A Hét 1988/2 (33. évfolyam, 27-52. szám)
1988-10-14 / 42. szám
TOPAZ Az i. e. II. században élt Agatharkhi- tot tartották topáznak. Mások szétfősz görög földrajzi író — műveiből rint az ásvány megnevezése a sajnos csak töredékek maradtak szanszkrit tapasz (= tűz, fény) szóból fenn — a Vörös-tengerről szólva em- ered. A bizonytalanságot csak fokozlít egy szigetet; ahol arany színű, za, hogy a topáz színe a víztisztától a üvegre emlékeztető kövek találha- sárga különböző árnyalatain át egétók. A kígyók szigetének is nevezett szén a kékig és a zöldig változhat, sőt földdarabot Topaszosznak hívták az kivételesen piros topázok is előforókorban, innen eredne a topáz meg- dúlhatnak — ezek a legértékesebbek, nevezés is. Aztán 1900-ban Egyiptom A topáz vegyi összetételét tekintve partjainál, a Ráktérítőtől kissé észak- olyan alumínium-szilikát, amely válra fekvő Szeberget szigetén peridoti- tozó arányban fluór- illetve hidroxiitos kőzetek üregeiben szemrevaló ionokat tartalmaz: AI2(F, OH)2Si04. A krizolitkristályokat fedeztek fel, F/OH arány hatással van az ásvány amelyekre a kétezer évvel korábbi színére és egyéb fizikai tulajdonsáleírás ráillett. Ebből a szakemberek gaira is. A nagyobb fluórtartalom két dologra következtettek: a Topa- rendszerint sárgás, rózsás vagy barszosz és a Szeberget elnevezés ugyan- nás színárnyalattal és valamivel kiazt a szigetet jelöli, továbbá, hogy sebb sűrűséggel (3,53 g/cm3) pároaz ókorban tulajdonképpen a krizoli- sül, ha az OH-csoport van túlsúlyban, a topáz inkább kék vagy zöld, sűrűsége pedig valamivel nagyobb: 3,56 g/ cm3. Bizonyos fémionok is okozhatják az ásvány színét; pl. Fe2+, Fea- — sárga, barna; Cra+ — rózsás, piros stb. A színes kvarcváltozatokhoz hasonlóan bizonyos topázféleségek színe is megváltoztatható melegítés vagy röntgen- és radioaktív sugarak hatására. Pl. egyes brazíliai sárga topázok 450 °C-ra hevítve rózsaszínűvé válnak, magasabb hőmérsékleten viszont elszíntelenednek. Sugárkezeléssel narancs szín is elérhető, piros színű topázt — a drágakőkereskedők nagy bánatára — viszont semmiféle külső beavatkozással nem lehet létrehozni. Némely topázfajta a napfényen kifakul. Ultraibolya sugarak hatására lumineszcencia is felléphet: a 492 11 sárga és barnás kövek narancs színnel, a rózsaszínű kövek piros színnel világítanak. A topáz pleokroizmusa is számottevő, s az alapszíntől függően változhat. A sárga topáz pl. citromsárga, mézsárga vagy szalmasárga aszerint, hogy melyik optikai tengely irányából vizsgáljuk, a rózsaszínű topáz ugyanakkor piros, sárga, illetve rózsás stb. A nemestopázok mellett átlátszatlan, drágakőnek nem való topázféleségek is előfordulnak, ezeket pirofizalitnak, ill. piknitnek nevezik. A rombos rendszerben kristályosodó topáz keménysége a Mohs-féle skála szerint: 8. A bázislap szerint kitűnően hasad, más irányban csak törik. Az átlátszó topázokban gyakran zárványok is megfigyelhetők. Ezek részben folyadékzárványok, amelyekben olykor két, egymással nem keveredő folyadék is található. Más ásványok is beépülhetnek zárványok formájában a topázba, pl. goethit, csillám, kvarcszemcsék, hematit stb. Kivételesen háromfázisú — levegő-folyadék-szilárd — zárványok is előfordulhatnak. A topáz viszonylag sok helyen megtalálható, ezért a drágakőpiacokon — a piros topáz kivételével — alacsony áron jegyzik. Az elsődleges lelőhelyeken (gránitokban, pegmatitokban, kassziterites telérekben stb.) több deciméteres és tíz kg tömegű kristályokat is találtak. A topáz könnyen bekerülhet a folyók hordalékába is. Srí Lanka szigetén pl. ilyen másodlagos lelőhelyeken nyerik a különböző színű kristályokat. Napjainkban Brazíliában (elsősorban Minas Gerais államban — innen származik a felvételen látható példány is), Mexikóban, az USA-ban és Ausztráliában bányásszák a legtöbb topázt. Régebben az Urál-hegységben, a Bajkál-tó környékén, valamint Szászországban is sok topázt találtak, ma már ezek a lelőhelyek többnyire kimerültek. A topázt nagy színváltozatossága miatt sok ásvánnyal össze lehet téveszteni. A víztiszta változatokat olykor gyémántnak vélik. A portugál állami kincstárban sokáig gyémántként jegyezték a Braganzának nevezett 1680 karátos feltűnő szépségű követ, de utólag topáznak bizonyult. A topázból többnyire különböző ékszerek készülnek, de a víztiszta kristályokból speciális lencséket is csiszolnak. A topázzal kapcsolatos hiedelmek és babonák közül csak néhányat említenék. A középkorban azt tartották, hogy a topáz jó tulajdonságai aszerint erősödnek vagy csökkennek, hogy melyik fázisában jár a Hold. Hirtelen felfortyanó, haragos embereknek is melegen ajánlgatták, mivel állítólag egycsapásra lehűti a forró vizet és lecsillapítja a háborgó kedélyeket. LACZA TIHAMÉR Fotó: Josef H/aváček
