umelé zavlažovanie) helyesen öntözés, a műszakszám (pracovná smená) pedig helyesen műszak. Gyakori összetétel az állattenyésztési termelés és a mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexum, ami magyarosabban állattenyésztés és agráripari komplexum. Csak egy-egy esetben fordul elő a populációexplózió (populačná explózia) helyesen népességrobbanás, túlnépesedés vagy demográfiai robbanás, a magtermesztő gazdaság helyesen vetőmagtermesztő gazdaság, az újratermelő képesség (reprodukčná schopnosť) az adott esetben szaporodóképesség. A víztartály (vodná nádrž) a 188. oldalon pedig víztároló vagy víztározó. A fordítás ördöge mondta tollba az alábbi megfogalmazást: „A palántákat késő ősszel ültetjük ki a szántóföldre, amikor már nem fenyeget a tavaszi talajmenti fagyok veszélye". A könyvben található szakterminológiai hibákról részletesebben szólunk. A második fejezetben a „szántó (feltalaj) alatti réteg" (podložie) egyszerűen altalaj. Ugyanitt olvasható az alábbi szolgai fordítás is: „istállótrágyával azokat a növényeket trágyázzuk". A magyar nyelvben és a valóságban is istállótrágyával a növény alá trágyázunk. A negyedik fejezetben a téli főszántás nem megfelelő terminus. A mögötte zárójelezett mélyszántás jobb, de leghelyesebb az őszi mélyszántás. A „kővetkező szántásodat különböztetünk meg" helyett pedig a szántási mód szót kell használni vagy pedig a szántás módjai-t. Az ötödik fejezetben olvasható istállótrágya-teregetők (rozhadzovač maštaľného hnoja) kifejezés magyarul istállótrágya-szóró gép. Ugyanitt a szennyvízcsatornázási iszap (kanalizačné kaly) túlkombinált, helyesen szennyvíziszap. A hidroponiás növénytermesztés tápkészítménye (živnýprípravok) magyarul tápsó néven ismert. A hatodik fejezetben az alávetemény (podsev, podpoüna) jól képzett, tetszetős terminus, kár, hogy a magyar terminológia nem ismeri, helyette az alávetés szót használja mint főnevet. , A hetedik fejezetben a foszfora? póttrágyázás (prihnojovanie fosforom) magyartalan fogalmazás, helyesebben a foszfátpóttrágyázás, foszforpóttrágyázás, foszfátkiegészítő műtrágyázás. Ugyanígy a nitrogénéi túltrágyázás (prehnojenie dusíkom) nitrogénműtrágya-túladagolás. A „növényeket bevált salétromoddá/ póttrágyázni" (prihnojiť liadkami) kifejezések helyett helyesebb a salétromműtrágyával póttrágyáz, nitrát nitrogénnel mütrágyáz, salétromműtrágyáz terminusokat használni. Ugyanebben a fejezetben a takarmánynövényekkel kapcsolatos a többéves takarmánynövények (viacročné rastliny) kifejezés, de az is szolgai fordítás, a magyar nyelv csak évelő takarmányt ismer. A „legelő növényzet" (pasienkový porast) terminus is idegen gondolkodásmódra vall, helyesen: a legelő növényzete vagy legelő növényei. A nyolcadik fejezetben a répatermesztéssel kapcsolatban a „cukroslé" (cukrová šťava) terminust kifogásoljuk, ezt a lexikonban található cukorlével helyettesítenénk. A könyv végéhez csatolt szótárban az .alkati víz" (konštitučná voda) rosszul sikerült alkotás, a kötött vagy szerkezeti víz a helyes, ugyanígy a „borsós talajszerkezet" helyesen morzsás talajszerkezet. A fordítónak a „fagykatlan" (mrazová kotlina) tükörfordításakor nem ugrott be a korábban biztosan ismert fagyzug terminus. A vetrolam széltörő formában régebben volt ismert, ma inkább a szélvédő erdősáv vagy mezövédö erdősáv megnevezést használjuk. A vetőmag koptatása és bevonása ügyes és dicsérendő fordítás, zárójelben célszerű lett volna feltüntetni a skarifikálás, drazsírozás, pollírozás szavak valamelyikét. Észrevételeim közlésével nem elkedvetleníteni akarom a fordítót, még kevésbé a diákot. A fordítót csak biztatni lehet, hiszen megvannak az adottságai, és a felrótt hibák ellenére, az átlagnál sokkal jobb teljesítményt nyújtott. A hazai nyelvművelés eredményeinek követésével és a rendelkezésre álló irodalom felhasználásával a jövőben kitűnő teljesítményt is nyújthat mindnyájunk örömére. CSUKA GYULA NYELVI TOTÓ Lépten-nyomon tapasztalhatjuk tanulóknál, felnőtteknél egyaránt, hogy a hivatalok, tisztségek. hivatalos írások, munkaeszközök, stb. nevét szlovákul mondják akkor is, ha magyarul beszélnek. Sokszor szlovák szavakat magyar ragokkal, képzőkkel látnak el (a „druzssztvóban" dolgozom, nem találom a „predszedát", új „obcsianszki preukazt" kaptam, stb.) Az ilyen beszéddel sértjük mind a magyar, mind a szlovák nyelvet. Feladat: Helyettesítsük az alábbi mondatok szlovák szavait magyar megfelelőkkel: Beadom a ,.zsiadosztyot" az emenvére (MNV-re). Toljuk meg a „vlecskit". Kisúroltam a „vanyát". Ma „telegramban" üdvözöltem a barátomat. 11