A Hét 1988/2 (33. évfolyam, 27-52. szám)

1988-10-28 / 44. szám

A jövő... egy szuperkönnyű repülőgép ••• A múltkor már elmondtam né­hány észrevételemet a nyitrai (Nitra) Agrokomplex '88 országos mezőgazda­sági kiállításról, s mivel módomban volt részt venni nem sokkal később České Budéjovícében a cseh országrész ha: sonló rendezvényén, a tizenhatodik al­kalommal megrendezett Éltető föld (Zemé živitelka) nevet viselő mezőgaz­dasági kiállításon, megpróbálom fel­idézni az ott látottakat is. Míg az Agro­komplex a mezőgazdaságban és az élelmiszergyártásban végbemenő tudo-A jövő század zöldségfajtái a Sempra pavilonjában A csokoládégyárak kínálata mányos fejlődést, addig az Éltető föld a holnap növénytermesztését próbálta bemutatni. Persze, a kettő szorosan összefügg, így a különbözőségek mel­lett számtalan azonos vonása is volt a két kiállításnak. A mezőgazdaság gépesítésének kö­zelmúltja és jövője. Akár így is felfogha­tó a néhány kiszolgált régi traktor, illet­ve a modern, napelemes szárítóberen­dezés egymás melletti elhelyezése mindjárt szemben a bejárattal. S vala­hol a fejlődésnek ezen folytonosságát volt hivatott szimbolizálni a Boskovicei Középfokú Mezőgazdasági Szakiskola kiállítási részlege is, működőképes — s ma már muzeális értékű — gőzgépeivel és dieselmotorjaival az Agrozet modern —■ esetenként már mikroelektronikai vezérlésű — mezőgazdasági gépei közé beágyazva. A mikroelektronika mind nagyobb térhódítása a mezőgazdaság­ban egyébként jól nyomonkövethető volt mind a Zobor alatt, mind a Moldva bal partján található kiállítási komple­xumban. Valamelyest ismerve, szükebb pátriánk mezőgazdasági üzemeit, szá­munkra ez még tényleg a jövő zenéjé­nek tűnik. Mint ahogy már a jövő szá­zad fajtáiként hirdette kiállított, újon­nan kifejlesztett különböző zöldségfaj­táit a prágai Sempra is. Ám a magam­fajta optimista lélek bizakodik abban, hogy mezőgazdasági szakembereink nyitott szemmel, az új, a haladó előtt szélesre tárt értelemmel járják ezeket a seregszemléket, s hogy ennek jóvoltá­ból a tudományos műszaki haladás elöbbrevivö vívmányaival, illetve az eh­hez elengedhetetlen haladó gondolko­dással és szemléletmóddal mind gyak­rabban és minél előbb találkozhatunk , majd mezőgazdasági üzemeinkben. Az élelmiszeripar kiállítási részlege itt is népszerű, a kiállítási csarnokokban még tán a másutt tapasztaltaknál is nagyobb az érdeklődők tömege. Tet­szett, hogy a díjkiosztás után a kiállítás szervezői egy helyre, a központi csar­nok bejáratával szemközti vitrinbe összpontosították az összes Aranyka­lász-díjas élelmiszeripari terméket. így a látogató keresgélés nélkül láthatta mindjárt, hogy melyek az élelmiszeripar új, korszerű termékei. Ott volt a díjazot­tak között például a negyedkilós cso­magolású Extra Špeciál instant kávéke­verék, a háziasszonyok körében minden bizonnyal népszerűvé váló Dortela név­re keresztelt sütemény-, illetve süte­­ménymáz-alapanyag, különböző leves­­konzervek, egyfajta, pikáns paprikafö­­zelék, az újonnan épült klatovyi tejkom­binát négyfajta sajtkülönlegessége és további más termékek. Ismerősként fe­deztem fel a díjazott termékek között a Treboňi Sörgyár Bohemia Regentjének címkéjét is (néhány éve éppen e lap hasábjain írtam a sörgyárról, illetve népszerű Bohemia Regent söréről). A tájékoztató'központban a Dél-csehor­szági Sörgyárak igazgatója, Václav Bar­­toš mondja el, hogy egy újfajta barna­­sörről van szó, amely új, különleges eljárással készül, és a hagyományos eljárással ellentétben nem kell külön édesíteni a sört. Magam is megkóstol­tam, s tanúsíthatom, hogy nemcsak ízletes, hanem — megfelelve a Bohe­mia Regent hagyományainak — 4,70 koronás árával aránylag olcsó is. A Dél-csehországi kerülettel baráti kapcsolatokat ápoló Felső-ausztriai tar­tomány kiállítási részlegén különös sze­repet és hangsúlyt kap a környezetvé­delem. A környezetvédelem, amely mindinkább előtérbe kerülő kérdése a nagyüzemi mezőgazdasági termelés­nek is. Az osztrákok kiállítási anyaga azt sugallja, ők már egy lépéssel előttünk járnak e téren, ám ezen a kiállításon is láthattuk, hogy már a mi mezőgazdasá­gi üzemeink között is találunk olyano­kat, ahol más egyebek mellett ez a kérdés is állandóan napirenden van. Nem szükségeltetik különösebb szakér­telem ahhoz, hogy az ember megálla­píthassa: követésre méltó lehet(ne) pél­dául a Slušovicei Agrokombinát hasz­nált fóliát hasznosító gyártási eljárása. Már a nyitrai kiállításon is nagy sikere volt egy aránylag egyszerű szennyvíz­­tisztító berendezésnek. Nos, emellett, itt České Budéjovicében a Jeneči Agro­kémiai Vállalat jóvoltából láthattunk még egy ennél is egyszerűbbet és ki­sebbet, konténeres mivolta révén a szó szoros értelmében hordozhatót. Nem csoda, hogy ez a berendezés is ott volt az Aranykalász-díjas termékek sorában. A másik oldalon azonban mindig ott munkál az emberben a kérdés, hogy vajon mennyi szennyvíznek kell még elfolynia addig (a folyókba és a talajba), amíg az itt látható berendezések hasz­nálata mindennapivá válhat?! Mindez (és nemcsak ez) föltehetően annak függvénye, hogy mindazok, akik nem a sült kolbász és a sör kedvéért járják e kiállításokat, mennyit tudnak elvinni és hasznosítani az itt látottakból. NÉMETH GYULA A szerző felvételei 5

Next

/
Thumbnails
Contents