A Hét 1988/2 (33. évfolyam, 27-52. szám)

1988-09-09 / 37. szám

OPERA A SZABAD ÉG ALATT A szabadtéri színielőadásoknak és főleg helyszíneinek száma szerte Európában évről évre gyarapodik. Példáért nem kell messzire menni. Elég végigtekinteni Magyarország térképén vagy fellapozni a ma már vastagra duzzadt ízléses programfüzeteket bizonyíté­kul, hogy a Margitsziget, a szeged Dóm-tér és Martonvásár mellett ma már Gyulától kezdve a fertörákosi Barlangszínházig és a diósgyőri várromoktól a pécsi Tettyéig sok­sok nyári kultúraterjesztő központ alakult ki. Sajnos, idehaza nem ilyen rózsás a hely­zet. Igaz, fővárosunk a Kulturális Nyár Kere­tében az „uborkaszezonban" is kínál meny­­nyiségben, de sajnos minőségben is változa­tos szellemi táplálékot. Ezentúl azonban már csak egyetlen színterünk van, mely a kőszín­házi évadzárás után szabadtéri előadásokat rendez, s mint „Zámocké hry Zvolenské" azaz Zólyomi várjátékok néven már 15 éve működik. A várjátékok színterének megválasztása, beleszámítva a téglalap alakú belső udvar szinte hibátlan akusztikáját is, roppant sze­rencsés, mert a szintér, a környezet és a történelmi atmoszférából fakadó „genius lo­ci" azaz a hely szelleme igazán ragyogó. Maga Zólyom vára, centrális elhelyezésénél fogva minden átutazónak törvényszerűen az emlékezetébe vésődik. A mintegy öt évszá­zaddal ezelőtt gótikus stílusban épült vár a bővítések és átalakítások során kapta ma is domináló reneszánszba hajló kiképzését. Hogy érdekes és hangulatos udvara ma vár­­játékok szintere, egészen jogos folytatása a mozgalmas és gazdag történelmi múltnak, hiszen Mátyás király idejében, Zólyom vára éppen lovagi játékairól volt messze földön nevezetes. De nevezetes a vár még arról is, hogy 1620-ban Bethlen Gábor itt őriztette a királyi koronát, továbbá pedig arról is, hogy a virágénekek szerzője, a végvárak hires-neve­zetes lantosa Balassi Bálint, a zólyomi főka­pitány, Balassi János és Sulyok Anna fia, 1554 októberében itt látta meg a napvilá­got. Kezdetben csak prózai műveket adott elő a Jozef Gregor Tajovský nevét viselő színház, majd mikor — s ennek már éppen tíz éve — Banská Bystricában megalakult a színház operatársulata, a zenés műfaj is szóhoz ju­tott. Az egyhónapos játszási idő utolsó negye­de áz operáé volt. Az első három hét során több vidéki prózai társulat mutatkozott be, míg az operát a hazaiak mellett a kassai (Košice) operatársulat képviselte. Az elmúlt években is akadt egypár külhoni vendégekkel ékített, jólsikerült előadás, de ezek inkább véletlenszerűek voltak. Idén azonban jelentős változás állott be, mivel a felettes szervek állandó jelleggel az operai rész irányításával két rátermett, hozzáértő és lelkes személyt (dr. Jaroslav Blahot és Ale­xander Hanuškát) bíztak meg. Nekik köszön­hető, hogy az időben és céltudatosan előké­szített produkciók ugrásszerű minőségjavu­lást jelentettek a korábbiakhoz képest. Idén két Puccini-müvet, a Bohéméletet és Toscát — ez volt a kassaiak produkciója —, valamint Verdi roppant népszerű Nabuccóját szólaltatták meg. Mindhárom művet két-két előadásban játszották, de úgy, hogy míg az első előadásban kizárólag hazai művészek működtek közre, addig a második estén a főszerepekre külföldi művészeket, illetve a Szlovák Nemzeti Színház énekeseit szerződ­tették. A Bohémélet külföldi vendégei: az olaszok ifjú reménysége, a jó benyomást keltő Alessandra Maestrella, és a kolozsvári, de Hamburgban élő, nálunk gyakran szerep­lő fényes hangú tenor Zamfir Mihály voltak Mimi illetve Rodolpha szerepében. Musettet és a filozófus Collint a bratislavai Elena Holičková, illetve Rastislav Uhlár énekelte ugyancsak olaszul, megismételve jólismert itthoni teljesítményüket. A hazai együttesből nagyon jó benyomást keltett Marcel, a festő szerepében a széphangú, rokonszenves Martin Babjak és a zenész Schaunardként Mikuláš Doboš. A gyakran bosszantóan las­sú tempókért Miroslav Šmid felfogását ter­heli a felelősség. A Tosca igazi meglepetésekkel szolgált. A bratislavai Anna Starostová olasz partnerei­től szárnyra kapva pompás diszpozícióban talán élete legjobb Toscáját énekelte ezen a forró hangulatú estén. Mario Cavaradossit, a szabadság eszméiért lelkesedő festőt egy ifjú, de már a világ legelőkelőbb színpadain otthonos, alig harmincéves olasz Mario Ma­­lagnini énekelte. Gyönyörű, lírai árnyalatok­ban tobzódó tenorját és pompásan kidom­borított dallamíveit élvezet volt hallgatni. Ilyen „levéláriát" nem hallottak még a vár patinás falai s igy nem csoda, hogy ismétlés­re is sor került. Róma rettegett rendőrfőnö­két, Scarpiát az ugyancsak széphangú, világ­járó olasz Gabriella Floresta énekelte és egészítette ki az est nagy triászát. A lényege­sen jobb benyomást keltő zenekari teljesít­ményért Boris Velat karmesternek jár köszö­net. A legnagyobb szenzációt azonban Verdi első sikermüve, a Nabucco jelentette. Nem csoda, hiszen a női főszerepet, Abigail rette­gett szólamát a New York-i Metropolitan dédelgetett kedvence, Olivia Stapp énekelte. Fényesen szárnyaló drámai szopránja szinte egyenesen erre a szerepre predesztinálja öt. De nemcsak a pompás hangot élveztük, hanem szuggesztiv játékát és mimikájának gazdag árnyalatait is. A címszerepet Paolo Gavanelli Zacharias főpapot pedig Alessand­ro Verducci énekelte. Mindkettő gyönyörű hangú énekes. A két kisebb, de fontos szere­KINCSÜNK AZ/W/iNYElV MINÖSÉGES? Egyik járási lapunkban már többször is talál­koztam a minőséges, minöségesen szavak­kal. Nézzük meg a következő mondatokat: 1) Gazdaságaink megteremtették a feltételeket a szalma gyors és minőséges begyűjtéséhez. 2) Ennek ellenére jól, a megöntözött talajon minöségesen, kis veszteséggel dolgoznak a gépek. 3) Az aratást akkor kell elkezdeni, amikor a rendelkezésünkre álló technikai eszközök segítségével teljes értékű, minősé­ges magot küldhetünk a magtárakba. 4) Nagy gondot fordítunk a tanulók minőséges kiválasztására. Stb. Nyilvánvaló, hogy e mondatok megfogal­mazói a kvalitný, kvalitne szlovák szavakat próbálták lefordítani. Arra gondolhattak, hogy ha a farebný megfelelője a magyarban a színes, slaný-é a sós. akkor a kvalitný magyar megfelelőjét úgy alkotjuk meg, hogy a minőség szóhoz hozzáillesztjük az -s kép­zőt. Ez az okoskodás azonban nem állja meg a helyét, ugyanis egyrészt ilyen szó a ma­gyarban nincs, másrészt nem minden -ný képzős szlovák szó megfelelője a magyarban -s képzős, és viszont. Gondoljunk csak a következő szópórokra: blahoprajný — üd­vözlő, blažený — boldog, citovaný — idézett, jarmočný — vásári, rovnoprávny — egyenjo­gú stb. A példákból is látható, hogy a két képző — a szlovák -ný és a magyar -s — funkciói nem fedik, nem is fedhetik egymást. Ezzel kapcsolatban megjegyezhetjük, hogy ez a hamis analógia nem csak a kvalitný — minőséges esetében hat, ugyanis olvastam már például örökös témáról, gondról az örök téma, gond helyett. A večný szónak a ma­gyarban ugyan megfelelhet mind az örök, mind az örökös; ez utóbbi jelentése azonban szőkébb, s az idézett szókapcsolatokban csakis az örök melléknév szerepelhet. Az -s képzős örökös szó fokozott használata való­színűleg szintén a már említett okra vezethe­tő vissza. Térjünk azonban vissza kiinduló példáink­hoz: Ha megnézzük a szlovák—magyar szó­tárakat, a kvalitný magyar megfelelőiként a minőségi, jó minőségű, értékes szavakat ta­láljuk. A gondot azonban az jelenti, hogy hiába cseréljük fel a minőséges szót ezek valamelyikével az eredménnyel nem mindig lehetünk elégedettek. A felsorolt mondatok közül a második és a harmadik javítható ki a legegyszerűbben. A második például igy: Ennek ellenére jól — a megöntözött talajon kiválóan —, kis veszteséggel dolgoznak a gépek. Ha azonban jobban elgondolkozunk azon, mit is akart kifejezni a nyilatkozó, a következő megoldás is szóba jöhet: Ennek ellenére jól — különösen a megöntözött talajon —. kis veszteséggel dolgoznak a gépek. Természetesen más megoldások is elképzelhetőek, attól függően, adott esetben mit jelent pontosan a „jó minőségű" munka. A harmadik mondatot így javíthatjuk: Az aratást akkor kell elkezdeni, amikor a rendel­kezésünkre álló technikai eszközök segítsé­gével teljes értékű, jó minőségű magot küld­hetünk a magtárakba. A másik két mondat kapcsán először is felmerül a kérdés, valójában minek kell „jó minőségűnek" lenni: a munkafcrfyamatnak-e (begyűjtés, kiválasztás) vagy a szalmának, illetve a tanulóknak. Ügy tűnik, közelebb járunk az igazsághoz, ha az utóbbit választ­juk. A negyedik mondat esetében az egyér­telműbbnek látszik: a cikk ugyanis arról szól, hogyan készülnek a felvételi vizsgákra egyik szakközépiskolánkban. Az igazgató szerint céljuk az, hogy a legjobbak kerüljenek hoz­zájuk. Ezt az értelmezést támasztja alá az is, hogy a szlovák výber szó jelentheti a folya­matot, de annak eredményét is. Tehát érthe­tőbb és mindenképpen helyesebb lett volna igy megfogalmazni a mondatot: Nagy gon­dot fordítunk arra. hogy valóban a legjobb (legrátermettebb, legmegfelelőbb) tanulókat válasszuk ki. A másik mondaton már inkább törhetjük a fejünk: azt akarta-e mondani a nyilatkozó, hogy a jól — például kis veszte­séggel — és gyorsan szeretnék begyűjteni a szalmát; vagy azt, hogy jó minőségű szalmá­ra van szükségünk. Ennek megfelelően két megoldásunk lehet: Gazdaságaink megte­remtették a feltételeket, hogy a szalmát gyorsan és jól begyüjtsék. A valószínűbb azonban a másik variáns: Gazdaságaink megteremtették a feltételeket, hogy a szal­mát gyorsan és jó minőségben gyűjtsék be. (Zárójelben jegyzem meg, hogy az -ás/-és képzős főnévvel alkotott szerkezetnek mel­lékmondattal való felcserélése máskor is ajánlatos, főleg ha az ilyen elvont főnévhez több alárendelt tag is csatlakozik.)' Aidáinkból is kitűnik, hogy nem is olyan pet a bratislavai Ida Kirilová (Fenena) és a bmói Milan Voldŕich (Ismail) énekelte, ter­mészetesen olaszul. Elismerés jár a hazai kórusnak is, híres számát (a „Szállj gondolat arany szárnyakon ..kezdetűt) meg is kel­lett ismételni. A sikeres folytatás reményében jóleső örömmel búcsúztunk az ősi várfalaktól, me­lyet talán csak az ablakpárkányok alatt fész­kelő fecskék csendes, békés esték reménye fölötti öröme szárnyalhatott túl. VARGA JÓZSEF egyszerű megtalálni az adott szövegkörnye­zetbe leginkább illő kifejezést. Ne feledjük el azonban azt sem, hogy sok esetben — mint láttuk — nem használhatók a szótárban feltüntetett ekvivalensek, más szót kell ke­resnünk. Például a kvalitný záväzok kifejezést értékes felajánlásnak, a kvalitné vino-t minő­ségi bornak fordítjuk, de a kvalitný program kifejezést fordítsuk inkább igy: színvonalas műsor. Megint máskor akkor járunk el helye­sen, ha pontosan meghatározzuk, az éppen szóbanforgó esetben mit jelent a jó minőség. A kvalitná práca lehet például pontos, kidol­gozott, szép, alapos stb. — a munka jellegé­től függően. Dolgunkat nehezíti az is, hogy a kvalitný a szlovák közéleti és hivatali nyelv egyik kedvelt divatszava, mely kiszorítja a megfelelőbb és találóbb kifejezéseket; sok­szor ez nem is jelent mást, mint hogy az említett dolog jó, megfelelő. A kvalitný meg­felelőjeként tehát bátran alkalmazhatjuk a jó-t is, sokszor ugyanis „csak" erről van szó. SZABÓMIHÁLY GIZELLA NYELVI TOTO Az előadó az asztalnál állt. Előadásában éppen egy érdekes eset fejtegetésénél tar­tott. Aidákkal bizonyította, mennyire fontos a gyerekek nevelésénél a következetesség. A három mondat mindegyikében előfordul a -nál, -nél rágós határozó. Két esetben helyes, egy esetben helytelen a -nál, -nél rag használata. Melyik mondatban követtünk el hibát, és hogy hangzana helyesen a mondat ? 11

Next

/
Thumbnails
Contents