A Hét 1988/2 (33. évfolyam, 27-52. szám)
1988-08-19 / 34. szám
HÉTVÉGE NÉHÁNY FORTÉLY — A télire eltett szárazabb bab vagy lencse gyakran zsizsikes lesz. Ez megelőzhető, ha a bab és a lencse közé néhány gerezd fokhagymát teszünk. A fokhagyma így is ép marad és felhasználható. — Ledarálva, sóval összekeverve üvegekben sokáig eláll a zöldség, íme a recept: 1 kg petrezselyemgyökér, 1 kg sárgarépa. 1 kg zöldpaprika, 1 kg paradicsom, 0,5 kg zeller, 1 kg vöröshagyma, 1 fej fokhagyma, 1 kg só. A zöldségeket megtisztítjuk, felaprítjuk, s utána húsdarálón ledaráljuk. Összekeverjük a sóval, üvegekbe rakjuk, lekötjük. Levesekbe, főzelékfélékbe és húsokhoz is használható. — Tél vége felé — függetlenül az időjárástól — a hagymafélék közepén megindul a hajtásképződés. Az otthon tárolt hagymából sok veszendőbe megy. Éppen ezért, amikor vörös- és fokhagymát vásárolunk nagyobb mennyiségben, szakítsunk rá annyi időt, hogy megtisztítsuk az egészet, zacskókba rakjuk és a mélyhűtőbe tegyük. A hagymák nem fagynak össze, mindig annyit vehetünk ki, amennyire szükségünk van. Fagyott állapotban jól felhasználható, akár reszelhető is. — Petrezselyem- és zellerzöldjét is tehetünk ' a mélyhűtőbe, éspedig úgy, hogy eltávolítjuk a vastagabb szárakat, szűrőre tesszük, jól megmossuk, lecsöpögtetjük és zacskókba rakjuk. Egész évben felhasználhatjuk. A szükséges mennyiséget mindig belemorzsoljuk az ételbe. ROSTON SÜTÉS A jó rostonsült készítéséhez néhány szabályt feltétlenül tudni kell: 1. Sütésre csak jó minőségű húst használjunk. 2. A húst sütés előtt vékonyan kenjük meg olajjal — ha olajos pácban volt, erre nincs szükség. A zsír nem jó erre a célra. 3. Ha nincs külön rostsütőnk, a sütést mindig előmelegített, forró sütőben végezzük és a rostély alá tegyünk egy tepsit. Sütés közben mérsékeljük a hőt. 4. Ha a hús egyik oldala megsült, húslapáttal fordítsuk meg, de villát ne szúrjunk bele, mert akkor az értékes leve kifolyik. 5. A hús akkor sült meg, ha a lapáttal megnyomva már nem ruganyos. 6. A rostonsülteket csak fogyasztáskor sózzuk meg. (tatár népmese) Egyszer volt, hol nem volt, élt egyszer egy öreg kakas. Már nem is egyszer vergődött a róka fogságában, de mindig kieszelt valamit és megmenekült. Most is éppen gabonaszemet kapirgált a falu határában, amikor látja: a róka lopakodik feléje. A falu messze van, oda a kakas nem jut el. De egy közeli öreg szilfára azért fel tudott repülni. A róka odaért a fához és azt mondja: — Ej, te kakas! Miért repültél fel a fára, amikor megláttál engem? A kakas meg ezt feleli: — Miért, mit szeretnél? Hogy eléd fussak és megöleljelek? — Hát persze! Vagy te talán még nem is tudod ? A padisah minden utcába és piacra elküldte a követeit és megparancsolta neki, hogy ezt hirdessék ki: „Egész országomban egyetlen élőlény, egyetlen állat sem bánthatja a gyengébbet. A jövőben a farkas és a bárány igyanak ugyanabból a forrásból. a sólyom és a galamb lakjanak közös fészekben". Te pedig gyere le, ide, hozzám, s elmegyünk együtt sétálni. — Sétálni többedmagammal szeretek, nem pedig kettesben — felelte a kakas. — Várd meg, míg ideérnek azok az állatok, amelyek felénk száguldanak, mint a szélvész. Akkor a róka megkérdezi: — Miféle állatok azok? Milyenek? — A farkashoz hasonlóak, de a fülük és a farkuk hosszabb. — Lehet, hogy juhászkutyák? — Bizony, azok! Meglátta a róka a juhászkutyákat és futásnak eredt. A kakas utána kiáltott: — Hová szaladsz? — Nem szeretem a juhászkutyákat. — De hiszen te mondtad, hogy a padisah megparancsolta az összes állatnak, hogy nem bánthatják a gyengébbeket. — Igen, de a juhászkutyák künn voltak a sztyeppén és biztosan nem hallották a parancsot. Ők szét is téphetnek engem. Mondta a róka — és elrejtőzött... Sági Tóth Tibor fordítása A LEGEK VILÁGÁBÓL A csiga a lassúság jelképe. Csigatempóban halad — mondják arra, aki nagyon ráér, vagy valamilyen akadály kerül az útjába. A csiga mirigyei bö nyálkás váladékot termelnek és ezen a nyálkaszönyegen — amely mindig olyan széles, mint a csiga talpa — csúszik, mászik előre. Ha üveglapra helyezzük és alulról megfigyeljük, akkor a talpon előre haladó hullámokat látunk, vagyis a láb minden részecskéje mindig egy kicsit előbbre tolódik. A kutatók megfigyelték és stopperórával lemérték, hogy egy átlagos csiga 60 millimétert tesz meg, egy perc alatt. Tehát minden milliméter egy másodpercet jelent. Az érdes talajon is ugyanolyan „gyorsan" másznak, mint a simán. A talaj egyenetlenségeit a nyálka tölti ki. Ilyenkor természetesen a mirigytermelése megnövekedik. A csigák nemzetközi versenyét minden évben Spanyolországban rendezik meg. Ez több versenyszámból áll. Először a „hegymászásban" versenyeznek, egy 50 cm magas függőleges sima falon kell felmászniuk. Aztán egyenes, sima pályán jön a „gyorsasági futam". Nemrégiben egy hazai (mármint spanyol) csiga egyedülálló teljesítményt nyújtott. 5 perc alatt egy méter és 26 centimétert mászott. Csigáéknál ez remek teljesítmény! A csiga lassú állat, viszont rendkívül kitartó. Állandóan mászkál élelem után. Még a borotvapengén is sértetlenül áttomássza magát. A kutatók kiszámították, hogy évente körülbelül 50 kilométert is megtesz a saját csigalábán. Ki gondolta volna róla? Persze a házát is viszi magával. A puhatestűek között ők vannak többségben. Földünkön jóval több mint 100 ezer fajuk él. A szárazföldön kívül meghódították a folyókat, tengereket is. Nem mindegyiknek van háza. A házatlan csigát meztelencsigának nevezik. L. Š. TALLÓSI BELA /. szállók a réten csillagbibéken szitakötő szárnyú helikopter-gépen II. sündisznóólban bogáncsbozótban tücsökdiszkó szól a szél rádióban III. reszket a ködben bóbita árboc zúzrharapöttyös pillangó szá/ldos \ 21
