A Hét 1988/2 (33. évfolyam, 27-52. szám)

1988-09-16 / 38. szám

í Olyan házaknál, ahol, megfelelő hely van az évről évre terebélyesedő ládákban nevelt örökzöldek és virágzó növények elhelyezé­sére, nem gond megóvásuk a tél hidege ellen. A kedvencek azonban, mint elsősor­ban a leander, az agávé, a gránátalma, a fukszia a babérfa stb. óriási példányokká fejlődnek s ezért a kényszerítő körülmé­nyek miatt elkerülhetetlen az elvékonyo­dott vesszejű példányokat szakszerű visz­­szametszéssel rendes formára alakítani, így elérhetjük, hogy kisebb helyen több növényt helyezhetünk el. A visszametszés után szükség esetén permeteznünk kell a fertőzések elhárítása érdekében. A telelésre legalkalmasabb a világos, hűvös és szellős pince. Ennek hiányában megfelel a fűthető veranda vagy előszoba. Semmi esetre se helyezzük növényeinket meleg helyiségbe, sötét sarokba. A telelő növényeknek minél több friss levegőt jut­tassunk. Öntözni csak akkor szükséges, ha a ládák földje már szikkadt. A fuksziák lombjukat vesztik, ez nem kóros jelenség. Egyszer volt, hol nem volt, volt a világon egy kismadár. Ez a kismadár egyszer nagyon megunta magát, rászállt egy kóróra. — Kis kóró, ringass engemet! — Nem ringatom biz én senki kisma­darát! A kismadár megharagudott, elrepült. Amint ment, mendegélt, talált egy kecskét. — Kecske, rágd el a kórót! Kecske nem ment kórórágni, a kóró mégse ringatta a kismadarat. Megint ment, mendegélt a kismadár, talált egy farkast. — Farkas, edd meg a kecskét! Farkas nem ment kecskeenni, kecske nem ment kórórágni, kóró mégse rin­gatta a kismadarat. Megint ment, mendegélt a kismadár, talált egy falut. — Falu, kergesd el a farkast! Falu nem ment farkaskergetni, farkas nem ment kecskeenni, kecske nem ment kórórágni, kóró mégse ringatta a kismadarat. Megint ment, mendegélt a kismadár, talált egy tüzet. — Tűz, égesd meg a falut! Tűz nem ment faluégetni, falu nem ment farkaskergetni, farkas nem ment kecskeenni, kecske nem ment kórórág­ni, kóró mégse ringatta a kismadarat. Megint ment, mendegélt a kismadár, talált egy vizet. — Víz oltsd el a tüzet! Víz nem ment tüzet oltani, tűz nem ment faluégetni, falu nem ment farkas­kergetni, farkas nem ment kecskeenni, kecske nem ment kórórágni, kóró még­se ringatta a kismadarat. Megint ment, mendegélt a kismadár, talált egy bikát. — Bika, idd fel a vizet! Bika nem ment vizet inni, víz nem ment tüzet oltani, tűz nem ment falu­égetni, falu nem ment farkaskergetni, farkas nem ment kecskeenni, kecske nem ment kórórágni, kóró mégse rin­gatta a kismadarat. Megint ment, mendegélt a kismadár, talált egy furkót. — Furkó, üsd agyon a bikát! Furkó nem ment bikaütni, bika nem ment vizet inni, víz nem ment tüzet oltani, tűz nem ment faluégetni, falu nem ment farkaskergetni, farkas nem ment kecskeenni, kecske nem ment kórórágni, kóró mégse ringatta a kisma­darat. Megint ment, mendegélt a kismadár, talált egy férget. — Féreg, fúrd ki a furkót! Féreg nem ment furkót fúrni, furkó nem ment bikaütni, bika nem ment vizet inni, víz nem ment tüzet oltani, tűz nem ment faluégetni, falu nem ment farkaskerget­ni, farkas nem ment kecskeenni, kecske nem ment kórórágni, kóró mégse rin­gatta a kismadarat. Megint ment, mendegélt a kismadár, talált egy kakast. — Kakas, kapd fel a férget! Szalad a kakas, kapja a férget; szalad a féreg, fúrja a furkót; szalad a furkó üti a bikát; szalad a bika, issza a vizet; szalad a víz, oltja a tüzet; szalad a tűz, égeti a falut; szalad a falu, kergeti a farkast; szalad a farkas, eszi a kecskét; szalad a kecske, rágja a kórót; a kóró bezzeg ringatta a kismadarat! Fia még akkor se ringatta volna, az én mesém is tovább tartott volna. Arany László meséje GONDOS TISZTÁLKODÁS Fürdés után bőrünk nedvességének 15 százalékát elveszíti, ezért hasznosak a habfürdők, mert pótolják a bőr nedvesség- és zsírtartalmát. Tökéletesen tisztítják és megnyugtatják a bőrt, felfrissülést és kelle­mes közérzetet biztosítanak. Nagyon sok függ a fürdővíz hőmérsékletétől. A forró, 38—43 fokos fürdő csak erős szervezetű­­eknek ajánlatos. Ne fürödjünk ilyen meleg vízben 5 percnél tovább. A 29—38 fokos melegvizes fürdő jó lazító hatású, ajánlatos izomláz megszüntetésére. Maximum 20 percig maradjunk ilyen meleg vízben. A 24—29 fokos langyos fürdő felfrissíti az embert. Még órák múlva is felüdülve érzi magát. A hideg 18—24 fokos fördövíz feldobja az embert. Esti program előtt ajánlatos, de ne tartson tovább 10 percnél hosszabb ideig. Néhány hasznos tanács: Soha ne füröd­jünk tele hassal. Ajánlatos a fürdés előtt száraz bedörzsölést alkalmazni, ami fokoz­za a vérkeringést, a bőrt puhává és kipirult­tá teszi A fürdési időt felhasználhatjuk például: arcpakolás felrakására vagy haj­pakolásra. A meleg gőzök — a fürdővíztől — kitágítják a pórusokat és ezáltal a külön­böző hatóanyagok könnyebben bejutnak a szervezetbe. A LEGEK VILÁGÁBÓL Szárazföldünkön ma az elefánt a leghatal­masabb állat, de még ö is eltörpül a tenge­rekben élő kék vagy óriás bálna mellett, melynek súlya 30 elefánt tömegével vetek­szik (80—150 tonna). A kifejlett állat test­hossza elérheti a 30 métert. Szíve hatszáz kiló és a mája 2000! Kizárólag csak nagyon kicsi tengeri rákokkal táplálkozik, amelyek óriási tömegben találhatók a tengerekben. Szájában fogak helyett szilák vannak (régeb­ben halcsontnak nevezték), ezekkel szűri ki a vízből a táplálékát. A kék bálna gyomra 2000 liter mennyiségű élelmet fogad be egyszerre. Rendszerint csak egy fiat ellik. A kicsike születése pillanatában „csupán" 7 m hosszú és 2000 kilót nyom! Az első hét hónapban kizárólag anyatejen él, naponta öt centimétert növekszik és két hónap alatt a tizenhat méteres hosszúságot is eléri. Nevü­ket acélkék színükről kapták, a hasuk valami­vel világosabb. Nemrégiben a tudósok meglepődve ta­pasztalták, hogy a bálnák „énekelnek", ma­gas és mély hangokat bocsátanak ki és ezeknek ritmusát többször is változtatják. Az ének néha több száz kilométerre is elhaltat­­szik. Talán az életterük határait jelölik ki vele, vagy így udvarolnak? Eddig nem tudták a rejtélyes ének funkcióját megfejteni. A kék bálnából 100 évvel ezelőtt még 250 ezer szelte a tenger hullámait, ma számukat kö­rülbelül 13 ezerre becsülik. Valamikor zsírjá­ért és a halcsontért vadászták. Fésűket, női fűzőket, horgászbotokat, esernyőbordákat készítettek belőle. Jelenleg egyetlen kék bál­na kilövését sem engedélyezik, szigorúan védettek. Csak így remélhető, hogy a világ legnagyobb állata megmenekül a végső ki­pusztulástól. Az óceánok sarkköri részeit kedvelik, ahol sok az apró rák, legtöbbször öt-hat egyedből álló csapatokban vándorol­nak. L Š.

Next

/
Thumbnails
Contents