A Hét 1988/2 (33. évfolyam, 27-52. szám)
1988-09-16 / 38. szám
LOJ Beszélgetés Dr. Gyimesi Györggyel, a Csemadok Tőketerebesi (Trebišov) JB elnökével voztak a tisztségeikből, másokkal pedig a Csemadok volt kénytelen szakítani. Ennek következtében teljesen új vezetőséget kellett kialakitani, zömmel olyan emberekből, akiknek csak a saját alapszervezetükben voltak munkatapasztalataik. Valóban a mélypontról indultunk 1977-ben, ami megmutatkozott abban is, hogy azidőtájt csak 3 200 tagja volt járásunkban a Szövetségnek. Első feladatunk a szervezeti élet megszilárdítása volt. Szinte valamennyi alapszervezetben új elnököt választottunk, tagtoborzást indítottunk, tevékenységünkben pedig a már hagyományos formák mellett a fő hangsúlyt a népművelésre, író-olvasó találkozók szervezésére s a népművelés egyéb formáira fektettük. — A magam tapasztalataiból tudom, hogy a JB elnökségének munkája — csapatmunka. Persze az is A SZÜLŐFÖLD ELKÖTELEZETTJE Egyidőben lettél a Csemadok töketerebesi JB elnöke, és a KB elnökségének a tagja is. Ennek bizony már több, mint egy évtizede. Melyek voltak azok az indäékok, amelyek a Szövetségben e tisztségek fölvállalását számodra fontossá tették ? — A Csemadoknak 1951-től vagyok a tagja, tizenhat éves koromtól. Tizennyolc évesen, 1953-ben már a királyhelmeci alapszervezetnek az elnöke voltam, dé csak egy évig, mert főiskolára kerültem, s abban az időben csupán tagként voltam jelen. Tanulmányaim befejezését követően ismét tagja lettem a városi bizottságnak, s 1972-ben ismét megválasztottak elnöknek. 1977-ben Mag Gyula a JB elnöke eltávozott a járásunkból, helyette engem jelöltek erre a tisztségre, s meg is választottak. Azon egy kicsit magam is meglepődtem, hogy a XII. Országos Közgyűlésen a KB elnökségi tagjává választottak; azidőben egyedül képviseltem a keleti végeket a KB elnökségében. Hogy a Szövetségben dolgozom, az számomra, mindig természetes volt, belső indítékaim voltak, hogy ehhez a szervezethez tartozzam, mint a szlovákiai magyarság egyetlen szervezetéhez, amelyet én mindig többre becsültem, mint amire sokan tartották. Persze sosem vélekedtem úgy a Szövetségről, hogy annak egyetlen dolga a táncolás, a csizmaszárcsapkodás, miegyéb, hanem elsősorban arra láttam hivatottnak, hogy szervezze a nemzetiségi lét szellemi életét, hogy lehetőséget biztosítson mindenkinek az önmegvalósításra, az anyanyelvén. Hogy elősegítse az anyanyelven való oktatást, s hogy felkeltse a tagság érdeklődését az anyanyelvi oktatás iránt. — Amikor a JB elnöke lettél, milyen volt a járásban a szervezeti élet? Mi változott, s mit őriztetek meg a járási bizottság, illetve az elnökség munkájában ebből az időből? — 1977-ben a mi járásunkban nehéz helyzetben volt a Szövetség, ugyanis még mindig az 1968—69-es években kialakult negatív vélemény volt az általános a Csemadokra vonatkozóan. Sokan meginogtak, eltátermészetes, hogy az elnök egyénisége, felkészültsége hatással van a csapatmunkára. Milyenek a te tapasztalataid ezzel kapcsolatban ? — Egyetértek abban, hogy a JB elnökségének tevékenysége csapatmunka; amióta ismerem, mindig is az volt, amelyben a széleskörű demokrácia már akkor is megnyilvánult, amikor még nem volt divat emlegetni. A személyes véleménynyilvánítás és a vélemények nyílt ütköztetése nálunk nem újdonság. Az elnök feladatát abban látom, hogy helyes irányba terelje a kialakult vitát, hogy megtalálja, vagy alakítsa az ésszerű kompromisszumokhoz vezető utat, s főképpen pedig, hogy az így meghozott határozatok értelmében képviselje az elnökség álláspontját mind az alapszervezeteknél, mind a felsöb járási párt- és állami fórumokon is. — A királyhelmeci kórház igazgató főorvosa vagy. Ez önmagában is roppant felelősséggel járó tisztség. Ezen kívül íróként is tevékenyen kiveszed a részed irodalmunk-kultúránk alakításából. Van-e valamilyen időbeosztásod napi munkádat illetően? — Évek óta bizonyos fokú stresszben élek, hogy tisztességgel eleget tudjak tenni munkakötelezettségemnek, valamint társadalmi tisztségeimnek. Természetesen a hivatalos munkaidő a hivatásomé. Aztán pedig megosztom az időmet a pártban és a Csemadokban végzendő munkám között. Ami ezen túl az időmből megmarad, az az erdőé, a vadászaté. így megy ez napról napra, a családom csak késő este lát, akkor se sokáig, mert irodalmi munkásságomat kizárólag az esti és az éjszakai órákban végzem. Kialakítottam magamban egy belső rendszert, vagy ritmust, amelynek alapján képes vagyok mindig az adott föladatra koncentrálni. így például a kórházban dolgozva eszembe se jut a Csemadok, vagy a vadászat. Ellenben ha vadászok, nem léteznek kórházi gondok .. . — A Szövetség életében és munkájában a XIV. Országos Közgyűlés teljesen új helyzetet teremtett, nevezetesen azzal, hogy a Csemadok ismét tagja lett a Nemzeti Frontnak, s hogy ezzel egyidőben érvénybe lépett az új alapszabályzat is. Itt a terebesi járásban ennek az új helyzetnek a hatására mi változott meg ? Konkrétan a járási és a helyi párt- és állami szervek viszonyára gondolok a Csemadokkal szemben. — Járási bizottságunk nagy megnyugvással fogadta, hogy a Csemadok ismét tagja lett a Nemzeti Frontnak, egyúttal azt is vártuk, hogy ezzel minőségi javulás következik be munkánkban, új lehetőségek nyílnak azáltal, hogy a Csemadok minden településen aktív részesévé válhat a politikai és a társadalmi élet alakításának. Elvárásainkban nem csalódtunk, mert mind a járási pártbizottság. mind a Nemzeti Front JB-a és a JNB is az első perctől kezdve konkrét támogatást nyújtott és nyújt a Nemzeti Frontba történő kibontakozásunkhoz. Azt hiszem, más járások részére is példaértékű a Csemadok JB és a JNB vezetőségének együttes ülése, amelyen megtárgyaltuk, nem csak a Szövetség szükebben értelmezett feladatait, de a nemzetiségi politika alakításának aktuális kérdéseit is járásunkban. Erről a tanácskozásról a járási sajtó is bőven tudósított. Kölcsönösen kihangsúlyoztuk a kétnyelvűség betartásának szükségességét, s ennek értelmében a JNB utasította a közületeket, üzemeket a feliratok két nyelven való elkészítésére. Ugyanakkor a HNB-k számára azt jelezte, hogy a tárgyalások nyelve a magyar többségű településeken a magyar legyen. Ugyancsak ezen a tanácskozáson határoztuk el, hogy a JNB minden osztályán magyar nemzetiségű dolgozót is alkalmaznak, hogy megkönnyítsék a magyar dolgozók ügyintézését. Elnökségünk elégtelennek találta a Népművelési Intézet eddigi tevékenységét, hiányolta a módszertani irányítás állapotát, aminek az oka abból származott, hogy a jelzett intézményeknek csupán egy magyar nemzetiségű alkalmazottja volt. ígéretet kaptunk, hogy létesítenek Királyhelmecen, vagy Nagykaposon (Veľké Kapušany) egy kihelyezett munkahelyet, magyar nemzetiségű munkatársakkal. Határozat született a magyar nemzetiségi iskolák hálózatának bővítéséről, s közös lépéseket teszünk annak érdekében hogy az ágcsemyöi szakmunkásképző intézetben magyar tagozat létesüljön. Meg kell jegyeznem azonban, hogy előrehaladásunkat jelentősen gátolja a megfelelő képesítéssel rendelkező káderek hiánya. — Milyennek látod az ezredfordulóhoz közeledve ennek a járásnak a jövőjét általában, s ezen belül az itt élő magyar népesség szempontjából? — Bizakodva tekintek a jövőbe.-mert elég sok munkaalkalom jött létre a nemzetiségi területeken, s ennek köszönhetően lelassult a népesség elvándorlása. Fontos a két város, Királyhelmec és Nagykapos, nagyszabású fejlesztése. A szövetkezetek s az állami gazdaságok is megerősödtek s így nagyon sok embernek jó kereseti lehetőséget biztosítanak. Kulcskérdésnek tartom a káderképzést mert igen nagy a lemaradásunk. Érezhető a hiány a magyarlakta vidékeken orvosokból, műszakiakból, s nem utolsó sorban agrárszakemberekből. — Köszönöm a beszélgetést GÁL SÁNDOR KLUBÉLET ÚJ TERVEK A JUGYIK-BAN A Csemadok Nyitrai (Nitra) Városi Szervezete mellett működő Juhász Gyula Ifjúsági Klub elsősorban a Pedagógiai Fakultás és a Mezőgazdasági Főiskola magyar diákjait tömöríti, s most az iskolaév megkezdése után felfrissült és tartalmas programokkal várják az érdeklődőket. Vörös Éva, a klub vezetője számol be a téli szemeszter műsorairól, klubestjeiről: — Szeretnénk ebben a félévben is olyan foglalkozásokat biztosítani, ami nemcsak szórakoztat, de nevel is. Klubunk feladatának tartjuk továbbra is a nemzetiségi kultúra ápolását, a nemzetiségi tudat elmélyitését. Már szeptember 22-én egy sokakat vonzó programot biztosítunk, beszélgetést szervezünk az év énekesnőjével, Vincze Lillával és a Napoleon Boulevard néhány tagjával. Huszonkilencedikén a mezőgazdászok vidám gulyás party-t rendeznek, majd október elején egyik legelismertebb történészünk. Püspöki Nagy Péter tart előadást a honfoglalásról, valamint az iskolák történetéről. Ez utóbbi témakör azt hiszem leginkább a Pedagógiai Fakultás diákjait érdekelheti, hiszen hivatásukra készülve nem árt, ha kissé tájékozódnak az iskolák múltjáról, illetve fejlődéséről. Október 13-án felavatjuk legfiatalabb klubtagjainkat, tehát azokat az elsős diákjainkat, akik megfogadják, hogy támogatják klubunk munkáját, illetve rendszeresen látogatják akcióinkat. A kitűnő gitárjátékos. Cseh Tamás október 27-én látogat el hozzánk, remélem, sokan megnézik majd a programját. November 3-án Gerö János, a zselízi (Želiezovce) magyar gimnázium egykori igazgatója jön hozzánk, majd 8-án diszkót szervezünk. November 10-én várható egy beszélgetés valamelyik élvonalbeli sportolónkkal. 17-én pedig egy aktuális politikai témáról, a peresztrojkáról tart előadást Szabó L. Mátyás. A néprajz kedvelőinek Szentandrási Bertalan ad elő november 24-én, majd december 1 -én színes diafilmvetitéssel egybekötött útibeszámolót hallhatunk és nézhetünk Bauer Győző jóvoltából, aki Japánban járt. Az első szemeszter klubtevékenysége a december 9-i farsangi bállal és Csemadok évzáró gyűléssel ér véget. Koller Sándor HETEDIK ALKALOMMAL A Csemadok Komáromi (Komárno) Alapszervezetének Klapka Művelődési Klubja által hetedik alkalommal megrendezett honismereti tábor beváltotta a hozzá fűzött reményeket. A több művelődési klub, valamint a Jednota fogyasztási szövetkezet támogatásával augusztus 7. és 14. között lezajlott tábor műsora szinte pontosan a terv szerint valósult meg. Az örsújfalusi (Nová Stráž) autókempingben több mint százan sátoroztak az egész rendezvény folyamán, mint a tábor résztvevői. Ennél is többen voltak délutánonként, de főleg esténként szaporodott az érdeklődők száma. A közönség a hét folyamán láthatott-hallhatott több zenekart, versmondót, előadásokat a történelmi témáktól kezdve a honismereten keresztül a természetes gyógymódokig. Kiegészítő programként volt gyermekműsor, fafaragás, bábos-találkozó, sportverseny, gulyásparti. Sztrecskó Rudolf 6
