A Hét 1988/2 (33. évfolyam, 27-52. szám)

1988-11-04 / 45. szám

lom az egykori lendületet, azt az el­szántságot, amellyel bevetné magát az irodalmi és a szellemi élet küzdelmeibe. Az utóbbi időben a legfiatalabb nemze­dék tagjainak bérelt helyük van a lap­ban, ennek ellenére nem érzem az if­jonti hévet, az egészséges lázadást. Annak idején Tözsérék a feje tetejére állították irodalmunkat, de végül min­den a helyére került. Ma sajnos nincse­nek látványos ütközetek, s tán épp emiatt a helyzet egyre áttekinthetetle­nebb. írói generációk egész sora él ma már egymás mellett anélkül, hogy ko­molyabban odafigyelne a más nemze­dékek és korosztályok ténykedésére. Az Irodalmi Szemle szerkesztői kétségtele­nül sok energiát fejtenek ki a csehszlo­vákiai magyar kritika fellendítése érde­kében, de mintha valaki megbabonázta volna az igyekezetüket. Átok ül a cseh­szlovákiai magyar irodalomkritikán, s úgy érzem, most ez a mi legnagyobb bajunk. Ha valamit kívánhatok a har­mincéves Irodalmi Szemlének (s termé­szetesen önmagunknak is), akkor az lenne, hogy mihamarabb kergesse el ezt az átkot a fejünk fölül. LACZA TIHAMÉR Lesz-e máskép? várjam ? ne várjam ? Lassan szétszéled a homályban Bitang jószágom, kedvem, vágyam. Nyomukban mint fekete bundás Begyűrt süvegű öreg kondás, Hallgatva ballag a lemondás. A vigasztalan valóság sokszor leteperte, de mégis annyira tudott örülni a csillagok fényének, a hegyek okos nyugalmának, a táj változó szépségének. Tisztelte és szerette az életet. Az Úton c. versében így örvendezik a hazatérésnek: Ó, reggel! robbanó élet! A friss szél arcomba vág, Vállal feszülnek a szélnek. És sikonganak a fák. Ráintenek vonatomra, Zöld zászlajuk zúgva forog, Mehet! — zengik vihorászva. Mehetnek a víg utasok! Most egy nagy kortyot a szélből! Ó, vad szél, drága konyak! Köszöntíek, tavaszi erdő, Köszönitek, tavaszi nap! Most minden sikerül majd. Nem is a vonat röpít, Százezer angyal erővel Visz a gyógyult gyermeki hit! Ez a gyermeki hit, költői hite éltette még egy kis ideig. Hatvan évvel ezelőtt egy borús novemberi napon hunyta le szemét, magával vitte a tátrai táj szépségeit. Fábry Zoltán szerint: ......megmentve, megáldva az el­pusztíthatatlan emberségmagot, hogy az új talajon, új költők lantján, új emberi munka talaján életté virulhasson ... Szebb öröksé­get ritkán hagyott ránk magyar költő. Olvas­suk, éljük, éltessük feldobogó örök szivét!" OZSVALD ÁRPÁD Fotó: Gyökeres 90 éve született Forbáth Imre, a csehszlovákiai magyar líra kiemelkedő alakja. Forbáth Imre / ELÉGIA Ismerd meg furcsa sorsomat, te Utánamjövő, Ismerd hát meg az álmok generálisát, A költőt, a hazugot, a hőst és komédiást, A megroggyant vándort, a letört gentlemant! Kinek délmagyar erdők zúgtak bölcsődalokat, S kit enyhén ringatott a szőke Balaton. A kormos házak tűzfalai között. Óriási árnyékok alatt kókadón Itt élt a messzi, napfényes vidék szülöttje, Itt száguldott a kimérák után A bolondul kék szemű, nyugtalan szívű, A folyton szenvedő és mindig lázadó, Forrón vágyakozó, örökszerelmes fiú! Hiábavaló és szörnyű tudományoktól szomorú, Gonosz kísértésekkel színültig teli, Itt kóborolt késsel a fogai között, Vérszomjasán és szerelmesen, - Az ősi Kőhídon és Kampa szigetén ... Ám gyümölcstelen maradt a láz, Visszhangtalan maradt a forró ügetés, Egykor tiszta homlokát bekente a kételyek sara. Fekete szárnyával csapkodja már az unalom. A Moldva sötét vizénél tágra nyílt szemekkel Bámul a csillagokra ősi rettegéssel. Árnyékokkal viaskodik, s mint az őszi lomb. Mit hideg szél kopaszt, úgy fogynak évei. Jaj! még fiatalon és nagyon megromolva, Békéden szívvel néz sorsának holdfogyta elé. KINCSÜNK AZ ASTiANYELV Mezőgazdasági technológia a gimnázium 3. osztálya számára A gimnáziumi oktatás keretében évek óta tantárgy a mezőgazdaság. Az első magyar nyelvű tankönyv azonban csak tavaly jelent meg. A könyv szerzői jó munkát végeztek, értékes, használható könyvet adtak a diákok kezébe. Néhány állításukat azonban kifogá­solhatjuk, például azt, hogy „a zöldség fon­tos ásványi anyagok, és nyomelemek mellett laktató anyagokat Izasycujúce látky), mint a fehérjék, cukrok, is tartalmaz. Laktató anya­gok fogalom sem az emberi táplálkozásban, sem az állattenyésztésben nincsen. A fehér­jék, cukrok — tápanyagok. A takarmány cellulóztartalmát — balasztját — lehetne úgy ahogy laktató anyagnak titulálni, de arról a könyvben nincs szó. A fordító munkájával és a magyar változat minőségével részletesebben foglalkozunk. A fordító szakképzett mezőgazdász lehet, jó általános nyelvismerettel, aki szorgalmas ol­vasója napilapunknak és hetilapjainknak. A nálunk folyó nyelvművelés eredményeit azonban nem kíséri figyelemmel. Fordítás közben saját ismereteire támaszkodott, nem használta ki a mezőgazdasági szótárak, lexi­konok, újabb tankönyvek terminológíaanya­­gát a fordítás minősége érdekében. Köznyelvi terminológiai vétségek 15 típu­sát 48 esetben találjuk a könyvben, amelye­ket a sajtóból vett, vagy annak mintájára képzett; mindenesetre tipikus csehszlovákiai magyar terminológiai vétségek. Leggyakrab­ban az életkörnyezet (životné prostredie) ter­minussal találkozunk, ami helyesen emberi környezet. A biztonsági előírás (bezpečnostné predpisy) helyesen munkavédelmi előírás, a biztonsági intézkedés (bezpečnostné opatre­nia) munkavédelmi intézkedés, az önellátott­ság helyesen önellátás, a mesterséges öntözés (umelé zavlažovanie) helyesen öntözés, a mű­szakszám (pracovná smená) pedig helyesen műszak. Gyakori összetétel az állattenyészté­si termelés és a mezőgazdasági-élelmiszeripa­ri komplexum, ami magyarosabban állatte­nyésztés és agráripari komplexum. Csak egy-egy esetben fordul elő a populá­­cióexplózió (populačná explózia) helyesen né­pességrobbanás, túlnépesedés vagy demog­ráfiai robbanás, a magtermesztő gazdaság helyesen vetőmagtermesztő gazdaság, az újratermelő képesség (reprodukčná schopnosť) az adott esetben szaporodóképesség. A víz­tartály (vodná nádrž) a 188. oldalon pedig víztároló vagy víztározó. A fordítás ördöge mondta tollba az alábbi megfogalmazást: „A palántákat késő ősszel ültetjük ki a szántóföldre, amikor már nem fenyeget a tavaszi talajmenti fagyok veszé­lye". A könyvben található szakterminológiai hi­bákról részletesebben szólunk. A második fejezetben a „szántó (feltalaj) alatti réteg" (podložie) egyszerűen altalaj. Ugyanitt olvas­ható az alábbi szolgai fordítás is: „istállótrá­gyával azokat a növényeket trágyázzuk". A magyar nyelvben és a valóságban is istálló­trágyával a növény alá trágyázunk. A negyedik fejezetben a téli főszántás nem megfelelő terminus. A mögötte zárójelezett mélyszántás jobb, de leghelyesebb az őszi mélyszántás. A „kővetkező szántásodat kü­lönböztetünk meg" helyett pedig a szántási mód szót kell használni vagy pedig a szántás módjai-t. Az ötödik fejezetben olvasható istállótrá­­gya-teregetők (rozhadzovač maštaľného hno­ja) kifejezés magyarul istállótrágya-szóró gép. Ugyanitt a szennyvízcsatornázási iszap (kanalizačné kaly) túlkombinált, helyesen szennyvíziszap. A hidroponiás növényter­mesztés tápkészítménye (živnýprípravok) ma­gyarul tápsó néven ismert. A hatodik fejezetben az alávetemény (pod­sev, podpoüna) jól képzett, tetszetős termi­nus, kár, hogy a magyar terminológia nem ismeri, helyette az alávetés szót használja mint főnevet. , A hetedik fejezetben a foszfora? póttrá­gyázás (prihnojovanie fosforom) magyartalan fogalmazás, helyesebben a foszfátpóttrágyá­­zás, foszforpóttrágyázás, foszfátkiegészítő műtrágyázás. Ugyanígy a nitrogénéi túltrá­­gyázás (prehnojenie dusíkom) nitrogénműtrá­gya-túladagolás. A „növényeket bevált salét­romoddá/ póttrágyázni" (prihnojiť liadkami) kifejezések helyett helyesebb a salétrom­­műtrágyával póttrágyáz, nitrát nitrogénnel mütrágyáz, salétromműtrágyáz terminusokat használni. Ugyanebben a fejezetben a takarmánynö­vényekkel kapcsolatos a többéves takar­mánynövények (viacročné rastliny) kifejezés, de az is szolgai fordítás, a magyar nyelv csak évelő takarmányt ismer. A „legelő növényzet" (pasienkový porast) terminus is idegen gondolkodásmódra vall, helyesen: a legelő növényzete vagy legelő növényei. A nyolcadik fejezetben a répatermesztés­sel kapcsolatban a „cukroslé" (cukrová šťava) terminust kifogásoljuk, ezt a lexikonban ta­lálható cukorlével helyettesítenénk. A könyv végéhez csatolt szótárban az .alkati víz" (konštitučná voda) rosszul sikerült alkotás, a kötött vagy szerkezeti víz a helyes, ugyanígy a „borsós talajszerkezet" helyesen morzsás talajszerkezet. A fordítónak a „fagy­katlan" (mrazová kotlina) tükörfordításakor nem ugrott be a korábban biztosan ismert fagyzug terminus. A vetrolam széltörő formá­ban régebben volt ismert, ma inkább a szélvédő erdősáv vagy mezövédö erdősáv megnevezést használjuk. A vetőmag kopta­tása és bevonása ügyes és dicsérendő fordí­tás, zárójelben célszerű lett volna feltüntetni a skarifikálás, drazsírozás, pollírozás szavak valamelyikét. Észrevételeim közlésével nem elkedvetle­níteni akarom a fordítót, még kevésbé a diákot. A fordítót csak biztatni lehet, hiszen megvannak az adottságai, és a felrótt hibák ellenére, az átlagnál sokkal jobb teljesít­ményt nyújtott. A hazai nyelvművelés ered­ményeinek követésével és a rendelkezésre álló irodalom felhasználásával a jövőben ki­tűnő teljesítményt is nyújthat mindnyájunk örömére. CSUKA GYULA NYELVI TOTÓ Lépten-nyomon tapasztalhatjuk tanulóknál, fel­nőtteknél egyaránt, hogy a hivatalok, tisztsé­gek. hivatalos írások, munkaeszközök, stb. ne­vét szlovákul mondják akkor is, ha magyarul beszélnek. Sokszor szlovák szavakat magyar ragokkal, képzőkkel látnak el (a „druzssztvó­­ban" dolgozom, nem találom a „predszedát", új „obcsianszki preukazt" kaptam, stb.) Az ilyen beszéddel sértjük mind a magyar, mind a szlo­vák nyelvet. Feladat: Helyettesítsük az alábbi mondatok szlovák szavait magyar megfelelőkkel: Beadom a ,.zsiadosztyot" az emenvére (MNV-re). Toljuk meg a „vlecskit". Kisúroltam a „vanyát". Ma „telegramban" üdvözöltem a barátomat. 11

Next

/
Thumbnails
Contents