A Hét 1988/2 (33. évfolyam, 27-52. szám)
1988-08-26 / 35. szám
» Äu-ri«| ««».• 'SKi'« % ^ i # • ! V, • :.'%m '■?&> má <m ,*^v??3? 'A7**&tí. A Kultúrpalota Tükörtermének ablakait apró mozaikokból összeállított jelenetek díszítik, megelevenítve a magyar mondavilág egy-egy eseményét A RÓZSAK TÉRÉN Ebben a marosvásárhelyi színházban az előadásoknak mindig különös hangulatuk van; felváltva játszanak magyar és román nyelvű darabokat. A színház előtti téren fel-feltömek a szökőkutak, kellemessé teszik a levegőt, így a turista előszeretettel sétálgat, s nem mulasztja el megkóstolni a marosvásárhelyiek jellegzetes specialitását, a kürtöskalácsot. Első pillantásra ez a vékony, henger alakú péksütemény nem látszik laktatónak, de amikor elkezdjük a henger szélét lefelé tekerni, hát csak nem akar elfogyni. Legközelebb biztosan megfogadom barátaim tanácsát és megkóstolom e különleges péksütemény házi változatát is, hiszen az elkészített tésztát karóra feltekerik, nyílt lángon megsütik, égetett cukorral bekenik, végül diós-porcukros keverékkel beszórják. A Rózsák terén fedeztem föl Közép- Európa egyik legszebb épületét, a Kultúrpalotát, ami ma múzeumként működik. Folyosóján művészien festett üvegmozaikok díszítik az ablakokat, mindegyiken a magyar történelem kiemelkedő egyéniségei, így Kossuth, Széchenyi, Erkel, stb. láthatók. Az épület egyik jellegzetessége a Tükörterem, ahova szintén kápráztató üvegmozaikokon szűrődik be a fény, rajtuk a magyar mondavilág különböző epizódjai elevenednek meg. A marosvásárhelyiek azt tartják, ha szombat, akkor bolhapiac! Kivártam az első szombatot, s kiballagtam a város szélére, a piacra. Ha valakinek van valamilyen felesleges kacatja, vagy akár több ezer leit érő árukészlete, minimális pénzösszeg lefizetése után árulhatja azt. A választék nagyon sokrétű, találhatók itt régi könyvek, újságok, poszterek, kopott farmernadrágok és még sorolhatnám. Ha valaki a piaci nyüzsgés után egy kis nyugalomra vágyik elindulhat sétálni a Maros partjára. Ez az a folyó, melyről az egykori Székelyvásárhely a nevét kapta. Bárhova utaztam már Erdélyen keresztül, nem volt még rá példa, hogy meg ne álljak pár napra valamelyik erdélyi városkában, Kolozsvárott, Nagyváradon vagy Marosvásárhelyen. A vonaton sokszor elbeszélgettem hazánkbeli és magyarországi fiatalokkal, akik már bejárták Nyugat-Európa több nagyvárosát, de Erdélyben még nem jártak. Ők nem értik, miért vagyok türelmetlen, amikor a vonat Székelykocsánd felé közeledik, hiszen azt sem tudjuk, mennyi értéket hagytak figyelmen kívül azzal, hogy meg sem álltak Marosvásárhelyen. MÉSZÁROS PÉTER A szerző felvételei Kevés ember mondhatja el magáról, hogy több helyen is otthon érzi magát. Befogadni egy új tájat az olyan, mintha az ember otthagyna magából valamit, amit csak akkor kap vissza, ha újra ott jár. Marosvásárhelyen nem mennek keresztül nemzetközi vonatok. Átlépve a magyar—román határt pár órát Nagyváradon és Kolozsváron keresztül kell vonatoznunk, hogy elérjünk Székelyföld egyik nagyobb vasúti csomópontjához, Székelykocsándra, ahonnan sűrűn ágaznak szét a vonalak, köztük Marosvásárhelyre is. Aki több napot tölt el itt, szerencsés embernek mondhatja magát, mert olyan ez a város, mint a legtöbb erdélyi település: nehezen adja meg magát, de ha valakit befogad, azt évről évre viszszavárja. A város közepén, a centrumban található a Rózsák tere, egy hatalmas, élővirággal kirakott órával. Az ember igen kicsinek érzi magát, ha szeretné tudni hány óra van, körbe kell futnia a hatalmas körívet, Így állapíthatja meg, mit mutat a nagy és mit a kismutató. Marosvásárhely már régen is a környék kultúrközpontja volt. Teleki gróf itt alapított egy Európa-hírű könyvtárat, a Teleki-tékát. Alapításakor negyven-, ma kétszázezer könyv roskadozik az ódon könyvespolcokon. Ez szinte felbecsülhetetlen eszmei és anyagi értéket jelent, különösen ha tudjuk, hogy ez az egyetlen könyvtár, amely épségben megmaradt Erdély területén. Maga a főépület görög szobrokkal, és az alapítót ábrázoló képekkel visszarepíti a látogatót a művelt Európa egyik központjába. A könyvtárban ma is időszaki kiállításokat rendeznek, legutóbb az írás története volt végigkísérhető az őskortól napjainkig. Ez is bizonyította a téka fantasztikus sokrétűségét, hiszen bemutatta a legkülönbözőbb nemzetek írásait. A könyvtár él, ami azt jelenti, hogy ma is gyarapszik, sokasodik. Sajnos, a külföldiek, de még a román állampolgárok is csak hosszas utánjárással kölcsönözhetnek ebből az értékes anyagból. Az épületben van a Báthory Múzeum is amely a két nagy tudósnak, Báthory Farkasnak és fiának Báthory Jánosnak, állít emléket. Megtekinthetők használati tárgyaik, leveleik, valamint betekintést kapunk tevékenységükbe is. A könyvtár épületéből kilépve magunk előtt találjuk a két nagy matematikus kőszobrát, melynek talapzatát mindig friss virág ékesíti. A Rózsák tere nagy kiterjedésű, egyik végében találhatjuk a városi színházat, melyet a tervezők úgy alakítottak, hogy egységet alkosson az épületet körülvevő bevásárló komplexummal. A marosvásárhelyi színház egyedülálló gyönyörű épülete a Rózsák terén A ma múzeumként miikodo Kultúrpalota Báthory Farkas es fia János — a szobor talapzatán mindig van friss virág 17
