A Hét 1988/2 (33. évfolyam, 27-52. szám)

1988-10-07 / 41. szám

MOSÓGÉPEK KARBANTARTÁSA Sok háziasszony panaszkodik, hogy az automata mosógépben mészterakódás keletkezik. Ez azért következik be, mert a vízben lévő mészsók kicsapódását meggátoló anyagok mennyisége a mo­sóvízben viszonylag kevés, azaz ha az alkalmazott mosópor-adagolás a víz keménységéhez mérten nem elegendő. A mosóporos doboz oldalán minden esetben feltüntetik, hogy ha kemé­nyebb a víz, mennyivel kell növelni a mosópor mennyiségét. Ha nagyon me­szes a víz (ezt könnyen tapasztalhatjuk, ha a pohár alján marad egy pár csepp, beszáradás után fehér réteget hagy), 1/3-dal még növeljük a mosópor mennyiségét. A mészlerakódást úgy távolíthatjuk el, hogy egy töltés vízhez adjunk egy dl ecetet és egy dl tisztítószert. Kapcsol­juk a hőfokszabályozót 90 fokra és ezzel a vízzel mossuk át a gépet. Elö­­mosás nem szükséges. Akik gyakran mosnak magas hőfokon (pl. pelenká­kat), azoknak negyedévenként érdemes megismételni ezt a műveletet. ROPOGÓ ÍZÜLETEK Az artrózis (nem gyulladásos izületi be­tegség) a csontok és a csigolyák porcait támadja meg. A gyulladásos (reumati­kus) artrisszel szemben jóindulatú, csak az ízületeket támadja meg, a test más részeire nem terjed. Legsűrűbben a nyakcsigolyákat, a deréktáji csigolyá­kat, a csipö, a térd ízületeit és az ujjízületeket. Az alapvető okok közül kiemelendő a rossz testtartás (íróasz­talnál, írógépnél stb.), a merev izomzat. Kevesen hiszik, de bizonyított tény, hogy a stressz is okozhat artrózist. A betegség fájdalommal jelentkezik — nehezebben mozgathatók a végta­gok, csigolyák, amelyek mozgás közben ropognak. Súlyosabb esetekben — kü­lönösen a kézen — megdagadhat az ízület. A betegség folyamata nem visz­­szafordítható, mégis sokban javítható könnyű testgyakorlattal, amely az ízüle­teket tornáztatja meg. Néhány tanács: — Ha hosszabb ideig kényszerülünk ülőmunkát végezni, félóránként 1—2 percre álljunk fel, mozgassuk meg az ízületeket. — Vigyázzunk arra, hogy testsúlyunk ne legyen a normális fölött. — Inkább keményebb ágyon feküd­jünk, mint süppedőn. Sokat mozogjunk, sétáljunk, ússzunk. — Vigyázzunk a helyes, szabályos testtartásra. — Kerüljük a heves mozdulatokat, nehéz tárgyak emelését. — Fogyasszunk minél több tejet, tej­terméket, naponta legalább 500 millig­ram C-vitamint, B6-vitamint, valamint foszfort és magnéziumot (hal, joghurt, tojás, leveles zöldféle stb.) Állt a mezön egy kis vityilló. Odaszáll a fényeske-legyecske, s bekopogtat: — Kis kunyhó, vityilló! Ki lakik a vityilló­­ban? Senki sem felel. Berepül fényeske-legyecs­ke, s betelepszik. Odaszokik ugri-bugri bolha: — Kis kunyhó, vityilló! Ki lakik a vityilló­­ban? — Én, fényeske-legyecske. Hát te ki vagy? — Én az ugri-bugri bolha. — Gyere, lakjál velem! Beszökik az ugri-bugri bolha, s most már ketten laknak. Odarepül a dunnyog-szúnyog: — Kis kunyhó, vityilló! Ki lakik a vityilló­­ban? — Én, fényeske-legyecske, meg az ugri­­bugri bolha. Hát te ki vagy? — Én a dunnyog-szúnyog. — Gyere, lakjál velünk! Most már hárman laknak. Odasurran a serényke-egérke: Kis kunyhó, vityilló! Ki lakik a vityillóban? — Fényeske-legyecske meg az ugri -bugri bolha meg a dunnyog-szúnyog. Hát te ki vagy!? — Serényke-egérke. — Gyere, lakjál velünk! Most már négyen laknak. Odaugrik a breke-béka: — Kis kunyhó, vityilló! Ki lakik a vityilló­ban? — Fényeske-legyecske meg az ugri-bugri bolha meg a dunnyog-szúnyog, serényke­­egérke. Hát te ki vagy? — Én a breke-béka. — Gyere, lakjál velünk! Most már öten laknak. Odajön az alamuszi-nyuszi: — Kis kunyhó, vityilló! Ki lakik a vityilló­ban? — Fényeske-legyecske meg az ugri-bugri bolha meg a dunnyog-szúnyog, serényke­­egérke meg a breke-béka. Hát te ki vagy? — Alamuszi-nyuszi. — Gyere, lakjál velünk! Most már hatan laknak. Odaszalad a csalóka-róka: — Kis kunyhó, vityilló! Ki lakik a vityilló­ban? — Fényeske-legyecske meg az ugri-bugri I bolha meg a dunnyog-szúnyog, se­rényke-egérke meg a breke-béka, alamuszi-nyuszi. Hát te ki vagy? — Én? A csalóka-rókar — Gyere, lakjál velünk! Most már heten laknak. Odasompolyog a vityillóhoz az ordas-far­kas a bokros sűrűségből! — Kis kunyhó, vityilló! Ki lakik a vityilló­ban? — Fényeske-legyecske meg az ugri-bugri bolha meg a dunnyog-szúnyog, serényke­­egérke meg a breke-béka, alamuszi-nyuszi meg a csalóka-róka. Hát te ki vagy? Én az ordas-farkas, bokros sűrűségből. — Gyere, lakjál velünk! Ott éltek, jól éltek. Odacammog a vityillóhoz a medve, s be­kopogtat : — Kis kunyhó, vityilló! Ki lakik a vityilló­ban? — Fényeske-legyecske meg az ugri-bugri bolha meg a dunnyog-szúnyog, serényke­­egérke meg a breke-béka, alamuszi-nyuszi s a csalóka-róka meg az ordas-farkas, bokros sűrűségből. Hát te ugyan ki vagy? — Én a medve! Mind megeszlek! Ráfek­szem a vityillóra s összetörlek! Megrémültek, s kirohantak a vityillóból. A medve pedig rácsapott talpával a kunyhóra s pozdorjává zúzta. A LEGEK VILÁGÁBÓL A Himalája és egyben a Föld legmaga­sabb csúcsa a Mount Everest (Csomo- Lungma). Nepál és Tibet határán terül el, magassága 8 880 méter. A hegymá­szók álma közé tartozik, mindenkinek az a vágya, hogy egyszer eljusson erre a csúcsra. Több mint harminc évi sikerte­len kísérletek után 1953 májusában Hillary új-zélandi alpinista és Tenzing nepáli vezető volt az a szerencsés és kitartó hegymászó, aki dél felöl felért a csúcsra és először nézhetett le a „világ tetejéről". 1960-ban Wang Fu-csu kí­nai geológus vezetésével egy expedíció észak felöl érte el a csúcsot. Azóta, a hegymászó-felszerelések tökéletesíté­sének eredményeképpen, számos ex­pedíció — köztük a szovjet és a cseh­szlovák — járt sikerrel. Pedig nem könnyű „séta" a komor sziklafalak megmászása. Csontbavágó, hideg szél, hóviharok, mínusz húsz fok körüli hőmérséklet a legkitartóbbakat is kemény próbára teszi. A Mount Everest megmászása eddig több mint ötven áldozatot követelt. A Himalája szanszkrit szó, jelentése: a hó hazája. A hegység lejtőit a déli oldalon sűrű erdők és mocsaras terüle­tek borítják. Egyik völgyében ered a híres Indus és Bramaputra folyó. A hegyvidék lakatlan, csak a medencék és a hosszanti folyóvölgyek ármentes szintjei lakottak. Területén körülbelül 10 millió ember él. Többségük tibeti vagy azokkal rokon. Fő foglalkozásuk az állattenyésztés. A hegység területén kevés a jó út, a közlekedés ma is túlnyomóan teherhordó állatokkal tör­ténik. L.Š. CSONTOS VILMOS Szeptember után én is itt vagyok. Az én napom már fáradtan ragyog. Szép lombruhámat lassan perge­tem. Illat-szívem avarba fektetem. Dércsípte gyepen lustán lumpotok. A süvegemhez felleget lopok És lengetem az emberek felé. Hogy szinte-szinte izzadok belé. Ha kedvem támad, hát fütyörészek. Hogy belerecseg a szarkafészek, S elringatom, ha sír a rengeteg. S elmegyek, ha már minden szen-21

Next

/
Thumbnails
Contents