A Hét 1988/2 (33. évfolyam, 27-52. szám)

1988-11-04 / 45. szám

KÖVETKEZŐ SZÁMUNK TARTALMÁBÓL

Miklósi Péter: PRÁGÁBAN - ITTHON

Benyák Mária:

A KORONA ÉS A KARD VÁROSA

Thököly Gábor:

AZ ÚJRA FELFEDEZETT FESTŐ

Gyimesi György: DZSINGISZ KÁN FÖLDJEIN I.

(mongóliai

vadászkalandok)

Dr. Kiss László:

A DOPPINGRÓL - SZÖUL UTÁN

Dunai Béla: UXMAL

Címlapunkon a szovjet Tulipán együttes tagjai J. Kolenčík felvétele

A Csemadok Központi Bizottságának képes hetilapja.

Szerkesztőség: 815 44 Bratislava, Obchodná 7. Telefon: 332-865 Megjelenik az Obzor Kiadóvállalat gondozásában,

815 85 Bratislava, ul. Čsl. armády 35 Főszerkesztő: Strasser György Telefon: 332—919 Főszerkesztő-helyettesek:

Ozsva/d Árpád és Balázs Béla

Telefon: 332-864

Grafikai szerkesztő: Krát S. Klára

Terjeszti a Posta Hírlapszolgálat Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS — Ústredná expedícia tlače,

813 81 Bratislava,

Gottwaldovo nám. č. 6

Nyomja a Východoslovenské tlačiarne n. p., Košice.

Előfizetési dij egész évre 156,— Kčs Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesítö. Kéziratokat nem őrzőnk meg és nem küldünk vissza.

Vállalati hirdetések: Vydavateľstvo Obzor,

inzertné oddelenie, Gorkého 13,

VI. poschodie tel: 522-72,

815-85 Bratislava.

Index: 492 11.

HERÉNYI BÉLA mérnök, kandidátus,

a Tornaijai (Šafárikovo) * Állami Gazdaság igazgatója

Mielőtt életútjáról faggatnám a napi problémákról beszélgetünk. A tervezettnél hoszszabb ideig időzünk ennél a témánál, mert tudom, hogy a mai gazdasági helyzetben, az éppen csak életbe lépett vállalati törvény, mezőgazdasági termelést befolyásoló változó szabályzók közepette Herényi tanár úr szava irányadó lehet. Tudom, hogy mezőgazdasági üzemeink majd mindegyikében van egykori diákja. S azt is tudom, hogy szeretettel emlékeznek az óráira, az óráin teremtett bensőséges, olykor gitárzenével aláfestett hangulatra, mert az ö emberi magatartásának is köszönhetik, hogy megállják a helyüket. Örömmel újságolom hát. hogy a véletlen kiválasztás folyamán az ö volt diákjai közül is többen bekerültek a Nyitrai Mezőgazdasági Főiskola üzemmérnöki továbbképző csoportjába.

— Ennek őszintén örülök, mert csak tudással érvényesülhet az ember, s kívánom, hogy ezt a tudást sikerüljön megszerezniük.

— Gyorsan változó világban élünk. Most elsősorban a gazdasági változásokra gondolok. Egyrészt tágul a lehetőségek köre — önálló gazdálkodás, a termékszerkezet önálló kialakítása, önálló külkereskedelmi Jog —, másrészt töretlen úton kell elindulhia annak, aki élni akar a lehetőséggel. Az állami gazdaságra vonatkozóan milyen tervei vannak ?

— Az állami gazdaságot több mint 25 millió korona veszteséggel vettem át. Bár még a konszolidációs program szerint dolgozunk, sok elképzelésem van. Fő tevékenységünk az állattenyésztés és a növénytermesztés. 9 000 hektár területen gazdálkodunk. Ebből majdnem ötezer a szántóföld. Minden egyes lehetséges besorolási körzetben gazdálkodunk. Öt gazdasági központunk van, szeretném fokozatosan bevezetni a teljes önelszámolási rendszert. A növénytermesztésben a vetésforgónak, illetve az éghajlati és természeti feltételeknek megfelelően termékszerkezet-váltásra van szükség. Eddig 380—400 hektáron termesztettünk cukorrépát — magas önköltséggel — s ez bizony túlterhelte a vállalatot. Könnyítést várok a légi (Lehnice) szövetkezettől, tagja lettünk az ö cukorrépa-termesztési rendszerüknek. A velük való együttműködés még másban is, remélem, hasznos lesz. Szeretném ismét meghonosítani vidékünkön a burgonyatermesztést. Nemcsak a társadalmi igény miatt, hanem azért is, hogy fedezzük a saját szükségletünket. Három konyhában főzünk, naponta, a csaknem ezer tagú családnak. A dolgozók étkeztetése szociális programunk fontos része. Ennek érdekében foglalkozunk zöldségtermesztéssel is. A zöldségtermesztés esetünkben az összes konyhakerti növényt jelenti. Sikeres ez az ágazat, alkalmanként még árbevételt is jelent. A szociális program nem merül ki az étkeztetésben, hanem a dolgozók lakáshoz juttatását is szorgalmazzuk. Mert szerintem a becsületes, dolgozó ember a legnagyobb érték, őt illeti a legnagyobb kedvezmény. Egész életemben, pályám kezdetétől dolgos embernek ismertem a Sajó völgyében és a Túróc mentén élő embereket. Ezért, bennük bízva vállaltam el annak idején a párt és állami szervek megbízásából az igazgatói állást. Megbízatásomban ez év szeptember

20-án tartott igazgatói választás alkalmával a dolgozók megerősítettek. Köszönöm a bizalmat. És erőmhöz, tehetségemhez mérten mindent megteszek a hatékonyabb gazdálkodás érdekében, hiszen csak ez szolgálhatja mindannyiunk javát. De ne feledjem a szociális programot, mert nagyon szép terveim vannak! A meglévő pionirtáborunk szükséges, de csak az év két hónapjában üzemel. Ha kibővitjük — a vizet és a gázt csak háromszáz méterről kell oda vezetni — lehetne itt rehabilitációs központ a dolgozóink számára, így pénzben ki nem fejezhető módon szolgálná dolgozóink egészségét.

— Az állattenyésztésről még nem beszéltünk.

—- Pedig mi is tartunk mindenféle állatot. A szarvasmarhatartás a mezőgazdaság „nehézipara". Számunkra valóban az. Betegség miatt le kell cserélni az állományt, s hogy a lehető legnagyobb hasznosságú új állományt hozzuk létre, szeretnénk együttműködni a magyarországi Boscoop Agráripari Közös Vállalattal. Az üzlet még nem köttetett meg. Mondtuk az elején, töretlen úton járunk. A sertéstenyésztési ágazat már rentábilis, de a malacnevelés gazdasági udvaronként még nagyon különböző hasznosságú és az önköltséget tekintve összehasonlíthatatlan. Amikor ide kerültem, a brojler csirkét veszteségesen nevelték. Minden kitermelt kilogrammon 3,25 koronát veszített a vállalat. Mára minden eladott darabon 6 korona nyereség mutatkozik.

— Mi a siker titka ?

— Az új technológia bevezetése, a brigádmozgalom újjászervezése és a dolgozó asszonyok becsületes helytállása, érdekeltsége. Az elért árbevételből bizonyos, előre megszabott százalékot kap a gondozó. A szarvasmarhatenyésztés területén, főleg a tejtermelésben már nem várható ilyen gyors változás. Igaz, a tej minőségére, a tisztaságra nekünk kell vigyázni, ezt vállaljuk, de az osztálybesorolási rendszert, a felvásárlási árat központilag kell megváltoztatni. Enélkül nincs elöbbrelépés.

— A járásban egyedül Önök tartanak fejős juhokat. Az új szabályozók a juhtartást kedvezővé teszik.

— Igen. Számítunk is rá. Élni szeretnénk a törvényadta önálló külkereskedelmi joggal. Hizlalással is foglalkozunk, bárányaink főleg tőkés piacon értékesítődnek, sajnos ez ideig

más vállalatok közreműködésével. így számunkra nincs devizaalap, pedig jól jönne egy Klein-tipusú vagy egy francia gyártmányú cukorrépa-betakarító gépsor, amelyet csak devizáért lehet beszerezni.

— A gazdaságot már „körbejártuk", de Önről még nem beszéltünk. Hol szerezte a tudást, amelyből oly sokaknak juttatott?

— Prágában szereztem mezőgazdasági közgazdász diplomát. Az első munkahelyem a losonci (Lučenec) állami gazdaság volt. Tervező voltam. Két év után pályázat ttján nyertem el a mezőgazdasági technikum tanári állását. Könyvelést és üzemszervezést tanítottam. Szíwel-lélekkel csináltam. Hivatásomnak tekintettem. Megszereztem a pedagógusi végzettséget is a Bratíslavai Közgazdasági Főiskolán, majd 1982-ben a tudományok kandidátusa címet. Később szintén pályázat útján kerültem Kubába. Egy 22 ezer hektáros állami gazdaság technikusa voltam, később az ottani mezőgazdasági minisztérium szaktanácsadójaként is elfogadtak. Megismertem a trópusi éghajlat minden örömét és ürömét. Hazakerülve ismét tanítottam, majd kutatóintézetben dolgoztam, főleg a műszaki ismeretek terjesztésével foglalkoztunk. Intézetünk beolvadt a Slovosivo magtermesztö vállalatba. Az intézeti kutatás és a nyelvtudásom lehetőséget adott arra, hogy két évet az afrikai kontinensen töltsék. Maputoban, a mezőgazdasági minisztérium szaktanácsadója illetve munkatársa lettem. Itt is becsülettel helytálltam.

— Meleg volt?

— Hajaj! De még mennyire! És nem csak az éghajlat. Ennek ellenére szerettem az ottani munkát, az embereket is megszerettem és ők is engem. Visszavártak tanítani, de családi okok miatt nem mentem.

— Hány nyelven beszél ön?

— Magyarul, szlovákul, portugálul, de a legkedvesebb idegen nyelvem a spanyol. Oroszul jó közepesre vizsgáznék, németül pár hét ott-tartózkodás után nem tudnának eladni.

— Mivel tölti a szabadidejét?

— Az kérem nekem nincs. Amióta az igazgatói posztot elvállaltam, gyakran még az éjszakát is az állami gazdaságban töltöm. Ellenőrizni éjszaka is kell. Ezen a nyáron nyaralni sem voltunk, mert nélkülem nem akart menni a család és én nem mehettem. Feleségem mindenben megértő társam, a család jelenti számomra a biztos hátországot. Gyakran este kilenc és tíz között járok haza Rimaszombatba (Rim. Sobota), és hajnalban kelek. Nincs nap. hogy ne néznék meg egy-egy telepet vagy istállót. Van viszont egy nagyon szép és megtisztelő feladatom. Szabadidős tevékenységnek nem nevezhető, de kikapcsolódás. A városi nemzeti bizottság képviselője vagyok és szombatonként az esküvői szertartást vágzem. Ha olyankor az ifjú párhoz szólok, azt szeretném bennük tudatosittatni, hogy bár nehéz, de szép együtt élni, együtt felnevelni a gyermekeket, megtanítani őket a szép beszédre, az igazságra ... és nem szabad hirtelen haragból, meggondolatlanul elválni.

— Mik a legközelebbi tervei?

— Szeretném az állami gazdaságot talpra állítani és talpon tartani és nemcsak szeretném, hanem mindent meg is teszek ennek érdekében s remélhetőleg választóimmal, munkatársaimmal, a becsületes dolgozókkal ez sikerülni is fog.

FISTER MAGDA

2