A Hét 1988/2 (33. évfolyam, 27-52. szám)

1988-09-23 / 39. szám

ŐSZI MUNKÁLATOK A KERTBEN Az őszi talajápolás két részből áll: talajmüvelésböl és trágyázásból. A talajművelés teszi lehetővé, hogy az ősszel és télen lehullott csapadék könnyebben jusson a ta­lajba. A téli fagyok szétporlasztják az ásást, és így morzsás talajszerke­zet alakul ki, amelyből a növények gyökerei könnyebben felszívják a vi­zet és levegőt. Az őszi talajmüvelés­­sel forgatjuk be a felszínre terített szerves vagy szervetlen trágyát, így írtjuk a gyomnövényeket is. Kb. 25—30 cm mélyen ássunk. Kezdjük mindig a nagy felületekkel, a veteményeskerttel vagy az egynyá­ri virágágyásokkal, majd a fák alját, rózsák, bokrok tövét ássuk fel. Vi­gyázzunk azokra a növényekre, ame­lyeknek gyökerei sekélyen helyez­kednek el a földben, itt ne ássunk mélyen, ezeket a részeket legjobb kapálni. A legmegfelelőbb trágya az istál­lótrágya, amelyet már manapság nehezen szerezhetünk be. Ez a trá­gya tartalmazza mindazokat a táp­anyagokat, amelyekre a növények­nek szükségük van. Ennek híján megfelel a műtrágya vagy a vele dúsított tőzeg. Egyfajta szerves trá­gyát mi is készíthetünk, ez a kom­poszt. Elvirágzott növényekből, ka­szált fűből vagy más növényi hulla­dékból készítjük. A bomlást felgyor­sítjuk, ha ezeket az anyagokat felap­rítjuk és párszor átforgatjuk. tápfaló, olajban gazdag gyümölcs. Leggyakrabban sütemények készíté­sére, töltelékekhez és különböző édességekhez használjuk. Vérszegény, étvágytalan gyere­keknek, lábadozóknak ajánlott az ét­kezés után naponta elfogyasztott 4—5 szem dió egy kanál mézzel. Kedvelt csemege a friss dió, ami­kor még a gerezdek belső, világos­sárga héja is lehúzható. Ha a már teljesen érett diót 1—2 napig lan­gyos vízben áztatjuk, majd letörölve feltörjük, belső héja ugyanúgy lehúz- 1 ható, mint a frissé. A dió héjában hosszú ideig eláll, feltörve — főleg megdarálva — azonban könnyen avasodik, ezért így csak mélyhűtőben tároljuk. HÉTVÉGÉ Élt egyszer egy faluban két muzsik. Az egyik gazdag volt, a másik szegény. A gazdag muzsik háza tele volt min­den jóval, a szegénynek csak gyermeke volt sok, meg volt egy libája. Aztán eljött az idő, hogy a szegényember nem tudta mivel jóllakatni a gyermekeit. Mit tegyen? Gondolkodott, gondolkodott: mit is adjon enni a gyerekeknek? És kigondol­ta : le kell vágni az utolsó libát. — Süsd meg, asszony! Megsütötték a libát, feltálalták, ám kenyér nem volt egy darabka sem. Azt mondja a muzsik: — Élviszem inkább a libát a földes­úrnak és kérek tőle kenyeret. — Menj, mondja a felesége. — Le­het, hogy ad egy félzsáknyi lisztet. Elment hát a muzsik a földesúrhoz: — Libát hoztam neked, ne vesd meg és adj érte egy kis lisztet, nincs mivel a gyermekeimet etetnem. — Köszönöm, muzsik, köszönöm. Ha elajándékoztad a libát, osszad is szét köztünk, de úgy, hogy mindenkinek jus­son. Ha szét tudod osztani, megjutal­mazlak, ha nem, rádveretek. Hattagú családja volt a földesúrnak: két fia, két lánya, meg ő a feleségével. A muzsik kést kért és osztani kezdett. Először a liba fejét vágta le és odaadta a földesúrnak: — Te vagy a ház feje, tiéd a libafej! Levágta a liba hátsó részét és az asszonynak adta: — Neked idehaza kell ülnöd, a házra ügyelned, tiéd a liba hátulja! Levágta a lábakat, a fiúknak adta: — Nektek egy-egy láb, járjatok atyá­tok nyomdokain! A lányoknak meg egy-egy szárnyat adott: — Nektek nem kell örökre szüléitek­kel maradnotok, felnőtök, elrepültök, saját fészket raktok. A maradékot maga vette el: — Én meg, az öreg és ostoba mu­zsik, elveszem a liba törzsét. Elnevette magát a földesúr: — Jól van, muzsik, elosztottad a li­bát és mindenkinek jutott. Bort töltött a muzsiknak és megpa­rancsolta, hogy adjanak neki két zsák lisztet. Meghallotta ezt a gazdag muzsik és irigyelte a szegényt. Megsütött öt kövér libát és elvitte a földesúrnak: — Ne vesd meg, jó uram, fogadd el tőlem ezt az öt hízott libát. — Köszönöm, barátom. Köszönöm. De ha ajándékozni tudtál, osszad is szét köztünk úgy, hogy mindenkinek jusson. Ha így elosztod, megjutalmazlak, ha nem tudod így elosztani, rádveretek. Áll a gazdag muzsik, töri a fejét, de csak nem tudja elosztani hat ember közt az öt ludat. Odahívatta az úr a szegény muzsikot: — Szét tudsz-e osztani öt ludat ma­radék nélkül? — Miért ne? — válaszol az. Egy libát az úrnak és asszonyának ad: — Ti ketten vagytok — meg egy liba, az három. A másik libát a két fiúnak adta: — Ti is ketten vagytok — meg a liba, az három. A harmadikat a két lánynak adta: — Ti is ketten vagytok, meg a liba — az három. A két megmaradt libát ő maga vette el: — A két liba meg én — az is három. Elnevette magát a földesúr: — Derék, ember vagy, muzsik. Tud­tad, hogyan kell elosztani és magadról sem feledkeztél el. Bort töltött neki és egy kocsi liszttel ajándékozta meg, a gazdag muzsikot pedig az istállóban jól megverette. Sági Tóth Tibor fordítása A LEGEK VILÁGÁBÓL A gyógyvizek, hőforrások használatát az ember már az ókortól ismeri. A meleg­víz az emberi szervezetre jótékonyan, frissítőén hat, reumás fájdalmait enyhíti és a különböző szervi betegségeket gyógyítja. Az utóbbi időben korszerű földtani kutatások és a mélyfúrások kö­vetkeztében eléggé elszaporodtak a melegvizes fürdők, tágas medencék, üdülőközpontok épültek például Szlo­vákia déli részén, a Csallóközben is. Csehszlovákia eléggé gazdag gyógyfor­rásokban. Ez kitűnő geológiai adottsá­gának is köszönhető. Magyarországon azonban tízszer annyi gyógyfürdő, me­­legvízű strand van. Budapest a fürdők városa. De a világon a legtöbb hőforrás (több mint hétezer!) Izlandon található. Izlan­­don nagyon mostohák a természeti vi­szonyok, a sziget nagy részét hó és jég borítja. Nevének jelentése is ezt példáz­za : Jeges föld. A rövid nyár csak a déli részeken kedvez a növényeknek. A me­zőgazdaság súlypontja az állattenyész­tés. Szántóföldje csupán 0,5 százalék! A lakosság fö bevételét a tengeri halá­szat alkotja. A gazdag hőforrásokat, melyek gejzír formájában több helyen a felszínre törnek, csővezetékek útján a lakott településekre vezetik és ezzel fütik a középületeket, iskolákat, a laká­sokat és az üvegházakat is. Az óriási üvegházakban zöldségen kívül dinnyét és banánt is termesztenek! Izland alatt hatalmas termálvíztartalékok vannak, és ezt a ma is működő tűzhányók is TÉNAGY SÁNDOR Csigabiga Benedek egy nádszálon meneget. Nem is megy, mert csúszik az! Araszolgat, úgy igaz. Csigabiga Gáspár, de hosszú a nádszá! Én azt mondom: siess kicsit, mert késik a csigavizit. Csigabiga Kelemen, mikor leszel a hegyen ? hevítik. A Nagy-gejzír Reykjavík, a főváros közelében másfél órán­ként hatalmas robajjal 25—30 méter magasra tör fel. A víz hő­mérséklete a felszínen eléri a 80—90 C°-ot. A melegvízü ta­vakban, természetes medencék­ben a zord idő se zavarja a fürdö­­zőket. L. Š. Nádi-hegyi bálba várnak csigatáncra. \ % A/ ’»Sf A .... \ 21

Next

/
Thumbnails
Contents